Magyar nyelvű minősítést kér az iskolai ellenőrzőkben a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK). A több civil szervezetet tömörítő szövetség kedden indította hivatalosan a több éves nyelvi kampánya harmadik szakaszát. A magyar nyelv védelmében Háromszéken című egyéves terv célja, hogy a közösség tagjaiban tudatosítsák az anyanyelvhasználat fontosságát, hogy az emberek minden szinten éljenek a jogaikkal. Első lépésben 150 Kovászna megyei tanintézménynek küldtek hivatalos levelet, amelyben arra kérik az iskolák vezetőtanácsait, hogy a minősítéseket vezessék be magyar nyelven az ellenőrzőkbe.
2013. május 21., 18:022013. május 21., 18:02
Berecki Kinga, a CIVEK elnöke keddi sajtótájékoztatóján elmondta, erre az 2011/1-es tanügyi törvény is lehetőséget ad, megfogalmazva, hogy a szülőkkel való kapcsolattartásban lehet használni a kisebbségek nyelvét. Bereczki Kinga szerint a jelenlegi gyakorlat nagyon káros, hiszen a kisgyerekek úgy mennek haza, hogy „kaptam az iskolába egy foarte binét vagy egy binét”, nem használják és nem is ismerik a magyar kifejezéseket. Ez pedig – tette hozzá – rontja a magyar nyelvet, másrészt a másodrendűség érzését tudatosítja a kisdiákokban, vagyis azt, hogy az anyanyelvén nem fogalmazzák meg, hogy milyen minősítést kapott. A CIVEKéppen ezért arra kéri a pedagógusokat, éljenek a nyelvi jogokkal, vessenek véget az eddigi „öndiszkriminációnak”.
Nem így tudja azonban Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő, aki a Krónika megkeresésére leszögezte, a napló és az ellenőrző is hivatalos dokumentumnak számít, tehát kötelező román nyelven kitölteni, a diák év végi írásos értékelését kell az oktatás nyelvén megfogalmaznia a pedagógusnak.
A CIVEK egyébként az egyéves projekt során különböző tevékenységeket, kampányokat terveznek szervezni, hogy tudatosítsák a háromszékiekben, a törvényes keret adott, de élni kell a nyelvi jogokkal. Az iskolákban is szerveznek majd vetélkedőket, például arra bíztatják a diákokat, hogy azonosítsák a tanintézményen belül a kizárólag román nyelvű feliratokat, vagy a városban fotózzanak pozitív és negatív példákat a kétnyelvűségre, ezekből a fényképekből kiállítás is készül.
A CIVEK – mint korábban is beszámoltunk – 2010-ben indította nyelvi kampányát, internetes szavazás során vizsgálták meg, hogy melyik üzletben érvényesül leginkább a kétnyelvűség, a szavazás nyerteseit díjazták. Berecki Kinga most elmondta, kampányuk kézzelfogható eredménye, hogy egyre több üzletben megjelentek a magyar feliratok. A második szakaszban az állami hivatalokban vizsgálták meg önkénteseik az anyanyelvi jogok érvényesítését, és lehangoló eredményre jutottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!