„A ma világában nem lehetünk a felekezeti beszűkültség megélői. Vissza kell térnünk Jézus igazi tanításához, ami mindenek fölött áll, mert az igazság nem valamelyik felekezet kizárólagos tulajdona, hanem az isteni kinyilatkoztatásé, amelyhez minden embernek joga van. Ezért fontos most, amikor Európa borzalmakat él meg, figyelmeztetni és példát mutatni egymás tiszteletben tartására” – jelentette ki Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök kedden, a vallásszabadság napja alkalmából tartott tordai emlékünnepségen.
2015. január 13., 19:042015. január 13., 19:04
2015. január 14., 15:042015. január 14., 15:04
Január 13-át a Magyar Unitárius Egyház Zsinata 2002-ben nyilvánította egyházi ünneppé, a vallásszabadság napjává. A reformáció legifjabb egyháza az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatától kezdődően számítja létét.
Bálint Benczédi Ferenc püspök rámutatott, a történelem nem csak ütközetekből, hadvezérek és királyok cselekedeteiből áll, hanem azokból a törvényhatározatokból is, amelyek meg tudták mutatni az európai szellem, a kereszténység igazi arcát.
„Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy mindazt a szellemi kincset, amelyet az 1568-as tordai országgyűlés jelentett, felmutassuk, hogy lehet így is viszonyulni a másképpen gondolkodóhoz, másképpen imádkozni tudóhoz” – mondta az egyházi elöljáró. Kifejtette, amikor megszületett a vallásszabadság törvénye, a különböző felekezetek közötti versengést kívánta helyre tenni.
A tordai megemlékezés családias hangulatban kezdődött, az unitárius parókián a délelőtti istentisztelet előtt szendviccsel, kaláccsal és kávéval várták a Kolozsvárról és Sepsiszentgyörgyről érkezett vendégeket. Az ünnepi istentiszteleten a szószéki szolgálatot Nagy László, a marosvásárhelyi Bolyai téri egyházközség lelkésze tartotta, aki beszédében az 16. századi unitárius egyházalapítók bátor kiállását méltatta. „A mai nap üzenete, hogy mi nem vagyunk, nem leszünk a meghátrálás emberei, hanem a hit, a tettek, a cselekedetek emberei, hogy életet nyerjünk” – fogalmazott Nagy László.
Az istentiszteletet követően elsőként Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök köszöntötte az emlékezőket. Kifejtette: a tordai vallásszabadság törvénye kincs, amely meghatározza mindennapjainkat. Mint részletezte, őseink egy türelmetlen 16. században tudtak közös nevezőre jutni, hogy senkit se szidalmazhassanak a vallásáért.
„Nincs nagyobb esztelenség, mint erővel kényszeríteni a lelkiismeretet” – fogalmazott. A püspök a rendezvényre hivatalos román elöljárókat is köszöntötte, számukra románul is összefoglalta, mit jelentett akkor és ma a vallásszabadság törvénye, különösen a franciaországi tragikus események tükrében. „Minden vallásnak helye, szerepe van a nap alatt” – hangsúlyozta.
A világi előjárók közül a magyar kormány képviseletében elsőként Grezsa István, a határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztos köszöntötte az ünneplőket, majd Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat ügyvivő elnöke és Tudor Ştefănie tordai polgármester mondott beszédet, utóbbi forradalmi dokumentumnak nevezte a tordai országgyűlés határozatát. Az ünnepi műsort a sepsiszentgyörgyi Kriza János Dalárda biztosította.
A templomi megemlékezést követően az ünneplő tömeg átvonult a tordai történelmi múzeumba, ahol megtekintették Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festményét. Józsa István László tordai unitárius lelkész a Krónikának elmondta, 1896-ban, a millennium évében minden városban emléket kellett állítani annak a történelmi eseménynek, amelyre a legbüszkébb a helyi közösség. Az akkori városvezetés a vallásszabadság törvényét választotta, így készülhetett el a jelenleg is Tordán látható alkotás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!