Hirdetés

AUGUSZTUS 20

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

Történelemidézés lóháton - Az ezer éve született Szent Imre emlékét idézve lovagol Erdély útjain egy hagyományőrző csapat Úgy tűnik, a tervezett 550 kilométeresnél hosszabbra nyúlik az a lovastúra, amelyet magyarországi hagyományőrzők szerveztek az ezer éve született Szent Imre emlékére. Az úton ugyanis újabb és újabb helyszínekre invitálják a Csontos János hagyományőrző huszárkapitány vezette csapatot, mely tegnap a kalotaszentkirályi Szent István-napi rendezvényen vonult fel a község főutcáján.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

2007. augusztus 21., 00:002007. augusztus 21., 00:00

Amint a velük folytatott beszélgetésbõl kiderült, ugyan nem sok köze van a huszáregyenruhának Szent Imréhez, a magyar történelmet a magyar huszár reprezentálja a legjobban. A lovastúra útvonalát úgy állították össze, hogy négy Szentimre nevû erdélyi települést is érintsenek. A végállomás pedig az a Bihar megyei Hegyközszentimre lesz, amelynek közelében 24 éves korában vadászbalesetben halt meg Szent Imre herceg. A látványos felvonulások szemlélõiben sok esetben nem is tudatosul, hogy a lovaglás nemcsak abból áll, hogy meg kell ülni a nyerget. A lovak ellátása, ápolása tudományszámba megy.

„Lehet azt kérdezni, hogy mit magyarkodunk ebben a globalizálódó világban, mit révedünk a múltba. De mégis vissza kell tekinteni az elõdeinkre. Szükség van erre” – fogalmazta meg a Krónikának Csontos János országgyûlési képviselõ, hagyományõrzõ huszárkapitány, a Szent Imre millenniumi emléktúra vezetõje. Lovascsapata tegnap Kalotaszentkirályon, szombaton pedig Magyarfenesen vonult fel a Szent István-napi rendezvények keretében. „Megjöttek a hortobágyiak” – súgtak össze az utcára kisereglett magyarfenesiek. A meghatározásra egy hortobágyi csikósöltözéket viselõ bõ gatyás lovas adhatott okot. Mint késõbb megtudtuk, a besorolás a többi lovastól sem idegen. A huszáregyenruhások többsége Hajdú-Bihar megyébõl, a Hortobágy környékérõl érkezett, de erdélyiek is csatlakoztak a csapathoz. A legtöbb huszár piros nadrágot és kék vagy fekete dolmányt visel aranyozott sujtással, de akad köztük piros sujtásos szürke huszáregyenruhás fiatal is. És hogy még változatosabb legyen a kép, van, aki csak fehér ingben és fekete nadrágban, mellényben lovagol. Abból lehet arra következtetni, hogy szép élet a huszár élet, hogy az egyik fiatal mögött népviseletes lány is ül a nyeregben, az ünneplõ helybéliek közül pedig idõnként kulacsot nyújtanak fel a lovasoknak, amit – akármi lenne is benne – illik jól meghúzni, majd visszaadni. És illik a fõtéren felnyújtott söröspoharakat is fenékig inni, majd a késõbbi fehérboros palackot is kiüríteni.

A lovasélet parancsai
Sokan észre sem veszik, hogy a felvonulás után eltûnnek a huszárok, és csak jó óra múlva jelennek meg újra az ünneplõ tömegben, ezúttal már gyalogszerrel, némelyikük lazább öltözetben. „El kellett látni a lovakat” – magyarázza a Krónikának Cseppentõ Attila, a csapat lovas szakmai vezetõje. Kérdésünkre részletesebben is kitér arra, hogy miben áll ez. „Lenyergelés, abrakolás” – kezdi a felsorolást. Megemlíti a lovak enyhébb sérüléseinek, a nyereg okozta horzsolásoknak az ellátását is. Kiderül, egy ilyen túrán a fegyelmezettség és alkalmazkodókészség a nyitja mindennek. A csapat úgy osztotta be az 550 kilométeresnek számított – valójában ennél sokkal hoszszabbra kanyarodó – utat, hogy egy nap alatt ne kelljen 30 kilométernél többet menni.
Mentek az egykori huszárok többet is. Bem serege például kilenc nappal a segesvári csata után már négyszáz kilométerrel tovább, Temesvár határában ütközött meg a császári seregekkel. „Ilyent azonban az igazi huszárok is csak kényszerhelyzetben tettek” – világosít fel Csontos János. Megtudjuk, az alföldi lovak nem szoktak hozzá az erdélyi hegyi utakhoz. Ennek ellenére a Hargita csúcsára is felkapaszkodtak velük. Mi több, a zetelaki viharban is becsületesen helytálltak.
Akinek eddig nem sok köze volt a lovakhoz, megállapíthatja, bizony nemcsak a nyerget kell tudni megülni ahhoz, hogy valaki részt vegyen egy ilyen túrán; a lovakkal való bánás is tudományszámba megy. Mint megtudjuk, a csapatban ketten is vannak, akik erre adták az életüket, Cseppentõ Attila Ópusztaszeren olyan lovakat tenyészt, amilyenekkel a honfoglaló magyarok érkezhettek a Kárpát-medencébe, Szabó István pedig az angol telivérekkel vesz részt lóversenyeken. „Olyan lovakkal – világosít fel –, amelyekkel a reformkorban próbálták újranemesíteni az idõ közben elkorcsosodott magyar lóállományt.” Másokat viszont a huszárhagyományok ápolása vonzotta az erdélyi túrára.

