2007. február 07., 00:002007. február 07., 00:00
„A tapasztalatok azt mutatják, hogy a háromszéki falvak nincsenek felkészülve az európai uniós csatlakozással járó kihívásokra, nem rendelkeznek megfelelő képzettségű szakemberekkel, akik elkészíthetnék a pályázatokat” – indokolta a fejlesztési ügynökség létrehozásának szükségességét Vajda. Az alelnök szerint nemcsak a kis településeknek, hanem a Kovászna Megyei Tanácsnak is nagy kihívást jelent az Unióból érkező információk sokaságának a feldolgozása, ezt a feladatot az egyes helyi önkormányzatok jelenleg nem tudják teljesíteni.
Kormánytámogatást is kérnek
A tervek szerint a Kovászna Megyei Fejlesztési Ügynökség 2007 végén kezdené el működését, eddig több mint 30 település jelezte, hogy csatlakozik az egyesülethez, amelyhez később is lehet majd társulni. Ebben a hónapban elkészítik az ADETCOV alapító okiratát és statútumát. Vajda leszögezte: tanultak a Szövetség a Székelyföldért egyesület megalakításakor elkövetett hibákból, és ez alkalommal betartják az átláthatósági törvény előírásait: február folyamán kifüggesztik, illetve a helyi sajtóban meghirdetik az egyesülethez való csatlakozásról szóló határozattervezeteket, amelyeket a lakosság 30 napig véleményezhet. Ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi volt Takarék- és Letéti Pénztár (CEC) épületében elkezdik kialakítani az ügynökség székhelyét, erre a célra 750 ezer lejt szánnak a megyei költségvetésből.
Az épület átalakításához és az egyesület működtetéséhez az Országos Beruházási Társaságtól, az ENSZ fejlesztési alapjától és a román kormánytól is szeretnének pénzt szerezni.
A társulási díj
településenként ezer euró
A tervek szerint a mintegy ötven alkalmazott szakember munkáját igénylő Kovászna Megyei Fejlesztési Ügynökség fenntartásához a megyei tanács, illetve a csatlakozó önkormányzatok évente tagdíjat fizetnek: számítások szerint a Kovászna Megyei Tanács 10 ezer, Sepsiszentgyörgy 6 ezer, Kézdivásárhely 4 ezer, Kovászna, Barót és Bodzaforduló önkormányzata egyenként 3-3 ezer eurónyi tagdíjat fizet majd évente. A községek lélekszámuk függvényében járulnak hozzá a költségekhez: a 2000-nél kevesebb lakosú településeknek ezer eurót, a 2000–3500 lakosú községeknek kétezer eurót, az ennél népesebb településeknek pedig háromezer eurót kell majd fizetniük évente. Az egyesületbe ezereurós beiratkozási díj fejében csatlakozhatnak az önkormányzatok. n
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Látogatottsági adatok