„Szelektálnak” a kukázó tolvajok

Sepsiszentgyörgyön az elmúlt évben jelentősen csökkent a szelektíven gyűjtött hulladék menynyisége a lopások miatt. Tóth Birtan Csaba, a Tega köztisztasági vállalat igazgatója a Krónikának elmondta, a kisebb cégek, melyek elsősorban ócskavasat vesznek át, már a műanyagot is felvásárolják.

„Nyilván a tolvajoknak sokkal könnyebb feltörni a kihelyezett tartályokat, és onnan kiszedni a pillepalackokat, mint az, hogy az erdő széléről vagy a folyó partjáról összegyűjtsék a műanyaghulladékot” – jegyezte meg Tóth Birtan Csaba. – Az említett cégek hivatalos engedéllyel működnek, ezzel nincs is gond. Az lenne jobb, ha a szétdobált palackokat gyűjtenék össze, és azokat adnák le, így hozzájárulnak a környezetszennyezés csökkentéséhez, de az a baj, hogy a már szétválogatva gyűjtött szemetet viszik el.”

A Tega igazgatója elmondta továbbá, a környezetvédelmi minisztérium dolgozik a hulladékgazdálkodási törvény tervezetén, amely szerint a konténerek feltörése lopásnak minősül, és börtönnel büntethető. „A felvásárlók azzal védekeznek, hogy a szemét senkié, és hogy a szegények megélhetését segíti, de a már szétválogatva összegyűjtött hulladék eltulajdonítása lopásnak minősül, tulajdonképpen a szemétgazdálkodással megbízott vállalat tulajdona” – jegyezte meg az igazgató.

A Tega szerint egyébként Sepsiszentgyörgyön egyre hatékonyabban működik a szelektív gyűjtés, a felvásárlóktól is olyan visszajelzéseket kapnak, hogy jó minőségű műanyagot adnak le, kevés benne az idegen anyag. Hogy növeljék a szétválogatott szemét mennyiséget, idén is folytatják a háromszéki falvakban elkezdett hulladékgyűjtő akciót, viszont egy-egy településen több napot tartózkodnak, hogy a lakosságnak legyen ideje kiválogatni és begyűjteni a műanyag-, üveg-, fém-, és papírhulladékot.

A guberálók szezonja

A marosvásárhelyi rendőrség éppen hétfőn bírságolt meg egy háromgyerekes roma családot, mert a Kárpátok sétányán lévő vasúti átkelőnél dézsmálta a konténereket. Valentin Bretfelean, az intézmény ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, a nyár közeledtével egyre több cigány indul guberálni. Míg a környező falvakból érkezők elsősorban élelemmaradék után kutatnak, a helyi, hidegvölgyi romák a szelektív kukákat fosztogatják, ócskavasat és pillepalackot gyűjtenek.

A vásárhelyi rendőrség csak májusban 39 személyt büntetett meg emiatt. A rendőrségi statisztika szerint a megbírságoltaknak legfeljebb 20 százaléka fizeti ki a büntetést. A helyi rendőrség felhívással fordul a lakossághoz, hogy amint guberálókat látnak a kukák környékén, azonnal hívják a 112-es számot.

Az igazgató ugyanakkor elpanaszolta, hiába fordultak az ócskavas- és a műanyagpalack-begyűjtőkhöz azzal a kéréssel, hogy ne vegyék át a lopott vagy guberált termékeket. „Ez nekik is üzlet, mi meg nem tehetünk semmit, hisz a begyűjtő központok többsége nem Marosvásárhely területén működik. Kértük a prefektúra segítségét is, egyelőre eredménytelenül” – panaszolta el a Krónikának Valentin Bretfelean.

Tájékozatlanok a szatmáriak

Szatmárnémetiben is gondot okoznak a kukázók, akik főleg a nyitott tetejű tározókban turkálnak rendszeresen. Dorka István, a szatmárnémeti önkormányzat környezetvédelmi referense szerint a helyi rendőrség több alkalommal is megbírságolta vagy elkergette a guberálókat, munkájuknak azonban nincs sok eredménye. A szatmári megyeszékhelyen egyébként nagyon döcögősen megy a szelektív hulladékgyűjtés annak ellenére, hogy itt épült az országban elsőként egy hatalmas, az EU-s normáknak megfelelő megyei hulladéktározó.

