
Fotó: Biró István
Legutóbb Gerendai Károly, a Félsziget Fesztivál budapesti társszervezője hívta fel a figyelmet arra a tarthatatlan állapotra, miszerint minden évben az utolsó percben hozott ad hoc döntések alapján sikerül megszerezniük a Víkendtelep és a Maros-part közti, 2005 óta használaton kívül helyezett labdarúgópályákat. „A szervezők hosszú távra tudnának tervezni, ha nem eseti döntésekre kellene alapozniuk – fogalmazott Gerendai. – Ha biztosra mehetnének, a fesztivál szervezői akár bizonyos infrastrukturális beruházásokat is átvállalnának.”
„A katonai bázisok átadása sehol nem halad a megfelelő ütemben, de Maros, Hargita és Kovászna megyében különösképpen foggal-körömmel ragaszkodnak mindenhez. Ahhoz is, amiből már rég kiköltöztek, s aminek az állaga napról napra romlik. Az az érzésem, hogy még mindig attól tartanak, hogy a román állam hatalmát gyengítik, ha a székelyföldi ingatlanokat kiengedik a kezükből” – mondta el a Krónikának Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős alelnöke, fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter. Álláspontjának alátámasztásaként a miniszter Dorin Florea, Marosvásárhely PD-s polgármesterének esetét említette, aki évek óta követeli a víkendtelepi sportbázist, de még a nemrég leváltott demokrata minisztert sem tudta meggyőzni igazáról. Végső elkeseredésében az elöljáró másfél hónappal ezelőtt három óriásfeliratot helyezett el a sportbázis kerítésén: „Ellopni készülnek a város tulajdonából”.
Az elmélet szép, a gyakorlat nem létezik
A marosvásárhelyi önkormányzat azonban nemcsak a víkendtelepi sportbázist, de egyelőre egyetlen üresen maradt katonai egységet sem kapott meg. „Két éve csak beszélünk a fölöslegessé vált katonai egységek átadásáról, de amikor konkrétumokról esne szó, az illetékesek elzárkóznak a konkrét lépések megtételétől” – jelentette ki lapunknak Csegzi Sándor, a város alpolgármestere. Leginkább a Kossuth utcai Maros-híd melletti kaszárnyára lenne szüksége amelynek óriási udvara a ligeti stadionnal szomszédos. Ha a sportbázis a város tulajdonába kerülne, a két telek összevonásával korszerű szabadidőközpontot lehetne kialakítani. A kaszárnya épületébe a központból kiszorult intézményeket lehetne áttelepíteni. Egy másik elképzelés szerint a Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara gazdaságfejlesztési központot létesítene ott.
Ugyancsak a sportbarátok örülnének a leginkább, ha a helyhatóságnak sikerülne megszereznie az egykori víkendtelepi ASA-bázist is. A legjobb állapotban lévő és legértékesebb ingatlannak viszont a Vár sétányon lévő parancsnoki központ számít, amelynek jelentős részét már nem is használják. Csegzi szerint azonban még így is nagyon nehéz lesz az épületcsoportot a város tulajdonába utaltatni.
Rózsaköz – tövisekkel
Lokodi Edit Emőke megyei önkormányzati elnök szerint is bosszantó a hadsereg hozzáállása a rég megoldásra váró ingatlankérdésekhez. Példaként a Rózsaközben lévő katonai nyilvántartási központot hozta fel, amely minimális személyzettel és tevékenységi körrel működik a hatalmas épületben. Mind az ingatlan, mind a hozzá tartozó iskolaudvarnyi terület telekkönyvileg a megyei tanács tulajdona, ennek ellenére a hadsereg nem hajlandó kivonulni az épületből. „Számunkra nagyon fontos lenne, hogy megkapjuk az épületet, mert több, alárendeltségünkbe tartozó hivatal küzd székházgonddal. Arra is gondoltunk, hogy az udvart is részben beépítenénk, mert nemsokára a bábszínháznak is ki kell költöznie a református egyház által visszakapott Posta utcai épületből. Sajnos mindez csak távlati terv, mert a tetemes közköltségek ellenére a katonaság továbbra sem hajlandó átvonulni egy jóval kisebb épületbe” – vázolta a gondokat és terveket Lokodi.
Az őriznivalót megkapták, a sajátjukat nem
A megyei tanács által visszakapott ingatlanok közül egyelőre csak a várbeli sorozóközpontnak találtak új rendeltetést. A patinás, de teljes feljavításra szoruló épületbe az önkormányzat által fenntartott megyei múzeum kap helyet. Soós Zoltán igazgató tervei szerint ide interaktív tárlatot rendeznének be, ahol a látogató nemcsak szemlézhetné a kiállított tárgyakat, hanem be is kapcsolódhatna a kiállított korszakba. A Marosvásárhelytől mintegy 20 kilométerre fekvő csergedi tetőn lévő egykori tankgyakorlóteret az extrém sportok kedvelőinek adnák át. Lokodi Edit szerint a pályát a terepmotorozóknak, hegyikerékpárosoknak és az off-roadosoknak kellene birtokba venniük. Egyelőre nincs semmiféle elképzelés a gernyeszegi üzemanyagraktár hasznosításáról. A megyeszékhelytől szintén mintegy 20 kilométerre lévő egykori katonai bázis jelenleg csak gondot és kiadást jelent a megyei önkormányzatnak. „Mivel a lerakat falai átitatódtak az itt tárolt üzemanyaggal, robbanásveszély áll fenn. Ezért fegyveres őrökkel kell őriztetnünk a raktárépületeket, ami sok pénzbe kerül” – mondta el Lokodi Edit.
Mit ér az adott szó?
„Valamennyi eddigi védelmi miniszterrel megegyeztem abban, hogy felgyorsítják a megüresedett katonai alakulatok ingatlanjainak átadását. Egyetértettek velem, udvariasan mosolyogtak, ígéretet tettek a mielőbbi átadásra, de szinte egyik sem tartotta be a szavát” – fakadt ki Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter, aki legutóbb Teodor Meleşcanu tárcavezetővel tárgyalt, a jövő héten pedig a katonai vezérkar parancsnokaival találkozik.
Ami a víkendtelepi egykori ASA-sportbázis körül folyik, az Borbély szerint egyenesen tragikomikus. Sorin Frunzăverde volt PD-s miniszter tavaly még határozott ígéretet tett a tenisz- és futballpályák átadására, hogy aztán egy hét múlva a Steaua Sportklubnak adományozza a területeket. Mivel azonban nem rendelkezik labdarúgó-szakosztállyal, a fővárosi katonaklub elnöke, George Boroi 2006-ban a Krónikának adott interjúban beismerte: semmi elképzelése nincs a pályák hasznosítására. „Egyelőre lekaszáljuk a füvet, és eltüntetjük a gazt” – mondta. Rá egy évre ez meg is történt, miközben a bázishoz tartozó sportszálloda víz-, gáz- és áramszolgáltatás nélkül maradt.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.