Alulteljesítettek a pedagógusok

A hétfőn közzétett előzetes eredmények szerint a végleges tanári állásra pályázó pedagógusok 52 százaléka nem érte le a hetes osztályzatot, amely az állásfoglalás feltétele. A fellebbezések előtt nyilvánosságra hozott adatok azt mutatják, országos szinten a vizsgázók 80 százaléka kapott ötösnél nagyobb, azaz átmenő jegyet, és mintegy 48 százalék ért el hetesnél jobb minősítést, az utóbbiak szállhatnak csak versenybe a végleges állásokért. A kihelyezésekre augusztus 9–12. között kerül sor, míg 14-én a helyettesítői állások közül választhatnak a végleges katedra nélkül maradtak, ezekre már az ötösnél jobb eredményt elért tanárok, tanítók is versenybe szállhatnak.

Az idei versenyvizsgán 32 ezer pedagógus pályázott 6074 meghirdetett állásra. Az oktatási minisztérium összesítése szerint közülük mindössze 190-en kaptak tízest a vizsgatanításra, illetve az írásbeli dolgozatra. Számos megyében nagy volt a túljelentkezés, például Temes megyében ezer pedagógus versengett a meghirdetett 140 helyért, míg Kolozs megyében 1278-an vizsgáztak a 98 végleges állásra. Kovászna megyében jobb volt a helyzet, a 451 pedagógus 60 végleges és 277 helyettesítői állás közül választhat.

A felkészültek talpon maradnak

Néhány éve szigorították a tanári versenyvizsgát, emlékeztetett Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős főtitkár-helyettese. „Erre is van szükség, hogy jól kiválasszuk azokat a pedagógusokat, akik a fiataljainkat felkészítik\" – szögezte le a Krónika megkeresésére a szakember, rámutatva, versenyvizsgáról lévén szó, a legjobbak és legfelkészültebbek maradnak talpon. „Nekünk pedig jó és felkészült pedagógusokra van szükségünk\" – hangsúlyozta Magyari Tivadar. Rámutatott, a vizsgán résztvevő tanárok azt mondják, akinek volt ideje alaposan rákészülni a megmérettetésre, kidolgozta a tételeket, biztosan megszerezte a végleges állásra feltételként megszabott hetes osztályzatot.

A vizsgára jelentkezők egy részének ugyanakkor van végleges állása, csak azért vesz részt újra a megmérettetésen, hogy lakóhelyéhez közelebbi, jobb iskolába, vidékről városra kerüljön. Számukra tehát nem volt olyan nagy tétje a vizsgának, hiszen ősszel van, ahová visszamenniük tanítani. Az is előfordul, hogy a városi iskolákban csak helyettesítői állásokat hirdetnek meg, amelyekre ötös vizsgajeggyel is lehet pályázni.

Túl könnyű tanári oklevelet szerezni?

A tanárképzés, a szakmai továbbképzések minősége és a pedagógusok egyformán felelősek azért, hogy ennyire gyengén szerepeltek az idei versenyvizsgán – véli Király András. Az oktatási minisztérium RMDSZ-es államtitkára rámutatott, Romániában túl könnyen lehet egyetemi oklevelet szerezni, a bolognai rendszer nem oldotta meg ezt a problémát. Ráadásul a három év alapképzés nem elegendő, a pedagógusoknak a magiszteri szinten is a szakmán belül kellene továbbtanulniuk. A pedagógia modul, a módszertan ugyanakkor nagyon fontos, mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy egy idő után minden tanár kialakítja a saját módszerét arra, hogy érdekeltté tegye a diákokat.

Király András rámutatott: ősszel kielemezik a magyar nyelvű oktatással kapcsolatos kérdéseket, és cselekvési tervet dolgoznak ki annak megelőzésére, hogy megelőzzék a jelenlegi helyzetet, miszerint a magyar tannyelvű iskolákban tanító pedagógusok, diákok általában gyengébben teljesítenek, mint többségi társaik. Hangsúlyozta, ha a romániai magyarság jól felkészült fiatalokat akar nevelni, akkor az oktatásra kell nagyobb hangsúlyt fektetni, ugyanis jelenleg szinte minden téren elmaradunk a többségi eredményektől. Az államtitkár a tanári vizsga tételei kapcsán leszögezte, az egyetemi anyagot kérik számon a jelentkezőktől, és ennek így is kell maradnia.

Túl sok, nyakatekert tétel

A kért tananyaggal a vizsgázók szerint sincs gond, annak mennyiségével, illetve a tételek megfogalmazásával annál inkább. „Nem is annyira a tételek nehézsége okozott gondot, mint inkább a mennyiségük. Fizikából mindig túl sok feladatot adnak, kevés a négy óra a kidolgozásukhoz\" – mondta lapunknak az egyik nagyváradi pedagógus, aki ugyan megjelent a vizsgán, azonban nem sokkal azután, hogy átnézte a tételeket, ki is jött a teremből. Bevallása szerint nem volt ideje rendesen felkészülni a megmérettetésre, ezért nem lett volna értelme nekifognia a tömérdek feladatnak, így a tegnapi eredményhirdetéskor sem volt miért izgulnia.

Egy a Krónika által megkérdezett sepsiszentgyörgyi tanár úgy vélte, az, aki komolyan készült a versenyre, kidolgozta a tételeket, jó jegyet kapott. Ugyanakkor rámutatott, a tételeket túl nyakatekerten fogalmazzák meg, miközben jobb lenne, ha célratörő, egyértelmű feladatokat adnának, ráadásul a dolgozatokban is többre értékelik a bonyolult megfogalmazást.

Módszertani tanfolyam külhoni pedagógusoknak

A Ringató módszertani tanfolyammal folytatódik tegnaptól a 2013 a külhoni magyar kisiskolások éve. Az ötnapos továbbképzésre érkezett 30 határon túli magyar pedagógust Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntötte Gödön. A péntekig tartó képzés megnyitóján a helyettes államtitkár hangsúlyozta: a Ringató program olyan eszköz, amely segíti a pedagógusokat, hogy még hatékonyabban tudják végezni munkájukat. A módszer alapja a nemzeti hagyományok átadása játékosan. A helyettes államtitkár felidézte: amíg tavaly a külhoni óvodák álltak a fókuszban, addig az idén a kisiskolások felé fordul a figyelem. A pedagógusok és a diákok mellett a szülőket, gyermekorvosokat, iskolapszichológusokat, lelkészeket és mindazokat meg kívánnak szólítani, akik fontos szerepet töltenek be a közösségek életében, és hatással vannak arra.  Répás Zsuzsanna a kezdeményezéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a határon túli magyarság megmaradása csak stabil közösségekben lehetséges, s ha egy kisgyermek magyar közösségben nő fel, akkor annak az értékrendjét sajátítja el, ez jelenti számára a természetes közeget. Ekkor tudja megőrizi magyar identitását, és továbbadni azt gyermekeinek. A stratégia három kulcsfogalom köré fonódott – mondta –, a közösség, a magyar identitás és a gyarapodás köré. Ösztönözni szeretnék a külhoni magyar szülőket, hogy magyar oktatási intézménybe adják a gyerekeket, s ezáltal ők is csatlakoznak a magyar közösségekhez. A 2013 a külhoni magyar kisiskolások éve programsorozatra 100 millió forintos keretet különítettek el a Bethlen Gábor Alapban.