Habár születtek már törvénytervezetek a szerencsejáték- és fogadótermek működésének szabályozására, a játékfüggőség még mindig sokakat érint
Fotó: Haáz Vince
A szerencsejáték-termek betiltása látványos intézkedésnek tűnik, ám a szakértők szerint nem oldja meg a mélyebb problémát: a függőség tovább él, gyakran az online térbe vagy kevésbé látható formákba terelődik – fejtette ki a Krónikának Dégi László Csaba pszichológus. A kolozsvári szakember arról is beszélt, Romániában hiányzik az átfogó prevenció és a célzott segítségnyújtás, miközben a szerencsejáték-függőség társadalmi és egészségügyi következményei egyre súlyosabbak.
2026. április 09., 07:592026. április 09., 07:59
A szerencsejáték-termek betiltása látványos intézkedés lehet, de nem feltétlenül hatékony, ugyanis inkább csak átalakítja, kevésbé szem előtt lévő formába tereli a jelenséget, miközben annak mélyebb okai érintetlenek maradnak. Valós előrelépést az hozhatna, ha a társadalom nem csupán gazdasági vagy morális kérdésként tekintene a szerencsejáték-függőségre, hanem közegészségügyi problémaként kezelné azt, és egy működő rendszert hozna létre a megelőzésére és a kezelésére − fejtette ki megkeresésünkre Dégi László Csaba, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Szociológia Karának tanára.
A függőségekkel és prevencióval foglalkozó szakember a Krónikának kifejtette, a viselkedési addikciók dinamikája jóval összetettebb annál, mintsem egy-egy intézkedéssel érdemben felszámolhatóak lennének. A szerencsejáték-probléma sem szűkíthető le pusztán a játékgépekhez való hozzáférés kérdésére, és nem kezelhető kizárólag térbeli korlátozásokkal, mivel nem kizárólag a fizikai jelenléthez kötődik.
Dégi László Csabát a romániai társadalmat nagymértékben érintő szerencsejáték-függőség témájában kérdeztük annak apropóján, hogy országszerte egyre több településen kerül napirendre a szerencsejáték-termek betiltása.
Fotó: Borbély Fanni
A szakember rámutatott, a rendelkezésre álló adatok alapján a szerencsejáték-ipar mérete viszonylag jól körvonalazható Romániában, az emberi érintettség mértéke azonban továbbra is nagyrészt feltáratlan.
Emellett 2023-ban mintegy 86 ezer nyerőgép működött, és bár a 2024-ben elfogadott szigorítások, az úgynevezett Simonis-törvény nyomán ezek közül mintegy 30 ezret kivontak a forgalomból, és több mint ezer játékterem bezárt, most is több tízezer nyerőgép üzemel országszerte. Hozzátette, a szektor éves bevétele annak ellenére is százmillió eurós nagyságrendű, hogy a korlátozások hatására az állami bevételek csökkentek, mintegy 830 millió euróról 700 millió euróra mérséklődtek.
„Miközben az iparág gazdasági teljesítménye pontosan követhető, országos szintű felmérés alig készült arra vonatkozóan, hogy a szerencsejáték-függőség hány embert érint közvetlenül. Becslések szerint Romániában a felnőtt lakosság mintegy 15 százaléka, vagyis körülbelül 2,5 millió ember játszik valamilyen formában szerencsejátékot, pszichiátriai adatok szerint pedig közülük hozzávetőleg 100 ezerre tehető azok száma, akiknél klinikailag is kimutatható függőség alakul ki” – mutatott rá Dégi László Csaba. Hozzátette, a helyzetet tovább árnyalja, hogy a szerencsejáték-függőséget sokan felnőtt jelenségnek tekintik, noha már fiatal korban is megjelenik a probléma.
Mint mondta, a vizsgálat arra is rámutatott, hogy a 11–19 éves kóros játékosok körében több mint 20 százalékkal magasabb az öngyilkossági gondolatok aránya, ami a jelenség súlyos pszichés terheit jelzi.
