
Fotó: Pixabay.com
Egészségügyi szempontból bizonyítottan rengeteg előnnyel jár a csecsemők anyatejes táplálása, a szoptatásra vonatkozó statisztikák mégis egyre aggasztóbbak. Szakemberek szerint a probléma sokrétű.
Megfelelő és részletes tájékoztatásra, több forrásból érkező biztatásra, valamint a védőnőhálózat újbóli kiépítésére lenne szükség ahhoz, hogy javuljanak az anyatejes táplálásra vonatkozó mutatók – vélik a Krónikának nyilatkozó szakemberek.
Mint rámutattak:
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az UNICEF és a szoptatási világszervezet (Global Breastfeeding Collective) nemrég tett közzé meglehetősen aggasztó jelentést az anyatejes táplálás világhete apropóján.
Az adatok szerint
Nem sokkal jobbak a nemzetközi statisztikák sem: a világ 194 országából származó adatokat feldolgozó jelentés szerint a félévesnél kisebb babáknak csak 40 százaléka kap kizárólag anyatejet, az arány pedig mindössze 23 országban haladja meg a 60 százalékot.
A Székelyföldön valamivel jobb a helyzet: a sepsiszentgyörgyi megyei kórház szülészeti osztályán például – amennyiben az újszülött és a kismama állapota megengedi – azonnal mellre teszik a babát. Ugyanakkor próbálják meggyőzni az édesanyákat arról, hogy az anyatejes táplálás a legideálisabb a babának, de arra már sajnos nincsenek hatással, és követni sem tudják, hogy mi történik, amikor a mama és a baba hazamegy a kórházból – hívta fel a figyelmet Antal Álmos, a kórház orvos igazgatója.
A szülész-nőgyógyász főorvosnak meggyőződése, hogy
Amíg működött, a képzett védőnők rendszeresen látogatták otthonukban a kisbabákat, követték a fejlődésüket, és szakszerű tanácsokat adtak az édesanyának a táplálásra vonatkozóan. Szakmai háttér nélkül rengeteg kismama magára marad a kétségeivel, eközben ráadásul a tápszer- és tejporgyártók is egyre agresszívebb kampányt folytatnak, így számos édesanya korán abbahagyja az anyatejes táplálást.
„Holott az anyatej egészségesebb, mindig kéznél van és ingyenes, mégis sokan választják a körülményesebb, drágább megoldást, a tápszert, hogy biztosak legyenek benne, a csecsemő az előírásnak megfelelően gyarapodik” – magyarázta a főorvos.
Fotó: Barabás Ákos
Szintén az anyatejes táplálás mellett foglal állást Lucia Şereş háromszéki gyermekorvos, a háziorvosokat tömörítő egyesület Kovászna megyei elnöke, aki szerint az országos statisztikához képest nem olyan rossz a helyzet a székelyföldi térségben. A pacientúrájába tartozó kismamák jelentős hányada – 16 százaléknál mindenképpen jóval többen – az első hat hónapban kizárólag anyatejjel táplálja csecsemőjét.
A szakember hangsúlyozta: folyamatosan erre biztatja az édesanyákat, elmagyarázza, hogy
vízre és teára sem, mert az anyatej a gyermek szomját és éhségét is csillapítja. Lucia Şereş szerint viszont a kismama környezetében élők támogatására is szükség van, hiszen sokszor a nagyszülők, rokonok bátortalanítják el az édesanyát azzal riogatva őt, hogy a babának „nem elég a tej”, vagy „a melegben teára, vízre van szüksége”.
Bota Anna, a marosvásárhelyi VÉDEM Egyesület – amely a családok érdekeinek képviseletével és támogatásával foglalkozik – tagja is egyetért azzal, hogy sokrétű probléma eredménye az anyatejes táplálás visszaszorulása. Mint rámutatott: az okok egyrészt társadalmiak, hiszen a mostani kismamák édesanyja már szülés után három hónappal visszament dolgozni, így hamar mesterséges táplálékra szorultak a gyermekek.
„Ha olyan társadalomban élnénk, amelyben az első gyermekét szülő édesanya kiskora óta szoptató nőket látott volna maga körül – a család asszonyait, szomszédokat, barátnőket, kollégákat –, spontán módon találná meg a megfelelő mozdulatokat, ritmust” – magyarázta Bota Anna, aki maga is az anyatejes táplálást támogató és segítő édesanya.
Kifogásolja a kórházak és az egészségügyi intézmények személyzetének hozzáállását is, az alkalmazottakra ugyanis az édesanya szerint „nehezen fogható rá, hogy teljes mértékben szoptatásbarát” álláspontot képviselnek.
vagyis nem figyelnek arra, hogy a szülés utáni első órában mellre kerüljön a kisbaba, az egészségügyi személyzet ugyanakkor gyakran tápszert ajánl, ha nem a táblázat alapján növekszik a gyermek súlya.
A világ 194 országára vonatkozó statisztikát közlő nemzetközi szervezetek jelentésükben arra is rámutatnak: számos kutatás igazolta már, hogy
Általa megelőzhető a hasmenés és a tüdőgyulladás – amelyek vezető haláloknak számítanak a csecsemők körében –, a kismamáknál pedig kisebb a valószínűsége a petefészek- és a mellrák kialakulásának – ezek ugyancsak gyakori, halállal végződő betegségek a nőknél.
Egy elemzés ugyanakkor arra is rámutat, hogy az anyatejes táplálás elterjedése gazdasági előnyökkel is járna a megbetegedések számának csökkenése, illetve ennek nyomán a kezelési költségek visszaesése miatt.
Elképzelhető egyébként, hogy a közeljövőben Romániában törvénnyel fogják védeni és támogatni a nyilvános helyen szoptató kismamákat. Ennek érdekében már egy évvel ezelőtt
a petíció pedig nemrég Ovidiu Raeţchi nemzeti liberális (PNL) képviselő figyelmét is felkeltette. Az RFI rádió tájékoztatása szerint a honatya törvénytervezetet készít elő a nyilvános helyen szoptató édesanyák védelme érdekében: a projekt alapján diszkriminációnak minősül, és bírság jár majd azért, ha egy kismamát egy nyilvános tér elhagyására kényszerítenek, miközben gyermekét táplálja.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
szóljon hozzá!