A Magyar Református Szeretetszolgálatot a Küküllői Református Egyházmegye kereste meg azzal, hogy a településeken fúrt kutak telepítésére lenne szükség
Fotó: Haáz Vince
Adománygyűjtést hirdet a Magyar Református Szeretetszolgálat a tavaly árvíz által sújtott erdélyi, különösen Küküllő menti településeken élők megsegítésére – közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel. A szeretetszolgálat fúrt kutak létesítésével segítene azokon a településeken, ahol az áradások következtében sóssá vált az ivóvízkészletek jelentős része.
2026. február 26., 15:262026. február 26., 15:26
Azt írták: a parajdi sóbánya alsó szintjeire beömlő víz és a bánya bezárása miatt nemcsak a bányászok kerültek kilátástalan helyzetbe, hiszen a sóbányára alapuló egészségturizmus volt az egész környék legfontosabb megélhetési forrása. További következménye az árvíznek, hogy a folyók vize, a talajvíz és az ivóvízkészletek jelentős része is sóssá vált, ami komoly nehézségeket okoz az érintett településeken.
A Magyar Református Szeretetszolgálatot a Küküllői Református Egyházmegye kereste meg azzal, hogy a településeken fúrt kutak telepítésére lenne szükség, jelezve, hogy az árvíz következtében a Küküllő mentén fekvő településeken keserűvé, majd sóssá és ihatatlanná vált a víz.
„A közösségek megoldhatatlan problémával szembesültek: nincs ivóvíz, nincs mivel locsolni, nincs mit adni az állatoknak” – idézték a közleményben Batizán Attilát, a Küküllői Református Egyházmegye esperesét.
Önerőből az egyházmegye két településén már létrehozott közösségi kutakat, amelyek több száz ember ivóvízellátására, valamint kisebb gazdaságok működtetésére is elegendő vizet biztosítanak.
A Magyar Református Szeretetszolgálat az erdélyiek megsegítésére országos adománygyűjtést hirdet, hogy anyagi támogatást biztosítsanak legalább tíz közösségi kút létrehozásához.
Az adománygyűjtés támogatható az adomany.jobbadni.hu oldalon a kampányok fülön belül az Élő Víz oldalra kattintva, valamint a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány 10702019-85008898-51100005-ös bankszámlaszámán keresztül, a közleményben az „Erdély” megjelöléssel.
A Maros megyei vészhelyzeti bizottság meghosszabbította a veszélyhelyzetet azokon a Kis-Küküllő menti településeken, ahol a parajdi sóbánya elárasztása óta ihatatlanná vált a vezetékes víz. Gyulakután beüzemelték a sótalanító berendezést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!