Dégi László Csabát a szerencsejáték-függőség témájában kérdeztük
Fotó: Dégi László Csaba archívuma
Dégi László Csaba arról is beszélt, hogy problémát jelent továbbá, hogy a döntéshozók a szerencsejáték kérdését alapvetően nem közegészségügyi, hanem fiskális problémaként kezelik, ami meghatározza a beavatkozások irányát is.
Mint fogalmazott, a hangsúly elsősorban az iparág szabályozásán és az abból származó bevételeken van: pontos kép van arról, mennyi pénz áramlik a rendszerbe, hogyan alakulnak az adóbevételek, és milyen gazdasági hatásai vannak egy-egy szigorításnak. Ugyanakkor jóval kevesebb figyelem jut arra, hogy mindez milyen társadalmi és egészségügyi következményekkel jár, hány embert érint, és milyen ellátórendszer áll rendelkezésre a függőség kezelésére.
„Ennek megfelelően bár születnek jogszabályok – mint például a kisebb településeken működő termek betiltására vonatkozó, úgynevezett Simonis-törvény –, ezek mögött nem rajzolódik ki egy átfogó, hosszú távú cselekvési terv.
– magyarázta. Hozzátette, egy friss, 2025-ös európai uniós AFD-jelentés is arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia a 2024-ben elfogadott, a nyerőgéptermek működését korlátozó Simonis-törvény ellenére sem rendelkezik átfogó stratégiával a szerencsejáték-probléma kezelésére, és érdemi, rendszerszintű lépések sem történtek a bevezetése óta.
Fotó: Pixabay
Dégi László Csabát arról is kérdeztük, mennyiben tekinthető hatékony eszköznek a tiltás a szerencsejáték-termek visszaszorításában. Mint mondta, a helyi szintű tiltások hatékonysága nagymértékben korlátozott, amit nemzetközi tapasztalatok is alátámasztanak.
„Egy 2023-as csehországi kutatás kimutatta: bár az önkormányzati korlátozások nyomán egyes településeken valóban csökkent a szerencsejáték jelenléte, a közeli nagyobb városokban ezzel párhuzamosan nőtt a forgalom. Vagyis a jelenség nem megszűnt, hanem térben áthelyeződött – ezt nevezik »szomszédhatásnak«” – mutatott rá. Megjegyezte, a probléma azonban nemcsak földrajzi, hanem strukturális is: a tapasztalat azt mutatja, a játéktermek betiltása egyre inkább az online tér felé tereli a játékosokat, ahol a hozzáférés jóval nehezebben szabályozható. A szakember szerint az ilyen típusú korlátozások akár 70 százalékban is megkerülhetők, így a tiltás önmagában nem jelent valódi megoldást.
Az aradi önkormányzat által indított online felmérés eredményei egyértelmű társadalmi állásfoglalást jeleznek: a válaszadók közel nyolcvan százaléka támogatja a szerencsejátékok betiltását a város területén, kivéve a lottózókat és a sportfogadó irodákat.
Hangsúlyozta: a jelenlegi intézkedések többnyire a kínálat visszaszorítására koncentrálnak – a játéktermek számát és elhelyezkedését próbálják szabályozni –, és számos, nemzetközileg bevált eszköz alig jelenik meg a gyakorlatban.
„Mindezeknél is nagyobb hiányosság azonban, hogy a rendszerből szinte teljesen hiányzik a segítségnyújtás: alig léteznek könnyen elérhető információk – mint például a cigarettásdobozok esetében a feltüntetett segélyhívó szám –, támogató szolgáltatások vagy terápiás lehetőségek azok számára, akik érintettek. Pedig a szerencsejáték-függőség gyakran más addikciókkal, alkoholfogyasztással vagy dohányzással is összefonódik, így kezelése komplex megközelítést igényelne” – fejtette ki.
