Átverték az RMDSZ-t

Bár az elõzetes megállapodások szerint Biró Rozália szerezhette volna meg a többséget, hisz az RMDSZ hét szavazata mellett a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) négy-négy voksára is számíthatott, az utóbbi alakulat két tanácsosa nem teljesítette a vezetõség utasítását, és Grozára voksolt.

A testület tegnap immár harmadik alkalommal ült össze azzal a céllal, hogy megválassza az ideiglenes polgármestert, miután Petru Filip eddigi elöljáró EP-képviselõi mandátumot szerzett. Az ülést vezetõ PNL-s Petru Lezeunek nehezen sikerült uralnia a helyzetet, a két óra alatt számtalan személyeskedõ megjegyezést kapott társaitól. Egyértelmû volt, hogy melyik párt szurkolótábora hol foglal helyet, hiszen színházban is ritkán hallani annyi tapsot, mint amennyivel a tanácsosokat jutalmazták egy-egy elmés megjegyzés után. Még a napirend elfogadása elõtt kitört a vita, ugyanis egyik tanácsos azt kifogásolta, hogy a sajtóban megjelent hirdetéssel ellentétben – ahol csak a polgármester-választás szerepelt napirendi pontként – a december 6-án lemondott PSD-s tanácsos utódjának, Ioan Judeának a mandátumát is érvényesíteni kellett. Végül Judea letette az esküt, és a testület kiegészült.

Delorean Gyula RMDSZ-es tanácsos javaslatára öttagú bizottság felügyelte a polgármester-választás menetét. Hiába állt azonban össze, hiába vizsgálták meg kívül-belül az urnát, kisebb botrányba fulladt a szavazás.

Botrányos szavazás

Pásztor Sándor RMDSZ-es tanácsos közölte, hogy õ nem akar a díszteremben szavazni, ki is ment onnan, és példáját több RMDSZ-es, PNL-s és PSD-s társa is követte. Amire õk visszatértek, a bent maradt PD-s tanácsosok felbontották az urnát, és mivel ez törvénytelen, érvényteleníteni kellett a szavazást. A testület azonban egy újabb rendkívüli ülés összehívása mellett döntött, amire Petru Lezeu lemondása miatt új ülésvezetõt választottak. A szünet után fordult a kocka. A PSD-s tanácsosok ingadozása akkor lett egyértelmû, amikor a PD a körükben népszerûtlen Silvia Suciut javasolta ülésvezetõnek. Másodjára már simán ment minden, és Suciu, illetve Ioan Mintaº támogatása révén Mihai Groza 14 vokssal elnyerte a tisztséget.

„Valamennyi nagyváradi ideiglenes polgármestere leszek, etnikai hovatartozástól függetlenül\" – jelentette ki az újdonsült városvezetõ, és megköszönte a két PSD-s tanácstagnak, hogy a „különbözõ érdekcsoportok nyomásgyakorlása ellenére lelkiismeretük szerint szavaztak\". Biró Rozália ugyanakkor elismerte, hogy alulmaradt a versenyben. „Tejesen természetes, hogy alávessük magunkat a tanácsosok akaratának. Az a fontos, hogy továbbra is a nagyváradiak érdekében dolgozzunk\" – mondta az alpolgármester.

Kizárják õket?

„Nem árulhatom el, hogy kire szavaztam, a szavazás titkos. De elmondhatom, hogy nyomást gyakoroltak rám, és Mihai Bar elnök úr megfenyegetett, hogy kizárnak a pártból\" – nyilatkozta a pártja utasításának ellenszegülõ Silvia Suciu. Az ülésen jelen lévõ PSD-elnöknél ugyanis több kizárási dokumentum is volt, amelyeket meg is mutatott az újságíróknak. Ioan Mintaº az RMDSZ-esek jelenlétében szavazott az ellenfélre. „Azt mondtam nekik, az egyezség arról szólt, hogy 15-en leszünk, akik Biró Rozáliát támogatjuk. 13-an voltunk, így úgy véltem, hogy mentesültem a pártbeli kötelességek alól, és saját lelkiismeretem szerint szavaztam\" – mondta.

Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezetõ elnöke a Krónikának elmondta: jelen kontextusban nem bizonyos, hogy továbbra is megmarad a PNL-vel és a PSD-vel kötött megállapodás. „Nekünk olyan megállapodásokat kell kötnünk, ahol megvan a többség, csak azokkal fogunk partnerségre lépni, akik ezt biztosítani tudják\" – hangsúlyozta. Az ügyvezetõ elnök kijelentette: egy szavazaton múlott, hogy Nagyváradnak nem lett magyar polgármestere, és ez a szavazat meglett volna, ha 2004-ben Orbán Mihály függetlenként nem indul tanácsosi mandátumért.

A 2004-es helyhatósági választásokon a második fordulóban dõlt el, hogy ki lesz Nagyvárad polgármestere. Az elsõ fordulóban Petru Filip volt polgármester a szavazatok 47,73, Biró Rozália pedig 20,66 százalékát kapta, így bejutottak a második fordulóba, ahol Filip a voksok 72,42 százalékával lett polgármester. A 2002-es népszámláláskor a 206 614 váradi közül 56 985, a lakosság 27,58 százaléka vallotta magát magyarnak.

Krónika

1973 óta nincs magyar polgármester

Nagyváradot a polgári közigazgatás 1848-ban történt bevezetése óta irányítja polgármester, a most megválasztott ideiglenes városvezetõ az 50. – közölte a Krónikával Fleisz János. A nagyváradi történész elmondta: a 49 polgármester közül 23 magyar, 26 pedig román nemzetiségû volt. 1848 és 1920 között magyar elöljárók vezették a várost, közülük Lukács György és Sall Ferenc ismertebb, róluk utcát is elneveztek. Bulyovszky József idejében indult fejlõdésnek a város, munkáját a legsikeresebb nagyváradi elöljárónak tartott Rimler Károly folytatta. Polgármestersége idején (1901–1920) fejlõdésnek indult a város, megépültek a legjelentõsebb mûemléképületek (a színház, a városháza, a Fekete Sas-palota stb.), és Nagyvárad az akkori Magyarország negyedik legjelentõsebb városa lett, mondta Fleisz. A trianoni döntéstõl 1940-ig a román nemzetiségûek vették át a hatalmat, akik közül Traian Moºoiu és Aurel Lazãr a legismertebb. Ezután ismét a magyarokon volt a sor, Soós István 1944 márciusáig volt a Körös-parti város polgármestere, majd következett a kommunista hatalomátvétel. „Érdekes, hogy 1945 és 1973 között egyetlen román polgármestere volt Nagyváradnak\" – hangsúlyozta a történész. Mint mondta, 1960 körül fordult meg az etnikai arány a városban, többségbe kerültek a románok, de 1973-ig nem volt jelentõs számbeli különbség a két közösség között. A látványos változás az iparosodással következik be, amikor az utolsó magyar polgármester, Szántó István (1968–1973) vezette a várost, aki Fleisz szerint ma Amerikában él.

Pap Melinda