A protestáns teológiát is megkörnyékezték

Az erdélyi egyházak papneveldéinek helyzete azt követően került az erdélyi magyar közélet középpontjába, hogy július végén a gyulafehérvári római katolikus teológia vezetői megegyeztek a Babeº�Bolyai Tudományegyetem vezetőségével az egyházi intézménynek az állami intézménybe való beolvasztásáról.
A július végi tárgyalásokról a Krónika adott elsőként hírt, kiváltva a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye vezetőinek rosszallását. A gyulafehérvári érsekség a beolvadás szükségét a főiskola működtetésének anyagi nehézségeivel magyarázta. Korábbi közleményük szerint ez volt az egyetlen módja annak, hogy papjaik államilag is elismert oklevelet, kispapjaik ösztöndíjakat szerezhessenek, valamint különféle akkreditált posztgraduális képzéseken vehessenek részt.
Tőkés László királyhágómelléki református püspök a csütörtöki tanácskozás után elmondta, a református, unitárius és evangélikus egyházak által működtetett Protestáns Teológiai Intézetet több ízben is felkérték a BBTE-hez való csatlakozásra, ezt azonban valamennyi alkalommal visszautasították. Kérdésesnek tartják ugyanis, hogy az egyházi szolgálatra felkészítő oktatásnak állami intézményben van-e a helye, vagy saját képzési keretre van szüksége. �A magyarság saját anyanyelvű oktatási intézményeiért harcol � ecsetelte a királyhágómelléki püspök. � Ennek érdekében az egyházak imatüntetést is szerveztek; nemrég pedig olyan dokumentum is született, amelyben az önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézményrendszer létrehozását sürgettük. Ha belépnénk a Babeº�Bolyaiba, csak szembemennénk ezzel az üggyel. A Babeº és Bolyai egyetem erőszakos egyesítése alapján létrejött, a magyarságot diszkrimináló kolozsvári oktatási intézmény ugyanis hamis multikulturalitás ürügyén tovább élteti Ceauºescu művét� � jelentette ki Tőkés László.

Testvériesség, egyetértés nélkül
A rendkívül kontrasztos nézetkülönbségek ellenére Tőkés jó hangulatú, testvéries megbeszélésként jellemezte a találkozót. Elmondta, a protestáns egyházi vezetők és Jakubinyi György katolikus érsek részletekbe menően ismertették egymással az álláspontjaikat, de nem jutottak egyetértésre. �A protestáns egyházak közös álláspontja, hogy tiszteletben tartjuk a katolikus egyház döntését, nem avatkozunk az egyházi belügyeikbe� � nyilatkozta lapunknak Szabó Árpád unitárius püspök is a kolozsvári tanácskozást követően. Szabó Árpád szerint a Protestáns Teológiai Intézet fenntartását illetően ők is komoly nehézségekkel küszködnek. �Ennek ellenére fontosnak tartjuk az önállóságot � jelentette ki a püspök. � Az erdélyi magyar felsőoktatás jövője szempontjából is jelzésértékű lehet, hogy a protestáns lelkészképzés megmarad a maga történelmi hagyományai szerint független intézményként.� Mint elmondta, a protestáns egyházaknak is ígéretes lehet olyan egyetemhez csatlakozni, ahol biztosítva van a megfelelő tudományos kutatás és képzés, azonban mindezt a maguk erejéből próbálják megvalósítani. �Évekkel ezelőtt megkezdtük a teológia akkreditációját, azt szerettük volna, ha a katolikus testvéreink is ezzel próbálkoznak. Õk az állami egyetemhez való csatlakozást tekintik járható útnak, ezt a döntést mi tiszteletben tartjuk� � fogalmazott Szabó Árpád, aki az erdélyi magyarság egysége felmutatásának fontosságát hangsúlyozta.

Katolikus nyilatkozatstop
Jakubinyi György gyulafehérvári érsek elzárkózott a sajtónak való nyilatkozástól. Az érsekség szerdai közleménye szerint az érdemi tárgyalás még hátravan, ennek célja a főiskola számára olyan előnyök szerzése, amelyek előrelépést jelentenek a képzettség minőségében. A közlemény kitér arra is, hogy a Hittudományi Karnak a BBTE-hez való esetleges kapcsolódása semmiképpen sem lehet akadálya a kolozsvári egyetemen korábban létező magyar karok visszaállításának. A dokumentum kifejti: a papnevelő intézet nem válna állami intézménnyé, továbbra is önálló egyházi intézményként működne, a kispapok pedig továbbra is Gyulafehérváron tanulnának. Az integráció csupán a főiskola szervezeti rendjét érinti. Arra is felhívták a figyelmet, hogyha idővel a feltételek nem bizonyulnának megfelelőnek az egyház szempontjából, az eredeti állapotot bármikor vissza lehet állítani.


Hangsúlyos fellépés
Az erdélyi történelmi egyházak vezetőinek csütörtöki kolozsvári tanácskozásán elhatározták, hogy a jövőben határozottabban lépnek fel érdekeik érvényesítése, az egyház és az állami intézmények közötti kapcsolatok egyértelműsítése tekintetében, tudtuk meg Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspöktől. Az egyházfő szerint a résztvevők egységesen úgy ítélték meg, hogy az RMDSZ és az illetékes állami hivatalok nem teljesítették az egyházzal kapcsolatos ígéreteiket és feladataikat. Ezért a jövőben átiratban nyomatékosítják a történelmi egyházak oktatással, egyházi törvénnyel és egyéb ügyekkel kapcsolatos álláspontjukat, az átiratot pedig a politikum valamennyi szereplőjéhez eljuttatják. Kelemen Tamás