Fotó: Pixabay.com
A szakértő szerint a szerencsejáték-függőség megértéséhez kulcsfontosságú felismerni, hogy nem egy „egyszerű” addikcióról van szó, hanem egy olyan viselkedési mintáról, amely kifejezetten az emberi psziché működésére épít. Mint mondta, ennek egyik alapja az úgynevezett Skinner-modell, amely a viselkedés megerősítésének egyik legerősebb formáját írja le: a változó jutalmazást. Ez azt jelenti, hogy a jutalom nem kiszámítható módon érkezik, hanem véletlenszerűen – éppen ez teszi rendkívül addiktívvá a folyamatot. A nyerőgépek és más szerencsejáték-formák tudatosan erre a mechanizmusra épülnek: a játékos soha nem tudja, mikor nyer, ezért újra és újra próbálkozik.
„Ezt a hatást tovább erősítik a különböző pszichológiai »trükkök«. Ilyen például az úgynevezett ál-nyeremény, amikor a játékos technikailag veszít, mégis jutalomként éli meg az eredményt hanghatások, fények, visszanyert kisebb összegek miatt. Ezek az ingerek dopaminreakciót váltanak ki, hasonlóan a valódi nyeréshez. Emellett gyakori jelenség a veszteségüldözés is: a játékos a korábbi veszteségek visszaszerzésének reményében egyre mélyebbre sodródik” – magyarázta a BBTE Pszichológia és Szociológia Karának oktatója.
Éppen ezért a függőség kialakulása sokkal kevésbé tekinthető egyéni kudarcnak, mint inkább egy erősen strukturált környezet következményének.
„Ez magyarázza azt is, miért „alattomosabb” ez a függőség más addikciókhoz képest. Mivel nem kapcsolódik hozzá külső szer, hiányzik az a kézzelfogható kapaszkodó, amely például az alkohol- vagy drogfogyasztás esetében egyértelművé teszi a problémát, éppen ezért a szerencsejáték zavar sokáig rejtve maradhat, gyakran még a közvetlen környezet számára is, az érintettek szégyenérzete is erőteljesebb, ami sok esetben hozzájárul ahhoz, hogy segítséget kérjenek” – mutatott rá.
A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a szerencsejáték-függőség nem magyarázható egyszerűen egyéni hajlamokkal. Nincs olyan, tudományosan egyértelműen azonosított „függő személyiség”, amely eleve meghatározná, ki válik érintetté. Sokkal nagyobb szerepe van a környezetnek és a hozzáférésnek: bizonyított, hogy azokban a régiókban, ahol sűrűbben jelennek meg játéktermek, magasabb a kockázat is.
Fotó: Pixabay.com
Arra a kérdésre, hogy Romániában hová fordulhatnak segítségért azok, akik felismerik saját érintettségüket a szerencsejáték-függőségben, illetve léteznek-e megelőző programok vagy átfogó törekvések a jelenség visszaszorítására, Dégi László Csaba elmondta,
Mint fogalmazott, jelenleg csupán elszórtan működnek olyan intézmények, amelyek viselkedési addikciókkal is foglalkoznak, Erdélyben a Bonus Pastor Alapítvány az, ahol időnként szerencsejáték-függőket is fogadnak.
„A gyakorlatban sok esetben a problémák a sürgősségi rendszerben csapódnak le: rendőrségi beavatkozás vagy pszichiátriai ellátás formájában. Ez azonban nem tekinthető valódi segítségnek, hiszen nem célzott terápiát vagy hosszú távú rehabilitációt jelent. Nem ez az a klasszikus út, ahol valaki felismeri a problémáját, segítséget kér, és strukturált támogatást kap” – hangsúlyozta.
Fotó: Pixabay
Dégi László Csabba arról is beszélt, hogy a hiányosságok a prevenció terén is egyértelműek: tapasztalata szerint sem országos stratégia, sem szervezett, intézményesített megelőző programok nem léteznek, különösen a fiatalok körében.
