2007. február 07., 00:002007. február 07., 00:00
„A tapasztalatok azt mutatják, hogy a háromszéki falvak nincsenek felkészülve az európai uniós csatlakozással járó kihívásokra, nem rendelkeznek megfelelő képzettségű szakemberekkel, akik elkészíthetnék a pályázatokat” – indokolta a fejlesztési ügynökség létrehozásának szükségességét Vajda. Az alelnök szerint nemcsak a kis településeknek, hanem a Kovászna Megyei Tanácsnak is nagy kihívást jelent az Unióból érkező információk sokaságának a feldolgozása, ezt a feladatot az egyes helyi önkormányzatok jelenleg nem tudják teljesíteni.
Kormánytámogatást is kérnek
A tervek szerint a Kovászna Megyei Fejlesztési Ügynökség 2007 végén kezdené el működését, eddig több mint 30 település jelezte, hogy csatlakozik az egyesülethez, amelyhez később is lehet majd társulni. Ebben a hónapban elkészítik az ADETCOV alapító okiratát és statútumát. Vajda leszögezte: tanultak a Szövetség a Székelyföldért egyesület megalakításakor elkövetett hibákból, és ez alkalommal betartják az átláthatósági törvény előírásait: február folyamán kifüggesztik, illetve a helyi sajtóban meghirdetik az egyesülethez való csatlakozásról szóló határozattervezeteket, amelyeket a lakosság 30 napig véleményezhet. Ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi volt Takarék- és Letéti Pénztár (CEC) épületében elkezdik kialakítani az ügynökség székhelyét, erre a célra 750 ezer lejt szánnak a megyei költségvetésből.
Az épület átalakításához és az egyesület működtetéséhez az Országos Beruházási Társaságtól, az ENSZ fejlesztési alapjától és a román kormánytól is szeretnének pénzt szerezni.
A társulási díj
településenként ezer euró
A tervek szerint a mintegy ötven alkalmazott szakember munkáját igénylő Kovászna Megyei Fejlesztési Ügynökség fenntartásához a megyei tanács, illetve a csatlakozó önkormányzatok évente tagdíjat fizetnek: számítások szerint a Kovászna Megyei Tanács 10 ezer, Sepsiszentgyörgy 6 ezer, Kézdivásárhely 4 ezer, Kovászna, Barót és Bodzaforduló önkormányzata egyenként 3-3 ezer eurónyi tagdíjat fizet majd évente. A községek lélekszámuk függvényében járulnak hozzá a költségekhez: a 2000-nél kevesebb lakosú településeknek ezer eurót, a 2000–3500 lakosú községeknek kétezer eurót, az ennél népesebb településeknek pedig háromezer eurót kell majd fizetniük évente. Az egyesületbe ezereurós beiratkozási díj fejében csatlakozhatnak az önkormányzatok. n
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.