
A Vallásszabadság Házában tartják a digitalizációról szóló konferenciát
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Panelbeszélgetést szervez Kolozsváron a Valláskutató Intézet az egyházak szervezési gondjairól, a közösségépítők előtt álló kihívásokról, a digitális gyülekezetek témájáról.
2024. november 13., 21:482024. november 13., 21:48
2024. november 13., 21:492024. november 13., 21:49
A november 21-én 18.30-tól a Vallásszabadság Házában tartandó panelbeszélgetés a Virtuális kapcsolódások és digitális közösségek. Vallás a hálózati társadalomban című kétnapos konferencia programjába illeszkedik.
Amint a panelbeszélgetésről olvasható, a felkért
Bereczki-Orbán Zsolt (református lelkész, Szombatfalva) E-lelkipásztorkodás a gyakorlatban címmel értekezik, Beke Boróka (református lelkész, Zabola) Kereteiből kilépett gyülekezet címmel tart előadást. Pantea Tibor Ofm (ferences szerzetes, Kolozsvár) Kolozsvári ferencesek online is címmel tart előadást, Rácz Norbert (unitárius lelkész, Kolozsvár) pedig Kide-alizmus –kísérlet egy földrajzilag nem meghatározó gyülekezetre című előadását hallgathatják meg az érdeklődők.
Amint a szervezők fogalmaznak, az egyházak szervezési elvei nagymértékben a területi közösségek agrártársadalomból örökölt rendszerére épülnek,
Ezeket a folyamatokat a digitalizáció tovább erősítette, de egyúttal új lehetőségeket is teremtett a közösségépítés számára. A panelbeszélgetés keretében azt a kérdéskört vitatjuk meg, hogy milyen kihívásokkal néz szembe a közösségszervezés a gyakorlatban a hálózati társadalom és a digitalizáció korában, milyen kihívásokkal, előnyökkel és hátrányokkal jár az online eszközök alkalmazása a lelkészi munkában.
A konferencia részletes programja itt olvasható.

Összetetté vált a lelkészi hivatás a 21. században, a vallási specialista szintjéről elmozdult a lelkigondozói és adminisztrátori (művelődési, gazdasági stb.) szervezői tevékenységek irányába.
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
szóljon hozzá!