Sem szakmai, sem oktatási szinten nem látni ennek nyomát, ami különösen problémás annak fényében, hogy a fiatalok körében is egyre jelenvalóbb a digitális játék- és fogadási kultúra” – fejtette ki. Rámutatott, a jelenség hátterében részben a társadalmi hozzáállást látja: míg más betegségekről – például a daganatos megbetegedésekről – az elmúlt évtizedekben nyíltabb párbeszéd alakult ki, addig a szerencsejáték-függőséget továbbra is tabu övezi.
Rámutatott továbbá, hogy a szerencsejátékból származó jelentős bevételek mellett más országokban egyre inkább teret nyer az a szemlélet, miszerint az iparági szereplőknek felelősségük van a tevékenységük társadalmi következményei iránt is. Mint mondta, ezekben az államokban a szolgáltatók nem csupán gazdasági szereplőként vannak jelen, hanem aktívan bekapcsolódnak a megelőzésbe és a kockázatok csökkentésébe. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy különböző programokkal, tájékoztató kampányokkal és kutatások támogatásával igyekeznek mérsékelni a szerencsejáték-függőség kialakulását, illetve segíteni az érintetteket.
„Magyarországon például a Szerencsejáték Zrt. kampányokkal hívja fel a figyelmet a kockázatokra, kutatásokat finanszíroz a jelenség mélyebb megértése érdekében, és tájékoztató anyagokkal segítik a játékosokat abban, hogy tudatosabb döntéseket hozzanak. Ez azt mutatja, hogy léteznek működő modellek, csak akarat kérdése, hogy alkalmazzuk-e őket” – fogalmazott Dégi László Csaba.
A szerencsejáték-függőség nem csupán anyagi romlásba taszíthatja az érintettet, hanem komoly lelki válságot is okozhat. Egyre több adat és eset mutatja, hogy ez a szenvedélybetegség az öngyilkossági kockázat szempontjából is az egyik legveszélyesebb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Valótlannak nevezi a Magyar Unitárius Egyház Mihai Tîrnoveanu állítását, miszerint a bölöni unitárius templom egykor ortodox volt. A szélsőségesen magyarellenes aktivista húsvétvasárnap vonult fel híveivel az erdővidéki településen.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány az Élő Parázs Program keretében, a romák nemzetközi világnapja alkalmából rendezi meg április 10-én Csíkszeredában a Hargita megyei roma bált.
Súlyos állapotban találtak rá a határrendőrök szerdán egy 25 éves ukrán fiatalemberre, aki két társával együtt a Máramarosi-havasokban szökött át Romániába – tájékoztatott a Máramaros Megyei Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) vezetője.
A Milvus Csoport március folyamán dokumentált először elektromos légvezetéknek való nekirepülés okozta túzokpusztulást Romániában. A madártani és természetvédelmi egyesület nemrég osztotta meg ezt a hírt közösségi oldalán.
Nagy-Britanniából ellopott haszonjárműre bukkantak a román határrendészek a petei határátkelő közelében végzett rutinvizsgálat során. A határ menti ellenőrzés során előállított gépkocsivezető ellen büntetőeljárást indítottak.
A Kolozsvár melletti Bükkben mozgáskorlátozottak számára is hozzáférhető kísérleti túraútvonalat hoztak létre, a létesítmény újdonságnak számít a régióban – adta hírül a Kolozs Megyei Tanács.
Újabb első- és másodfokú riasztásokat adtak ki a meteorológusok szerdán a rossz idő miatt: a magas hegyvidéken hóviharokra, az ország többi régiójában heves szélre kell számítani csütörtök reggelig.
A vulkáni, lupényi és zsilmezői bányák alkalmazottai spontán sztrájkba léptek szerda reggel, megtagadva a bányába való leereszkedést; a tiltakozók biztosítékot követeltek arra, hogy megkapják a húsvéti ünnepek alkalmából járó bónuszokat.
Minden ötödik páciens elégedetlen az Arad Megyei Sürgősségi Kórház orvosi szolgáltatásaival és az intézmény higiéniai körülményeivel – derül ki a februárban kitöltött, több száz válaszadó véleményét összesítő kérdőívből.
Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!