
Fotó: Kristó Róbert
A gyulafehérvári érseki palota udvarán szombaton avatják fel a Márton Áron püspököt ábrázoló szoborkompozíciót, amelyet a csíkkozmási születésű Gergely Zoltán szobrászművész alkotott.
2013. június 24., 23:402013. június 24., 23:40
2013. június 25., 19:192013. június 25., 19:19
A szobor talapzatát és az alkotáshoz tartozó két padot a csíkszeredai Dóczy András készítette. A szobrot tegnap szállították Csíkszeredából Gyulafehérvárra. A gyulafehérvári érsekség tavaly írt ki meghívásos pályázatot olyan alkotások megvalósítására, amelyek Márton Áron püspököt a gyulafehérvári érseki palota udvarán ülve ábrázolják. Az elbíráló bizottság a hét pályázó alkotó közül a jelenleg Kolozsváron élő Gergely Zoltán munkájának kivitelezése mellett döntött. Mint indoklásukban írták, a szobrászművész sikeresen ábrázolta a szent életű püspök személyét és jellemét, a mű ugyanakkor az érseki udvar rangját, szervezettségét is emeli, így a látogatók számára egyértelművé válik a szobor és az udvar egysége. A félkör alakban megvalósított alkotás emellett módot ad az érseki palota udvarára látogató zarándoknak Márton Áron mellett megpihenni, fohászkodni, a püspök szellemével találkozni.
Márton Judit, a gyulafehérvári érsekség építészeti irodájának vezetője elmondta: már régóta megfogalmazódott az igény, hogy az érsekség területén emléket állítsanak Erdély püspökének, a vallásszabadság hirdetőjének. „Mivel a ma élők közül is sokan ismerték őt, ezért az elbírálásban szempont volt, hogy a látogatók a valamikor megismert arccal találkozzanak\" – magyarázta az illetékes, aki maga is az elbírálóbizottság tagja volt. Hozzátette: a győztes pályázat legmegragadóbb sajátossága az volt, hogy az alkotó olyan püspöknek ábrázolta Márton Áront, aki helyet kínál maga mellett, hiszen az emberek úgy tekintettek rá, mint akit bármikor megszólíthattak.
„Elképzelésemben a püspök atya egy széken ül, mellette pedig egy-egy pad található. Ez a formai kapcsolódás nem véletlenszerű: így szerettem volna kiemelni Márton Áron közösségteremtő és közösségmegóvó munkásságát. A püspök fogadja a látogatókat, és hellyel kínálja, közel engedi őket szellemiségéhez\" – magyarázta megkeresésünkre Gergely Zoltán. A szobrász elárulta, noha munkája során a szakmaiságot tekintette elsődlegesnek, mégis meghatározó jelentősége volt annak is, hogy mindketten székelyek. „Helyesebben mondva: én az ő földije vagyok\" – fogalmazott a csíkkozmási szobrászművész.
Rámutatott: az ülő alakokat általában kissé görnyedten ábrázolják, ő mégis egyenes, gerinces tartást adott a szobornak, elmondása szerint olyant, amilyen Márton Áron egész élete során volt. „Nem egy megfáradt, hanem egy ereje teljében lévő püspököt formáltam. Nagyon fontos emellett megemlíteni, hogy Sántha Csaba szovátai bronzöntő és a zsögödi andezitből talapzatot és padokat készítő Dóczy András kőfaragó kivételesen jó munkát végzett\" – mondta Gergely. A szoborból és a padokból álló kompozíciót a szombati papszentelő szentmise keretében avatják fel, illetve áldják meg.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
szóljon hozzá!