Fotó: Biró István
Több mint kétszáz kolozsvári vett részt csütörtökön délután azon a villámcsődületen, amelynek szervezői a többnyelvű helységnévtáblák hiányára akarták felhívni a város vezetőségének figyelmét.
2015. február 12., 20:052015. február 12., 20:05
2015. február 13., 11:152015. február 13., 11:15
A Musai–Muszáj civil csoport rendezte eseményen egy 410,9 méter hosszú szalagot feszítettek ki a Főteret körbeállt résztvevők, melyből szimbolikusan a kincses város minden egyes lakosára jutott egy-egy milliméter.
Indulatos vita a tanácsülésen
A többnyelvű helységnévtáblák kapcsán a kolozsvári tanács szerda délutáni ülésén indulatos vita alakult ki.
Ezt vágták hosszában ketté, utalva arra a tavaly szeptemberben történt incidensre, amikor a Most–Acum – Mozgalom a szabad nyelvhasználatért nevű civil szervezet kétnyelvű molinót feszített ki a házasságkötésekre is használt sétatéri filagóriában, a kolozsvári polgármesteri hivatal alkalmazottai azonban kettévágták azt, így távolítva el róla a magyar feliratot.
Szőcs Izabella ügyvéd, az Európai Magyar Emberjogi Alapítvány közép-európai szervezetének képviselője – aki pert indított a polgármesteri hivatal ellen a többnyelvű helységnévtáblák ügyében – a sajtónak elmondta, örül, hogy teljes mértékben civil, önként szerveződő megmozduláson vehet részt.
A résztvevők közül Szakács István rámutatott: a szalag kettévágásával a kolozsvári közösség kettészakadására akarták felhívni a figyelmet. Fancsali Ernő, az Autonomy for Transylvania mozgalom képviselője Emil Boc polgármesterhez címzett kétnyelvű formanyomtatványokat osztogatott, melyben a többnyelvű helységnévtábláknak a város bejárataihoz történő kihelyezése kérhető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!