A körülbelül 20 millió euróból kialakított telep több évtizeden át kellene kiszolgálja a megyét, a kapacitása meghatározásánál azonban úgy számoltak, hogy csakis újrahasznosításra vagy komposztálásra alkalmatlan szemét kerül bele. A két éve megnyitott tározóba azonban ömlesztve megy a hulladék. A tározóhoz egyébként vásároltak válogató gépsorokat, és építettek komposztálótelepet is, azonban a műszerek állnak.

Amint a telep egyik munkatársától megtudtuk, ezek csak akkor lennének használhatók, ha eleve szelektíven gyűjtve érkezne a hulladék, ha ömlesztve töltenék bele, elromlanának. A tavaly összesen 52 ezer tonna hulladékot hordtak a lerakatba a megyében működő szemétszállító vállalatok, amiből mindössze 506 tonna érkezett szelektíven gyűjtve: ez mindössze az 1 százaléka a teljes mennyiségnek.

A telep egyik munkatársa szerint a szatmárnémetiek jelentős része a mai napig nincs tisztában azzal, hogy mit jelent a kukákra festett „nedves”, illetve „száraz” felirat. A lényeg az volna, hogy a „száraz”, pontosabban újrahasznosítható hulladékok számára kitett konténerbe semmi más ne kerüljön, csak papír, üveg, pillepalack, fólia, alumíniumdobozok, illetve fém. A másikba kellene dobni minden egyebet. Érdeklődésünkre Dorka István elmondta: nem tervez jelenleg az önkormányzat tájékoztató kampányt a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése érdekében, és újabb büntetőintézkedések bevezetését sem fontolgatják azokkal szemben, akik nem szelektálnak.

„A halászokat nehéz büntetni…”

A nagyváradi köztisztaságért felelős vállalat (RER) igazgatója, Ionel Ban érdeklődésünkre elmondta, egyre jobbak a mutatók a szelektív hulladékgyűjtést illetően, a problémát azonban itt is a kukázók jelentik, akik zavartalanul értékesítik az újrahasznosítható szemetet. „Gyakran kisteherautókkal járva a várost, veszik át a kihalászott palackokat, a hatóságok pedig nem tudják tetten érni őket, hiába értesítjük a rendőrséget” – mutatott rá.

Előfordul, hogy a RER munkatársai már nem is találnak a házak előtt sárga zacskókat, mert azokat is begyűjtik a „hulladékvadászok”. Mindezt csak a jogszabályokban fellelhető hézagokkal lehetne kiiktatni, mivel ahogy Ban is mondta, „amíg a halkereskedelem engedélyezett, addig a halászokat se lehet büntetni”.

Váradon amúgy már régóta aktív kampány folyik annak érdekében, hogy a lakosokat rászoktassák a törvényileg előírt szelektív hulladékgyűjtésre, de a kihágásokért kilátásba helyezett bírságolás egyelőre várat magára. A magánházak esetében ugyanis még kivitelezhető lenne, a lakótársulásoknál viszont már lehetetlen beazonosítani a vétkeseket. Erre a vállalat igazgatója mutatott rá, hozzátéve, hogy a házban élők szinte kivétel nélkül betartják a szabályokat, miközben a tömbházak melletti gyűjtőhelyeken gyakran a lakosok önhibáján kívül keveredik a szemét.

„A kukázók okozta károk mellett gyakran előfordul, hogy a szemétmennyiség után fizető vállalkozások a város különböző pontjain rakják vagy rakatják le a hulladékot, hogy így kerüljék el a fizetést a RER-nek” – jelezte Ban, aki szerint ilyen körülmények között csupán a szúrópróba alapján történő ellenőrzésekkel, tettenérés esetén lehetne büntetni azokat akik nem gyűjtik szelektíven a hulladékot.

