Állami segítséget kérnek

A dokumentumot tegnap juttatta el a helyi önkormányzat Kolozs megye prefektúrájához. A legfrissebb felmérés annak a majdani kormányhatározatnak szolgál alapul, amely révén a Tăriceanu-kabinet mészkői méréseket végző szakbizottságot hoz létre, és pénzt utal ki az előállt helyzet kezelésére. Az önkormányzat összesítése szerint 146 felnőtt és 31 gyermek otthonát veszélyezteti a Tordaszentmihály községhez tartozó faluban bekövetkezett földmozgás. „Hétfői felmérés szerint hét lakóháznak az alapja és falai annyira megrepedeztek, hogy azok használhatatlannak mondhatók, és fennáll az omlás veszélye” – nyilatkozott a Krónika érdeklődésére Zeng János polgármester. További 16 lakóháznál valamivel kisebb méretű a fundamentum és a falak töredezettsége, de ezeknek a házaknak is igen rossz az állaga, 24 otthon esetében pedig beszivárog a víz, amely mélyíti a földmozgás miatt keletkezett repedéseket. A polgármester szerint nagyon sok házat az eltelt évtizedekben a lakók saját költségen toldoztak-foltoztak, de senkinek sem volt annyi pénze, hogy házát szakszerűen megerősítse.

Természeti tényezők

„Az előállt helyzetet nem a Rigips Romania Kft. által működtetett kőbánya, hanem a terep természeti adottságai idézték elő” – szögezte le Constantin Hariton, a cég ügyvezető igazgatója. A tordaszentmihályi hatóságok szerint azonban a falu szélén kőbányát működtető Rigips Romania Kft. közvetett módon felelős a földmozgásért, hiszen azt a külszíni fejtésben végzett robbantások elősegítik.

Constantin Hariton mérésekre és helyszíni vizsgálatokra hivatkozva cáfolja ezt. Adatai szerint az Aranyos folyó bal partján elhelyezkedő Mészkő egy több mint 500 hektáros, csuszamlásveszélyes földterületre épült, a talajmozgást pedig mindenekelőtt a 6–20 fokos lejtő idézi elő. „A jelenséget vizsgáló szakemberek kivétel nélkül azt állapították meg, hogy a csúszást olyan tényezők idézik elő, mint például az altalaj természete, szerkezete és rétegződése, annak töredezettsége, dőlési iránya és szöge, a csúszás sebességét pedig a talajba jutó csapadékmennyiség befolyásolja” – részletezte Hariton. Hozzátette, a robbantáskor mért rezgések jóval a megengedett szint alatt maradnak, így azok semmiképp sem befolyásolják a talaj csúszását. Az ügyvezető igazgató szerint a helyszínen méréseket és vizsgálatokat végző hatóságok egyike sem találta vétkesnek cégüket a földcsúszásért, ellenkezőleg, a szakértők is elismerték, hogy a Rigips Romania Kft. eddigi intézkedései a helyzet mérséklését szolgálták.

Emberi tényezők

A Rigips Romania Kft. 1999 vége óta működteti a mészkői bányát. A fejtést korábban közel négy évtizeden át a tordai cementgyár üzemeltette. „Azonnal hozzáláttunk a megoldás kereséséhez. A legjobb román és angol szakemberek tudását vettük igénybe, az eddigi mérésekre több mint százezer eurót költöttünk” – közölte Constantin Hariton.

Emellett a régi állami vállalat által épített kőtörőt és tárolósilót a megmozdult talajról le kellett bontani, helyébe közel fél kilométeres távolságra kétmillió euróból újat kellett építeni, ugyanakkor talajmozgás-érzékelőket helyeztek el, hogy a kőfejtőrobbantások okozta rezgéseket és azok lakóházakra gyakorolt hatását folyamatosan mérhessék. A kőfejtésnél a korábbiaknál jóval kisebb rezgéseket előidéző robbantásokat alkalmaznak, a cég ugyanakkor 400 ezer euróból telket vásárolt, hogy azon építsen a bányához vezető, de a falut kikerülő terelőutat. Az ügyvezető igazgató hozzátette: mivel sem a helyi, sem a megyei hatóságok nem költöttek rá, még a Mészkő megközelítését biztosító, az Aranyoson átívelő, de a földcsúszás miatt megrozzant egyetlen vasbeton hidat is a Rigips Romania Kft. költségén javították meg 2005-ben közel 400 ezer eurós költséggel.

Az ügyvezető igazgató szerint a mészkői talajcsúszás 1970-ben tulajdonképpen nem el-, hanem újrakezdődött. Mindezt akkoriban a bőséges esőzések idézték elő, és az 1977. március 4-i földrengés gyorsította. Constantin Hariton hozzátette, Mészkőn a talaj mindig is csúszott-mozgott, de a jelenséggel sem a bányában több mint 35 éven át kőzetet, azaz gipszet fejtő tordai cementgyár, sem a helyi vagy megyei hatóságok nem törődtek. Tordaszentmihály polgármestere hozzátette, bár a földcsúszást korábban már jelezték, soha senki nem vette figyelembe panaszukat. „Călin Platon prefektus volt az első, aki a helyszínen győződött meg a tényállásról, és segítséget ígért” – fogalmazott a polgármester.

Anca Stănescu, a Kolozs megyei prefektúra szóvivője lapunk érdeklődésére megerősítette, a szentmihályi önkormányzat összesítése alapján a legrövidebb időn belül elkészítik, és a közigazgatási-belügyi, illetve középítkezési minisztériumnak elküldik a Mészkőn előállt helyzet kezeléséhez szakmai és anyagi hátteret biztosító kormányhatározat-tervezetet.