Fotó: Rostás Szabolcs
Nemhogy szorgalmazná, egyenesen akadályozza a kolozsvári polgármesteri hivatal a középkori városmag régészeti feltárását, az épített örökség hasznosítását – véli Guttmann Szabolcs, Nagyszeben volt főépítésze. Jó példa erre a napokban megtalált Híd utcai középkori városkapu, ahol a régészeknek nem hagynak elegendő időt a fontos lelet feltárására, a római és középkori város rétegződésének tanulmányozására.
2019. szeptember 13., 14:312019. szeptember 13., 14:31
2019. szeptember 14., 13:422019. szeptember 14., 13:42
Hiába találták meg a régészek Kolozsvári középkori városkapuját, nem lesz elegendő idejük az értékes lelet tanulmányozására. A kincses város polgármesteri hivatala a munkálatok sürgős voltára hivatkozva ugyanis nem engedélyezi a mélyreható kutatást. Az eljárás nem új keletű, Emil Boc polgármester és csapata évek óta keresztbe tesz a szakmának, amikor a különböző infrastrukturális beruházások kapcsán esély adódna a középkori városmag feltárására.
„Ezt látjuk a Híd utcai kapunál is: meg kell álljon a régész egy bizonyos szinten, anélkül, hogy mélyebbre áshatna.
– fogalmazott a Krónikának Guttmann Szabolcs műépítész, műemlékvédelmi szakember, aki Nagyszeben volt főépítészeként részt vett hasonló munkában.
Csakhogy amit lehetett Szebenben, nem lehet Kolozsváron. „Városfüggő, hogy mennyi figyelmet szentelnek erre. Szebenben eleve úgy indultak a tervek, hogy a teljes belvárosban csillapítjuk a gépkocsiforgalmat, és megjelöljük a volt várfalakat, vártornyokat. Kolozsváron ez nem történt meg” – jelentette ki a szakember, aki korábban a Román Építészkamara erdélyi fiókját is vezette.
Guttmann Szabolcs műépítész, műemlékvédő
Fotó: Facebook/Emil Boc
Ígéretek szerint az északi kapu megjelölése lesz az első lépés ebbe az irányba. Guttmann Szabolcs rámutatott: a kincses városban már csak amiatt is fontos lenne a régészeti feltárás, mivel az egykori római városra ráépült a középkori.
Mert a régészek nem tehetik azt, amit kellene, nem kapják meg az ehhez szükséges megrendelést a városvezetéstől” – tette hozzá.
A Híd utcai középkori kaputorony alapjairól csütörtökön 3 dimenziós felvételeket készítettek a szakemberek, de időhiány miatt hamarosan be kell temetniük az árkokat. A felfedezés várható volt: a legtöbb városban a 20. század elején lebontották a középkori kaputornyokat, hogy megoldják a közlekedést és összekössék az erődített várost az utólag fejlesztett új várossal.
„Ezeket ledöntötték, de a járószint alatt megvannak az alapok. Mivel nem voltak részletes felmérések, a szakemberek számára inkább az okozhat meglepetést, hogy mekkora volt az egykori kaputorony.
Rámutatott, az egykori városkaput akár a Híd utcai forgalmas útszakaszon is meg lehet jelölni más színezetű kővel, téglával. Ezzel is tudatosítani lehet a város különböző fejlődési korszakait, főként olyan helyeken, ahol sétálóövezeteket is kialakítanak. A nyugati trend is ez,
Fotó: Rostás Szabolcs
Kolozsváron azonban még messze vagyunk a sétálóövezettől, a Híd utcában csak forgalomlassítást vezetnek be. „Jó lenne, ha legalább megjelölnék, hogy a városatyáknak is jelezze: innen kezdődik az erődített város” – mondta Guttmann Szabolcs, aki szerint idővel Kolozsvár is eljut oda, hogy a gyalogos pozitív diszkriminációt élvez majd a belvárosban, főként észak-déli vonalon.
Az eddigi tapasztalat nem reménykeltő: azon szakaszokon, ahol sétálóövezettel helyettesítették az autósforgalmat, szélesítették a járdákat, a kövezés előtt alapvető feltétel lett volna a teljes régészeti feltárás.
A régészek beavatkozását azonban sokszor azzal hárítja el a városvezetés, hogy emlékeztet: a 90-es években feszültséget keltett az ásatás. „Ami hamis kijelentés, mert
És engedjük meg a régészeknek, hogy tárják fel, miként tevődik egymásra egy római kori város egy rendhagyó koraközépkori várossal” – magyarázta a műépítész. Emlékeztetett, eddig csak „a Funar-gödrökben” van bemutatva a múlt, de ezek épphogy nem támasztják alá a szakma azon feltevését, miszerint a különböző korokban az utcák és a közterek egymásra tevődnek.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az urbanisták, építészek, régészek, történészek nagyon kíváncsiak erre, de ahhoz, hogy kiderüljön, a felújítások alatt folyamatosan dolgozniuk kellene. Erre alig van lehetőség, hiába van Kolozsváron a legnevesebb szakembergárda.
Egyértelmű, hogy a műemléki jóváhagyáshoz ezek a beruházások föltételezik a régészeti kutatást. De a kutatás helyett általában egy régészeti felügyelettel kipipálják a problémát. A felügyelet annyi, amennyit a Híd utcában látunk. A kutatás az lenne, hogy megismerjük, mi van 2 méter mélyen, a mostani burkolat alatt” – fogalmazott Guttmann.
Elmondta, Nagyszebenben turisztikai szempontból hatalmas hozadéka lett a szakszerűen helyreállított városképnek.
– osztotta meg kételyeit a műemlékvédő. Rámutatott, az állandó sürgős munkák miatt a szakmai szempontok egyre inkább háttérbe szorulnak, a főtéri, belvárosi járdaszélesítéseknek a meglévő infrastruktúrákat sem javították fel. „Azért, hogy ne legyen régészeti probléma, nem ássunk le.”
Guttmann Szabolcs ezzel magyarázza, hogy a kövezés előtt nem cserélték ki a régi csapadékvíz- és szennyvízcsatornákat, és bár közterület, a lakókra bízták a munkát. „Isten ments, hogy egy lekövezett járdát mindenki felásson, hogy levezesse a szennyvízvízcsatornáját” – jelentette ki.
A szakma ezt mindig elmondja, de ahhoz, hogy a hozzáállás radikálisan megváltozzon, sok bajnak, búnak kell történnie” – vélte a szakember. Sikerként értékelve, hogy unszolásukra a Főtér nyugati oldalán utólag sikerült orvosolni a bajt, máshol azonban továbbra is a szőnyeg alá van seperve.
Értékes leletre bukkantak a régészek a kolozsvári Híd (utóbb Wesselényi, románul Regele Ferdinand) utca felújítását megelőző feltárások során: megtalálták a középkori város északi kaputornyát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás