Árvahagyó szülők

A Nyílt Társadalomért (Soros) Alapítvány megrendelésére készült kutatás az eddigi legalaposabb felmérés ebben a témában, amely egyúttal rácáfol a hazai hatóságok által az elmúlt időszakban közzétett, 82 ezer „kényszerű árváról” szóló adatokra. A több mint kétezer, 5–8. osztályos diák, valamint kétszáz iskolaigazgató megkérdezésével júniusban végzett felmérés arra is rávilágít, hogy a vendégmunkás szüleik hiányában felnövő gyermekeknek rosszabb a tanulmányi átlaguk, sőt depresszióra is hajlamosabbak az anyjuk és apjuk által felnevelt társuknál. Az elvándorlás hatásai: otthon hagyott gyermekek című tanulmány legbeszédesebb adata arról árulkodik, hogy 80 ezer diák esetében csak az apa, 55 ezernél az anya, 35 ezer esetében pedig mindkét szülő külföldön dolgozik, utóbbi esetben a kiskorúakat a nagyszülőkre vagy más közeli családtagokra bízták. Miután a megkérdezettek mintegy háromnegyede úgy nyilatkozott: még legalább egy testvére van, a Soros Alapítvány munkatársainak becslése szerint valójában a 300 ezret is meghaladja az egy vagy mindkét szülőjük által hátrahagyott gyermekek száma. Az érintettek 28 százaléka esetében az apa több mint négy éve van távol, a gyermekek 15 százaléka pedig elárulta, hogy édesanyjuk dolgozik külföldön ugyanennyi ideje. A mindkét szülőjük hiányában nevelkedő 35 ezer diák több mint fele legkevesebb egy, több mint egyharmada pedig két éve kénytelen nélkülözni anyját és apját. Mindebből leszűrhető, hogy országos szinten a 10–14 év közötti gyermekek közül 12 ezren legkevesebb két, 19 ezren pedig egy éve élnek mindkét szülőjüktől távol. Régiós felosztás alapján a nyugat-erdélyi megyék vezetnek a romániai vendégmunkások által otthon hagyott gyermekek száma tekintetében.

A Gallup-kutatásból kiderül: a 170 ezer kisdiák 27 százaléka a bánsági, partiumi és észak-erdélyi megyékben él, negyede pedig Moldvában, ugyanakkor Erdélyben és Olténiában városon él a legtöbb, szülei nélkül nevelkedő gyermek. A tanulmány arra is rávilágít, hogy a vendégmunkásgyermekek életszínvonala magasabb azon társaiknál, akiknek szülei itthon tartózkodnak, egyúttal azonban hajlamosabbak a depresszióra is. Azokban a családokban, ahol egy vagy mindkét szülő külföldön keresi a kenyerét, a gyermekek nagyobb arányban rendelkeznek mobiltelefonnal, kerékpárral, MP3-as lejátszóval vagy videojátékkal. Ezzel egy időben az „eperszedők” gyermekei ugyancsak nagyobb arányban fordultak meg, vagy vágynak külföldre; a megkérdezettek 34 százaléka megfordult már idegen országban, miközben ugyanez az arány a belföldön dolgozó felnőttek gyermekei esetén csak 14 százalék. Negatív hatást gyakorol ugyanakkor az elvándorlás a családi kapcsolatra abban az esetben, amikor csak egy szülő él távol: nagyon sok diák arról számolt be, hogy megromlott a viszonya itthon maradt anyjával vagy apjával. A kényszerű árvák körében hasonlóképpen nagyobb azoknak az aránya, akik dohányoztak, alkoholt fogyasztottak vagy összetűzésbe kerültek a hatóságokkal, mint a szüleik által nevelt kisiskolások körében, ezzel egy időben a családi helyzet tanulmányi eredményükre is rányomja bélyegét.

A Gallup-felmérés szerint a szüleik nélkül nevelkedő gyermekek között roppant kevés az éltanuló, közülük sokkal többen hiányoznak igazolatlanul az iskolából, körükben pedig nagyobb az elvándorlásra való hajlandóság, mint más társaik esetében.

A román hatóságok tavaly figyeltek fel először a külföldön dolgozó állampolgárok által itthon hagyott kiskorúak helyzetére, akkor is jobbára a szülők nélkül nevelkedett gyermekek körében elszaporodott öngyilkosságok miatt. Mint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, vasárnap egy 12 éves fiú felakasztotta magát az Argeş megyei Valea Danului községben, miután megtudta, hogy édesanyja ismét Olaszországban készül munkát vállalni. Hasonló esetekre Románia-szerte tucatjával volt példa az elmúlt év során, és valamennyi esetben bizonyítást nyert – többször a hátrahagyott búcsúlevél révén –, hogy a gyermekek nem tudták feldolgozni külföldön dolgozó szüleik hiányát. Miközben a gyermekjogvédelmi hatóságok adatai szerint jelenleg több ezerre rúg azoknak a kiskorúaknak a száma, akiket folyamatos állami felügyelet alá vontak külföldön dolgozó szüleik miatt, a kormány speciális szolgáltatások, információs központok és közösségi tanácsadó irodák létrehozásával kívánja megakadályozni a többnyire rokonok által nevelt gyermekek elhanyagolását. Továbbá a magukra maradt gyermekek óvása érdekében a kormány nemrég elrendelte: a munkaközvetítő cégek kötelesek kérni a vendégmunkásoktól azt a dokumentumot, amely igazolja: a munkavállaló szülők bejelentették a polgármesteri hivatal szociális osztályán külföldi munkavállalási szándékukat. A szociális védőháló kiterjesztése mellett a Tăriceanu-kabinet tagjai többször hangoztatták: megpróbálják hazacsalogatni a hárommillióra becsült vendégmunkást, ez az elképzelés azonban mindaddig nem életképes, amíg a romániai bérek jóval alulmaradnak a nyugat-európai országok átlagfizetésénél.

R. Sz.

„Öröklődhet” a rossz családi minta

Péter László kolozsvári szociológus szerint az itthon maradt gyermekekkel kapcsolatban az elsődleges gond az, hogy a családi háttér hiányában a társadalom nem tud megfelelő kontrollt gyakorolni rájuk. A követendő viselkedési mintákat az itthon maradt nagyszülők, rokonok nem tudják egészében átadni, így szülői példamutatás hiányában ezek a gyermekek elidegenedhetnek a társadalomtól. Ez pedig felerősítheti a kiskorúak bűnözését, az iskolai tanulmányok elhanyagolását vagy az alkoholizmust és a drogfogyasztást. Péter László szerint az egyedül itthon maradt gyermekek esetében a legfőbb kontrollt a tanintézetekben lehetne kifejteni, ám az iskolai pszichológusok általában a szegényebb vidékeken hiányoznak, így éppen a legveszélyeztetettebb gyermekeknek nem tudnak segítséget nyújtani. A szakember szerint hosszú távon a jelenség azzal a hatással járhat, hogy amikor a most egyedül felnövő gyermekek maguk is családot alapítanak, nem megfelelő mintát adnak majd tovább a következő generációnak.

K. Cs.