László Zoltán kolozsvári biológus az egy hónapos transzszibériai expedíció egyik állomásán
Huszonötezer kilométeres, a globális éghajlatváltozást kutató transzszibériai expedícióról tért vissza nemrég egy kolozsvári és zsibói biológusokból álló csapat. Az erdélyi kutatók a rohamos léptékű klímaváltozás bemutatásához gyűjtöttek tudományos adatokat.
2018. augusztus 05., 13:392018. augusztus 05., 13:39
Egy hónap alatt 25 ezer kilométer autóút és számtalan fagyűrű-, növény- és rovarminta – tömören így foglalható össze az a transzszibériai expedíció, amelynek tagjai zsibói és kolozsvári biológus kutatók, illetve kisegítő műszaki személyzet.
A tizenegy fős csapat tagjainak fele a zsibói botanikus kertből, a másik fele a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Karáról kapcsolódott a közös finanszírozású expedícióhoz, amelyet a zsibói polgármesteri hivatal is támogatott. A kutatócsoportban magyar szakemberként László Zoltán rovarbiológus, kolozsvári egyetemi oktató is részt vett; vele vettük számba a transzszibériai expedíciót, illetve a biológiával kapcsolatos kutatás mai helyzetét.
Az ezzel kapcsolatos kutatásban észak-amerikai és ázsiai tudósokkal dolgozik együtt. Idén már részt vett egy tajvani konferencián, de Európán kívül az Egyesült Államokban is járt már tudományos fórumon. A mostani, szibériai út orosz kutatókkal kibontakozó együttműködést hoz tető alá.
Donald Trump hatalomra kerülése óta új fordulatot vett a klímaváltozás körüli vita, miután az Egyesült Államok elnöke tavaly júniusban bejelentette, hogy országa kilép a nemzetközi éghajlatvédelmi egyezményből. A washingtoni döntést megindokoló szakemberek szerint a klímaváltozás valójában nem az, aminek a tudósok egy része bemutatja, inkább a földtörténet korából ismert felmelegedés és lehűlés ciklikussága. Az ökológiai kutatásokat végző László Zoltán szerint
A drasztikus, és mindenki által jól látható időjárás-változás – erdőtüzekkel tarkított, kánikulai meleg például Svédországban – szervesen kiegészül az éghajlatváltozást kutató szakemberek tudományos megfigyeléseivel. „Amíg nem volt ennyire gyors a felmelegedés, a növekvő meleg elől a növényzet lassan észak felé vándorolt. A gyors klímaváltozás miatt azonban Szibériában a tajga nyírerdei hatalmas területeken, foltokban pusztulnak, a felmelegedés egy új károkozó bogár megjelenésének kedvez” – magyarázza a szakember, aki ijesztőnek nevezte kocsiablakból végignézni az élő erdőket felváltó száraz, fehér karókat.
Ennek következtében a sztyeppei növényfajok kezdenek behatolni a pusztuló erdőségek helyére, ahonnan kiszorítják a fákat. Sok helyen a fenyveseket homok borítja, ami szintén gyökeresen megváltoztatja a tűlevelűek életterét.
Útjuk az Ural déli részén érte el Szibériát: a Moszkva és Vlagyivosztok között húzódó, mintegy 9 ezer kilométeres transzszibériai út menetirányonként kétsávos, helyenként autópályának, de mindenhol gyorsforgalmi útnak megfelelő műút európai mércével mérve is jó minőségű, benzinkutakkal, szállodákkal és autószervizekkel megtűzdelve. A sok helyen bővítésre kerülő, vagy újjáépítés alatt álló útvonal biztonságos lehetőséget jelent a világ legnagyobb országát átszelni akaró vendégek számára.
László Zoltán szerint sokáig európai táj fogadja az embert, és ez a kutatás szempontjából is sokat segített, hiszen a legtöbb helyen a nálunk is megszokott növény- és állatfajokat találni.
A csapat tagjaként a kolozsvári szakember számára több szempontból is nagy élmény volt a szibériai kutatómunka. Egyrészt meglepte az utak jó állapota és az elérhető, olcsó árak, amely nyilván összefüggésben van a lakosság bevételeivel – a benzint például a romániai viszonyokhoz képest fél áron lehet megvásárolni. Egyszerű falusi közösségekbe, kis településekre is eljutottak, ahol kedvesen fogadták őket, vagy ha segítségre volt szükség, mindenhol könnyen találtak erre kapható embereket.
A szibériai erdőségekben gyűjtött fagyűrűminták a fa korától függően legalább 50-60 évre visszamenőleg pontosan mutatják az éghajlat változásait: csapadékos, napsütéses évben a fa többet növekszik, ínséges években kevesebbet. A rovartani gyűjtemény is feldolgozás alatt áll: ennek során DNS- és egyéb vizsgálatokkal hasonlítják össze az adott vidéken eddig leírt fajokkal. A tudományos munka publikációkkal és nemzetközi konferenciákon történő bemutatkozással folytatódik.
László Zoltán kedvező fejleménynek tartja, hogy az utóbbi években könnyebb román állami támogatással nemzetközi konferenciákra eljutni; egyébként a szibériai út miatt éppen egy japán konferenciát kellett lemondania. Ez a trend most annyiban változhat meg, hogy az Országos Kutatási Hivatalhoz benyújtott tudományos pályázatokat ettől az évtől már nem külföldi szakemberek, hanem hazaiak bírálják el.
A kolozsvári szakember azt is gondnak tartja, hogy a magyar kutatók alulreprezentáltak a romániai kutatói gárdában, aminek sok oka van. Az egyik a kiszámíthatatlan finanszírozással függ össze: adott témakörben 3-4 év elteltével kerül sor újabb pályázati kiírásra, ezt pedig egy témával kitartóan foglalkozó kutató nem tudja kivárni, ezért Magyarországon vagy Nyugat-Európában próbálkozik. A kutatást hátráltatja az egyetemi oktatók túlterheltsége is, ami szintén romániai sajátosság. De létezik több pozitív példa is, többek között László Zoltán esete, aki Budapestről tért haza Kolozsvárra kiteljesíteni kutatói pályafutását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 21 éves fiatalember vesztette életét kedd délelőtt, miután elütötte egy vonat a Kolozsvár Kelet megálló és Apahida közötti vasúti szakaszon. A kincses város irányába tartó vasúti közlekedés már több órája szünetel.
Europa Nostra-díjas lett a válaszúti Bánffy-kastély, az elismerés újabb jelentős kulturális és örökségvédelmi siker Kolozs megye számára.
Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!