A kolozsvári városháza sajtóirodájától megtudtuk, bár a szelektív hulladék begyűjtésével kapcsolatos adatok egyre biztatóbbak, a szeméttolvajok visszaszorítása a kincses városban is megoldatlan feladatnak számít. Megtudtuk: míg a magánház-tulajdonosok 90 százaléka válogatva tárolja a szemetet, a tömbházlakók esetében azonban a mutatók sokkal szerényebbek. A két köztisztasági vállalat, a Brantner és a Rosal felmérései alapján a tömbházlakók a hulladékválogatás helyett inkább többet fizetnek a szemételhordásért.

A városháza egyébként 2013-ban 62 új szemétgyűjtő helyet alakított ki, és 57 meglévőt újítottak fel. A városban összesen 212 helyszínen lehet megszabadulni a szelektíven gyűjtött szeméttől.

Nem váltak be a csíkszeredai intézkedések

Nem váltak be a kukázás megakadályozása érdekében korábban hozott intézkedések Csíkszeredában sem, a szolgáltató ezért új megoldásokon gondolkodik. Pál Tamás, a hulladékgazdálkodásért felelős Eco-Csík Kft. igazgatója elmondta, a jelenség visszaszorítása érdekében bezárják a fedett hulladékgyűjtőket, a szelektív hulladékgyűjtéshez pedig a lakószövetségekkel kötnének partnerséget.

A vállalat ugyanakkor újabb, földbe ásható szemetesedények kihelyezését is tervezi. Pál Tamás elmondta, nyolc-tíz ilyen kukát vásárolnak saját költségvetésből. Becslések szerint havonta 4-5 ezer lejes veszteséget okoznak a guberálók az Eco-Csík Kft.-nek azzal, hogy rendszeresen kilopják az újrahasznosítható hulladékokat a tárolókból. „Rengeteg kárt okoznak a kukázók, egyrészt folyamatosan rongálnak, másrészt rendszeresen szétszórják a szemetet maguk után, és persze ellopják a cég tulajdonát képező hulladékokat” – fogalmazott a vállalat igazgatója.

Pál Tamás ugyanakkor elmondta, tárgyalni szeretnének a lakószövetségek vezetőivel, hogy legyenek partnerek a szelektív hulladékgyűjtésben. „Ha biztosítanak helyet az újrahasznosítható hulladéknak, az ott összegyűlt hulladékot átvesszük tőlük. Így az általuk értékesített hulladék árát levonhatják a szemételszállítási díjból, ebből adódóan pedig a lakosságnak is kevesebbet kellene fizetnie a szolgáltatásért” – magyarázta az igazgató. Hozzátette: ez a magánházaknál és a jogi személyeknél is jól működik, ha összegyűjtik az újrahasznosítható hulladékot, azt az Eco-Csík Kft. megveszi.

Éllovas udvarhelyiek

Az udvarhelyiek a szelektív hulladékgyűjtés éllovasainak számítanak, legalábbis papíron: a Küküllő menti városban begyűjtött szemét mintegy 16 százalékát hasznosítják újra, míg országos szinten ez az arány alig éri el az 1 százalékot. A városban egyébként 2007 óta biztosítottak a feltételek a szelektív hulladékgyűjtéshez.

Tóth László, az AVE Hargita Kft. ügyvezető igazgatója munkatársunknak elmondta, pontosan nem tudják meghatározni a háztartásokból kikerülő, újrahasznosítható hulladék mennyiségét, hisz mindig is működtek olyan cégek, melyek feketén vásárolják fel a szelektált hulladékot a lakosságtól. A cég becslései szerint kétszer annyi hulladék kerül más vállalkozókhoz, mint amennyit az AVE Hargita Kft. évente elszállít.

Udvarhelyen nem jelenség a szelektív hulladéklopás, annál inkább Gyergyószentmiklóson, ahol a gyűjtőkonténerek megrongálása is gyakori. „Székelykeresztúron szembesültünk egyszer egy esettel, ahol újrahasznosítással foglalkozó cég arra bátorította alkalmazottait, hogy fosszák ki a szelektív hulladékgyűjtőinket” – mutatott rá az ügyvezető igazgató.