„Minden vallásnak helye van” – Tordán ünnepeltek az unitáriusok

Január 13-át a Magyar Unitárius Egyház Zsinata 2002-ben nyilvánította egyházi ünneppé, a vallásszabadság napjává. A reformáció legifjabb egyháza az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatától kezdődően számítja létét.

Bálint Benczédi Ferenc püspök rámutatott, a történelem nem csak ütközetekből, hadvezérek és királyok cselekedeteiből áll, hanem azokból a törvényhatározatokból is, amelyek meg tudták mutatni az európai szellem, a kereszténység igazi arcát.

„Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy mindazt a szellemi kincset, amelyet az 1568-as tordai országgyűlés jelentett, felmutassuk, hogy lehet így is viszonyulni a másképpen gondolkodóhoz, másképpen imádkozni tudóhoz” – mondta az egyházi elöljáró. Kifejtette, amikor megszületett a vallásszabadság törvénye, a különböző felekezetek közötti versengést kívánta helyre tenni.

A tordai megemlékezés családias hangulatban kezdődött, az unitárius parókián a délelőtti istentisztelet előtt szendviccsel, kaláccsal és kávéval várták a Kolozsvárról és Sepsiszentgyörgyről érkezett vendégeket. Az ünnepi istentiszteleten a szószéki szolgálatot Nagy László, a marosvásárhelyi Bolyai téri egyházközség lelkésze tartotta, aki beszédében az 16. századi unitárius egyházalapítók bátor kiállását méltatta. „A mai nap üzenete, hogy mi nem vagyunk, nem leszünk a meghátrálás emberei, hanem a hit, a tettek, a cselekedetek emberei, hogy életet nyerjünk” – fogalmazott Nagy László.

Az istentiszteletet követően elsőként Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök köszöntötte az emlékezőket. Kifejtette: a tordai vallásszabadság törvénye kincs, amely meghatározza mindennapjainkat. Mint részletezte, őseink egy türelmetlen 16. században tudtak közös nevezőre jutni, hogy senkit se szidalmazhassanak a vallásáért.

„Nincs nagyobb esztelenség, mint erővel kényszeríteni a lelkiismeretet” – fogalmazott. A püspök a rendezvényre hivatalos román elöljárókat is köszöntötte, számukra románul is összefoglalta, mit jelentett akkor és ma a vallásszabadság törvénye, különösen a franciaországi tragikus események tükrében. „Minden vallásnak helye, szerepe van a nap alatt” – hangsúlyozta.

A világi előjárók közül a magyar kormány képviseletében elsőként Grezsa István, a határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztos köszöntötte az ünneplőket, majd Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat ügyvivő elnöke és Tudor Ştefănie tordai polgármester mondott beszédet, utóbbi forradalmi dokumentumnak nevezte a tordai országgyűlés határozatát. Az ünnepi műsort a sepsiszentgyörgyi Kriza János Dalárda biztosította.

A templomi megemlékezést követően az ünneplő tömeg átvonult a tordai történelmi múzeumba, ahol megtekintették Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festményét. Józsa István László tordai unitárius lelkész a Krónikának elmondta, 1896-ban, a millennium évében minden városban emléket kellett állítani annak a történelmi eseménynek, amelyre a legbüszkébb a helyi közösség. Az akkori városvezetés a vallásszabadság törvényét választotta, így készülhetett el a jelenleg is Tordán látható alkotás.