
Antal Árpád polgármester hétfőn az utcán, kedden lakossági fórumon igyekezett indokolni a sepsiszentgyörgyieknek az adóemelést
Fotó: Tuchiluș Alex
Helyi népszavazással dönthetnek a sepsiszentgyörgyiek arról, milyen adópolitikát alkalmazzon a város a következő években – jelentette be egy keddi lakossági fórumon Antal Árpád polgármester. Az elöljáró a rendkívül feszült hangulatban zajló fórumon kitért arra, hogy miközben országos szinten is általános az adóemelés, Sepsiszentgyörgy az egyetlen város, ahol a döntés ekkora indulatokat váltott ki, és ahol utcai tiltakozásig fajult a vita.
2026. január 20., 18:022026. január 20., 18:02
2026. január 21., 00:342026. január 21., 00:34
Népszavazást rendeznek március elsején Sepsiszentgyörgyön a helyi adók és illetékek ügyében. A referendumot Antal Árpád polgármester jelentette be azon a kedd délutáni lakossági fórumon, amelyet a közterhek emelése miatti közfelháborodás nyomán hívott össze. Az ügy előzménye, hogy a háromszéki megyeszékhelyen egy nappal korábban több százan vonultak a polgármesteri hivatal elé, hogy tiltakozzanak az adóemelések ellen. A városháza előtt összesereglett emberek Antal Árpád polgármestert szembesítették a helyi adók és illetékek növelésével szembeni elégedetlenségükkel.
A tiltakozás nyomán kedd délutánra összehívott lakossági fórumon a városvezető hangsúlyozta: vállalja a felelősséget a december 30-án elfogadott, az adóemelésekről rendelkező tanácsi határozatért, ugyanakkor úgy véli, a közbeszédben számos félreértés keveredik politikai indulatokkal. Éppen ezért úgy döntött, hogy a kérdést „visszateszi a közösség asztalára”.
A felsorolt városok között szerepel Brassó, Csíkszereda, Kolozsvár. Ez ugyanakkor – hangsúlyozta – azt is jelentené, hogy kevesebb kedvezmény, kevesebb közösségi program és kevesebb beruházás valósulhat meg. Hangsúlyozta, a jelenlegi rendszer ezzel szemben magasabb helyi hozzájárulást feltételez, de nagyobb mozgásteret biztosít fejlesztésekre és szolgáltatásokra.
Antal Árpád többször hangsúlyozta a fórumon, hogy például a lakásadó a törvény által meghatározott minimumon van Sepsiszentgyörgyön, a városnak nincs lehetősége ennél alacsonyabb adót kivetni. Szerinte a helyi adópolitika nem egyetlen számról vagy tételről szól, hanem egy négy elemből álló rendszerként értelmezhető: ide tartozik a gépjárműadó, a lakás- és telekadó, valamint a parkolás. A polgármester azt mondta: a háromszéki megyeszékhely évek óta azt az elvet követi, hogy az ingatlanokhoz kapcsolódó terheket a lehető legalacsonyabb szinten tartja, míg az autóhasználatot magasabb adókkal próbálja szabályozni.
Antal Árpád szerint a lakásadó a törvény által meghatározott minimumon van Sepsiszentgyörgyön, a városnak nincs lehetősége ennél alacsonyabb adót kivetni
Fotó: Tuchiluș Alex
Összehasonlításkor ezért szerinte nem kiragadott számokat, hanem a „teljes kosarat” kell nézni. Példaként említette, hogy a városban közlekedő autók jelentős része nagyjából ugyanakkora terhet visel, mint más erdélyi nagyvárosokban, ugyanakkor vannak speciális kategóriák – például bizonyos nagy teljesítményű hibrid járművek –, ahol a terhek aránytalanul magasnak tűnhetnek. Ezeket az eseteket a városvezetés szerint felül kell vizsgálni, és keresik a kompenzáció lehetőségét.

Országszerte megnyíltak hétfőn a polgármesteri hivatalok adó- és illetékosztályai, ahol a polgárok kifizethetik az ettől az évtől sok esetben a duplájára, sőt a háromszorosára emelkedett helyi adóikat.
A fórumon – amelynek részvevői részéről záporoztak a kérdések a polgármesterhez – több olyan, a mindennapokban kevésbé látványos önkormányzati kiadás is szóba került, amelyeket a polgármester a helyi adók ellensúlyának tekint. Ilyen például a gyerekek sportolása, amely évente jelentős költséget jelent a városnak, a családok számára viszont ingyenes szolgáltatás. Hasonlóképpen az oktatási intézmények támogatása: a város állja azokat a kisebb, de rendszeres hozzájárulásokat, amelyek más településeken gyakran a szülőkre hárulnak. Antal Árpád hangsúlyozta: ezek nem egyszeri akciók, hanem hosszú távú vállalások, amelyek a közösség egészének életminőségét befolyásolják.
Fotó: Tuchiluș Alex
A polgármester szerint a helyi adók egyik legfontosabb szerepe az, hogy lehetővé tegyék az uniós pályázatok lehívását. A város bevételeinek jelentős része külső forrásokból érkezik, ezekhez azonban minden esetben önrészre van szükség, amelyet a helyi költségvetésből kell biztosítani. Mint fogalmazott: a lakosok által befizetett összeg sokszor többszörösen „visszatér” fejlesztések formájában, legyen szó iskolák, óvodák, közterek vagy közösségi programok megújításáról.
A fórumon szóba került az autók számának látványos növekedése is, amely a parkolási és közterületi problémák egyik fő oka. Antal Árpád felidézte a roncsautóprogramot is, amelynek keretében az elmúlt időszakban több száz járművet vontak ki a forgalomból. A garázskérdésnél elhangzott: a városban található garázsok többsége még a kilencvenes évek közepén épült, időben korlátozott szerződésekkel, amelyek mára lejártak. Ez jogi és városrendezési szempontból is rendezetlen helyzetet teremtett.
Antal Árpád szerint miközben Románia-szerte adóemelések történnek, Sepsiszentgyörgyön különösen felfokozott hangulat alakult ki. Emögött részben politikai okokat lát: állítása szerint a helyi tiltakozások szervezésében szerepet játszott „egy politikai bábszervezet”, egy gazdasági érdekcsoport, valamint a magyarországi Tisza Párt egyik háromszéki származású aktivistája, aki 22 éve Budapesten él. A polgármester minden bizonnyal többek között az Erdélyi Magyar Szövetségre (EMSZ) utalt, a párt ugyanis aláírásgyűjtést indított a sepsiszentgyörgyi adók megemelése miatt.
Mint ismert, a bukaresti kormánynak az uniós szinten kiugró, 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragását célzó konszolidációs intézkedései keretében és fiskális csomagja értelmében (amely decemberben kiállta az alkotmányosság próbáját) január elsejétől mintegy 70-80 százalékkal növekedett az ingatlantulajdonra kivetett éves adó mértéke. Ezzel egy időben átlagosan hasonló mértékben, a szennyezés mértékétől függően megemelték a gépjárműadót is, ami az autók besorolásától és típusától függően a tavalyi többszörösére nőtt.

Több százan gyűltek össze Sepsiszentgyörgy főterén a hétfői békés megmozdulásra. A tiltakozók a városvezetésnek üzentek: nem értenek egyet a helyi adók emelésével, és követelik a drágítások felülvizsgálatát.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
szóljon hozzá!