
Fotó: Krónika
A számos ellentmondással tarkított üzemi balesetről tegnap reggel felsőbányai lakosok értesítették a hatóságokat és a bányatársaság illetékeseit. Kiderült, hogy a nagybányai székhelyű, színesfémbányászatra szakosodott Remin bányavállalat zagyszállító vezetéke megrepedt, tartalma pedig a Láposba, majd a Szamosba ömlő Zazarba jutott. Helyszíni jelentések szerint az állami vállalat munkatársai rendkívül kezdetleges módszerrel próbálták megakadályozni, hogy a mérgező anyag a szabadba jusson, egy ponyvát kötöztek a megrepedt csőre. Ioan Nechita, a bányavállalat műszaki igazgatója szerint az ipari víz nem tartalmaz sem nehézfémeket, sem ciánt, mivel az úsztató-ülepítő tevékenységet 2003-ban leállították, a nehézvizet pedig semlegesítették.
Ioan Nechita igazgató szerint mindössze annyi történt, hogy a tevékenységét két éve felfüggesztő felsőbányai bányakirendeltség erodálódott vezetékrendszeréből ártalmatlan salak jutott a szabadba, és egyúttal cáfolta, hogy az incidens veszélyt jelent a környezetre. Lenuţa Trif, a Máramaros megyei környezetvédelmi igazgatóság felügyelője is úgy nyilatkozott, hogy a környezeti balesetnek nem lesz határon átnyúló következménye, mindössze a Zazar folyó nehézfémtartalma emelkedik meg. Ezzel egy időben Octavian Popa, a szakhatósággal párhuzamosan működő területi környezetvédelmi felügyelőség vezetője már elismerte, hogy az üzemi vezetékből kifolyt ipari víz olyan mennyiségben tartalmaz réz-, mangán, és cinkionokat, amelyek meghaladják a megengedett értékeket. A környezetvédelmi hatóság mindemellett a szennyezés miatt 25 ezer új lejre büntette a Remint, amely egyébként nem tájékoztatta az illetékes hatóságokat a történtekről. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter tegnap a területi szakhatóságoktól kapott jelentés alapján lapunk kérdésére leszögezte: Felsőbányán nem történt ciánszennyezés, mivel a meghibásodott berendezésben nem tároltak ciántartalmú zagyot. A tárcavezető utalt a Máramaros megyei prefektúra, valamint a kolozsvári székhelyű Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóság lapunkhoz is eljuttatott közleményére, miszerint a megrepedt zagyszállító vezetékből mindössze nyolc-kilenc köbméternyi ipari szennyvíz ömlött a szabadba, amely nem tartalmaz veszélyes vegyi anyagot. A két intézmény határozottan állítja, a baleset nem jelent veszélyt a környező élővilágra, és nem lesz határon átnyúló következménye, noha elismerik: a kifolyt iszapos vízből vett mintákat csak ezután vetik alá laborvizsgálatnak.
A magyar állam és a nagybányai székhelyű Transgold Rt. (korábbi Aurul) között jelenleg is zajlik a kártérítési per a 2000 januárjában bekövetkezett tiszai környezeti katasztrófa miatt. Az akkoriban még ausztrál–román tulajdonban lévő bányavállalat meddőhányójából százezer tonna ciántartalmú zagy került a Láposba, majd a Tiszába. A mostani üzemi balesetért felelős Remin bányavállalatnál 2000-ben már történt nehézfémszennyezés, amely akkor jelentős pusztulást okozott a Tisza élővilágában. Különben a tevékenységét berekesztő, háromezer alkalmazottját pedig elbocsátó társaság a napokban azáltal került a figyelem középpontjába, hogy a korrupcióellenes hatóság őrizetbe vette a vállalat kereskedelmi igazgatóját. Cosmin Romant tetten érték, amint 27 ezer eurós csúszópénzt fogadott el egy vállalkozótól, akinek azt ígérte: hozzásegíti egy versenytárgyalás megnyeréséhez, amelyen a bányavállalat különböző javait bocsátották áruba.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.