Szent Imrétõl a huszárokig
Hogy talál-e a huszárruha Szent Imréhez? Egy kicsit a csapat tagjai is meglepõdnek a kérdésen. „Nem talál” – vágja rá gyorsan Csontos János. Aztán ahogy mindannyian jobban belegondolnak, megtalálják az összefüggéseket. „A magyar huszár reprezentálja a legjobban a magyar történelmet. Ahol a huszár jelen van, ott a történelem is jelen van” – foglalja össze Cseppentõ Attila. „A történelem során a ló mindig a magyarok társa volt. A lovas katonai alakulatok közül pedig a huszárság volt a legfejlettebb nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon” – teszi hozzá Csontos János.
Szent Imréhez, Szent István király fiatalon meghalt fiához a ló által, a lovaglás által kapcsolódik az emléktúra. Mint felidézik, az ezer éve született herceg 24 éves korában a Bihar megyei Hegyközszentimre közelében esett egy vadászaton vadkan áldozatául. Így hát nem ültethette gyakorlatba Szent István király írásban rögzített intelmeit, amelyek többsége most, ezer év után is megõrizte érvényességét.
Az emléktúrát úgy szervezték, hogy négy Szentimre nevû települést is útba ejtsenek. Csíkszentimrérõl, Szentimrefürdõ és Nyárádszentimre érintésével jutnak el Hegyközszentimrére, ahol szeptember elsején fergeteges ünnepséget tartanak a szent királyfi emlékére.

Életforma
Szórakozás ez vagy szolgálat? – teszszük fel a kérdést a lovasoknak. Abban megállapodnak, hogy semmiképpen sem tekinthetõ egyszerû kirándulásnak. A három hete tartó úton ugyanis megannyi alkalmuk nyílik arra, hogy egy átlagos turistánál közelebb kerüljenek az erdélyiekhez. Aztán valakinek az életforma kifejezés jut eszébe, mely mindannyiuk véleménye szerint leginkább jellemzi az úthoz való viszonyulásukat. „Megrázó az a szeretet, ahogy a Székelyföldön körülvettek bennünket” – idézi fel Szabó István. Csontos János a szovátai fogadtatást említi. „Itt hónapokkal az érkezésünk elõtt kezdték varrni a Mátyás-huszáregyenruhákat. Az egész város azon izgult, hogy legyen egy hagyományõrzõ huszárcsapata, amelyik a nemzeti ünnepeken a megáldott zászló alatt tiszteleghet. Mi avathattuk fel ezt a csapatot. Ha ezek a legények ezt a hagyományt választották ahhoz, hogy megmutassanak valamit a magyarságukból, támogatni kell õket” – vallotta a képviselõ. Mint kérdésünkre megjegyezte, szóba sem került az úton, hogy õ a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciójának a tagja. A politikától – a csapaton belüli kohézió érdekében is – távol tartották magukat.


Az emléktúra hátralévõ állomásai

Augusztus 22–23. – Kraszna, augusztus 24–25. – Szilágynagyfalu, augusztus 26. – Bályok, augusztus 27. – Vámosláz, augusztus 28–31. – Szentjobb, szeptember 1. – Hegyközszentimre.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 03., hétfő

Záporok, zivatarok hoznak felfrissülést a kánikula után – kéthetes időjárás-előrejelzés

Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.

Záporok, zivatarok hoznak felfrissülést a kánikula után – kéthetes időjárás-előrejelzés
Hirdetés
2026. augusztus 03., hétfő

Vízhiány miatt korlátozzák a vízellátást a Partium és Dél-Erdély településein, de a mélypont még távol van

Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.

Vízhiány miatt korlátozzák a vízellátást a Partium és Dél-Erdély településein, de a mélypont még távol van
2026. augusztus 03., hétfő

Hőségriadó: korlátozzák a nehézgépjárművek közlekedését négy erdélyi megyében

Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.

Hőségriadó: korlátozzák a nehézgépjárművek közlekedését négy erdélyi megyében
2026. augusztus 03., hétfő

A brutális hőség miatt korlátozzák a közúti forgalmat három partiumi megyében

Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.

A brutális hőség miatt korlátozzák a közúti forgalmat három partiumi megyében
Hirdetés
2026. augusztus 03., hétfő

Miért keresnek egyre többen más utat az állami iskola helyett?

Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.

Miért keresnek egyre többen más utat az állami iskola helyett?
2026. augusztus 02., vasárnap

Erdély elfeledett főúri parkjai: ahol a fák évszázadok óta őrzik a múltat

Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.

Erdély elfeledett főúri parkjai: ahol a fák évszázadok óta őrzik a múltat
2026. augusztus 02., vasárnap

Már egy szőnyeget sem lehet kirázni? Több városban is bírság járhat érte

Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.

Már egy szőnyeget sem lehet kirázni? Több városban is bírság járhat érte
Hirdetés
2026. augusztus 02., vasárnap

Pályaorientációtól az állásinterjúig: átfogó program segíti a szilágysági fiatalokat

Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.

Pályaorientációtól az állásinterjúig: átfogó program segíti a szilágysági fiatalokat
2026. augusztus 01., szombat

Megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a felújított Teleki-kastély Gernyeszegen

Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.

Megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a felújított Teleki-kastély Gernyeszegen
2026. augusztus 01., szombat

Zárva tart az aradi víztorony, önkormányzati hozzájárulással tennék látogathatóvá az ipartörténeti műemléket

Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.

Zárva tart az aradi víztorony, önkormányzati hozzájárulással tennék látogathatóvá az ipartörténeti műemléket
Hirdetés
Hirdetés