Asszimiláció elleni „antitestekkel” felvértezve – Az Abrudbányai Magyar Egyesület elnöke a Magyar Örökség Díjról

Az egyesület néhány éve délutáni nyelvoktatási programot is indított, mert fontosnak tartják, hogy a magyar anyanyelvű gyerekek hallhassák, gyakorolhassák azt. Kopenetz Loránd Márton elmondta, a fiatal generáció mellett a felnőtteknek legalább ennyire szükségük van a programra, hiszen a többségük vegyes házasságban él, az eltelt évtizedek során pedig lassan-lassan kiszorult a magyar nyelv használata Abrudbányáról, a kisebbség csak a templomi szertartás keretében találkozhat vele. „Legfontosabb célunk, hogy a magyar nyelv valamilyen módon ismét használatba kerüljön” – szögezte le.

Az oklevélen is említett példaértékű munkásság kapcsán az egyesület elnöke kiemelte, hogy az eredmények nem jönnek maguktól: szisztematikusan kell dolgozni, a terveket alaposan át kell gondolni, illetve igazodni a meghatározott ütemtervhez. A magyarság megmaradását szolgáló munka első lépését az egyesület létrehozása jelentette, Kopenetz Loránd szerint ugyanis enélkül nem lehet érdemben tenni egy közösségért. Ugyanakkor a különböző események szervezésébe fektetett energián túl a kivitelezéshez pénzre is szükség van. Az egyesületi forma lehetővé tette a kirándulások és a rendezvények megvalósításához szükséges pályázati keret és a támogatói rendszer kiépítését.

„Nagyon lényeges – és ezt mindenkinek üzenem –, hogy meg kell szüntetni a többséggel szembeni háborús állapotot, és meg kell találni azokat, akik szövetségesek lehetnek, hiszen így lényegesen könnyebb” – emelte ki a református és katolikus gondnokként is tevékenykedő Kopenetz Loránd Márton. Egyesületi és gondnoki tisztségein kívül egyébként immár második ciklus óta tagja a helyi tanácsnak, illetve az abrudbányai RMDSZ elnöke is egyben.

Hozzátette, az utóbbi évek gazdasági helyzete miatt néhányan külföldön vállalnak munkát, de a közösségi rendezvényekre rendszerint visszajárnak. Azt is megosztotta, hogy a lelkészen kívül mindenki vegyes házasságban él, ezt azonban sokan nem tekintik hátránynak. „A kultúránk ápolása nagyon fontos számunkra, és a magyar egy erős és vonzó kultúra. Volt rá példa, hogy az általunk szervezett magyarórákon román gyerekek is részt vettek” – tette hozzá.

Ezek közül az egyik a magyar közösség napja, melyet minden évben június utolsó szombatján tartanak, és különböző előadókat, kórusokat, kvartetteket vonultatnak színpadra.

„A rendezvényt négy alkalommal a főtéren rendeztük meg. Ez a megjelenés szükséges volt, hiszen megmutattuk, hogy vagyunk, létezünk és tenni akarunk. Minden évben színvonalasra próbáljuk szervezni a közösségi napot” – tette hozzá. A másik főrendezvény a farsangi bál, amelyre a harmincöt fős magyarság mellett a többség is szép számban megjelenik: rendszerint 200–250 résztvevő fordul meg a bálon. A környék elitje jár a bálra, hiszen nincs más esemény, ahol keringőzni lehet, és ilyen magas színvonalú a kínálat.

Ennek a legegyszerűbb módja pedig gyerekek által történik, hiszen ők még nincsenek a politikai ideológiák által beoltva, és még látják, hogy nem a bőrszín vagy a nemzeti hovatartozás, hanem az ember számít” – egészítette ki. Elmondta továbbá, hogy a város bejáratához tervezett többnyelvű tábla is hamarosan elkészül, illetve a jövőben az Abrudbányára látogató magyar turisták igényeinek is eleget akarnak tenni magyar nyelvű turisztikai ismertetők révén.