Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az UNICEF és a szoptatási világszervezet (Global Breastfeeding Collective) nemrég tett közzé meglehetősen aggasztó jelentést az anyatejes táplálás világhete apropóján.

Az adatok szerint

Nem sokkal jobbak a nemzetközi statisztikák sem: a világ 194 országából származó adatokat feldolgozó jelentés szerint a félévesnél kisebb babáknak csak 40 százaléka kap kizárólag anyatejet, az arány pedig mindössze 23 országban haladja meg a 60 százalékot.

A Székelyföldön valamivel jobb a helyzet: a sepsiszentgyörgyi megyei kórház szülészeti osztályán például – amennyiben az újszülött és a kismama állapota megengedi – azonnal mellre teszik a babát. Ugyanakkor próbálják meggyőzni az édesanyákat arról, hogy az anyatejes táplálás a legideálisabb a babának, de arra már sajnos nincsenek hatással, és követni sem tudják, hogy mi történik, amikor a mama és a baba hazamegy a kórházból – hívta fel a figyelmet Antal Álmos, a kórház orvos igazgatója.

A szülész-nőgyógyász főorvosnak meggyőződése, hogy

Amíg működött, a képzett védőnők rendszeresen látogatták otthonukban a kisbabákat, követték a fejlődésüket, és szakszerű tanácsokat adtak az édesanyának a táplálásra vonatkozóan. Szakmai háttér nélkül rengeteg kismama magára marad a kétségeivel, eközben ráadásul a tápszer- és tejporgyártók is egyre agresszívebb kampányt folytatnak, így számos édesanya korán abbahagyja az anyatejes táplálást.

„Holott az anyatej egészségesebb, mindig kéznél van és ingyenes, mégis sokan választják a körülményesebb, drágább megoldást, a tápszert, hogy biztosak legyenek benne, a csecsemő az előírásnak megfelelően gyarapodik” – magyarázta a főorvos.

vízre és teára sem, mert az anyatej a gyermek szomját és éhségét is csillapítja. Lucia Şereş szerint viszont a kismama környezetében élők támogatására is szükség van, hiszen sokszor a nagyszülők, rokonok bátortalanítják el az édesanyát azzal riogatva őt, hogy a babának „nem elég a tej”, vagy „a melegben teára, vízre van szüksége”.

Bota Anna, a marosvásárhelyi VÉDEM Egyesület – amely a családok érdekeinek képviseletével és támogatásával foglalkozik – tagja is egyetért azzal, hogy sokrétű probléma eredménye az anyatejes táplálás visszaszorulása. Mint rámutatott: az okok egyrészt társadalmiak, hiszen a mostani kismamák édesanyja már szülés után három hónappal visszament dolgozni, így hamar mesterséges táplálékra szorultak a gyermekek.

„Ha olyan társadalomban élnénk, amelyben az első gyermekét szülő édesanya kiskora óta szoptató nőket látott volna maga körül – a család asszonyait, szomszédokat, barátnőket, kollégákat –, spontán módon találná meg a megfelelő mozdulatokat, ritmust” – magyarázta Bota Anna, aki maga is az anyatejes táplálást támogató és segítő édesanya.

Kifogásolja a kórházak és az egészségügyi intézmények személyzetének hozzáállását is, az alkalmazottakra ugyanis az édesanya szerint „nehezen fogható rá, hogy teljes mértékben szoptatásbarát” álláspontot képviselnek.

vagyis nem figyelnek arra, hogy a szülés utáni első órában mellre kerüljön a kisbaba, az egészségügyi személyzet ugyanakkor gyakran tápszert ajánl, ha nem a táblázat alapján növekszik a gyermek súlya.

A világ 194 országára vonatkozó statisztikát közlő nemzetközi szervezetek jelentésükben arra is rámutatnak: számos kutatás igazolta már, hogy

Általa megelőzhető a hasmenés és a tüdőgyulladás – amelyek vezető haláloknak számítanak a csecsemők körében –, a kismamáknál pedig kisebb a valószínűsége a petefészek- és a mellrák kialakulásának – ezek ugyancsak gyakori, halállal végződő betegségek a nőknél.

Egy elemzés ugyanakkor arra is rámutat, hogy az anyatejes táplálás elterjedése gazdasági előnyökkel is járna a megbetegedések számának csökkenése, illetve ennek nyomán a kezelési költségek visszaesése miatt.

Elképzelhető egyébként, hogy a közeljövőben Romániában törvénnyel fogják védeni és támogatni a nyilvános helyen szoptató kismamákat. Ennek érdekében már egy évvel ezelőtt

a petíció pedig nemrég Ovidiu Raeţchi nemzeti liberális (PNL) képviselő figyelmét is felkeltette. Az RFI rádió tájékoztatása szerint a honatya törvénytervezetet készít elő a nyilvános helyen szoptató édesanyák védelme érdekében: a projekt alapján diszkriminációnak minősül, és bírság jár majd azért, ha egy kismamát egy nyilvános tér elhagyására kényszerítenek, miközben gyermekét táplálja.