A bürokrácia a hibás

A fertőző vérszegénységet Románia ez év végéig tervezte felszámolni, ezért az állat-egészségügyi hatóság elrendelte a fertőzött állatok levágását. Év elején országszerte körülbelül 15 ezer beteg állatot vettek nyilvántartásba, a tulajdonosok viszont nem voltak hajlandók saját költségükön elvinni a beteg lovakat a más megyékben működő engedélyezett vágóhidakra, mivel az utaztatás költsége nagyobb lett volna, mint maga a kártérítés. A pénzbírságot elkerülendő, az emberek két-háromszáz lej ellenében olasz üzletembereknek adták el beteg állataikat, akik a Cãlãraºi és Teleorman megyében levő vágóhidakra szállították azokat. A húst Olaszországba exportálják, ahol élelmiszer-alapanyagként használják fel. A 800 és 1500 lej közötti kártérítés összege azonban egyre többet késik, mivel a vágóhídon kiállított dokumentumokon nem a tulajdonos neve, hanem az állatot a gazdáktól átvevő cég neve szerepel.
A kártérítésről rendelkező jogszabályok szerint a beteg állat azonosítása után szakértőkből álló bizottság becsüli fel az állat piaci értékét, majd összeállítja a szükséges dokumentációt, hogy a tulajdonos vágóhídra vihesse a lovat. A kiállított bizonylatok alapján a megyei állat-egészségügyi hatóság a mezőgazdasági hivataltól igényli a kártérítést az állat tulajdonosának.
Az elmúlt két évben 2300 érintett gazda nem kapta meg a kártérítést. Marian Avram úgy véli, van megoldás, tegnapi sajtótájékoztatóján azonban nem közölte, hogy mikor utalják át az elmaradt összegeket. Hangsúlyozta: „Ha a lovak tulajdonosai cégeknek adták le állataikat, a vállalkozások bizonyos összeget fizettek a gazdának, a fennmaradó összeget pedig a Mezőgazdasági Minisztérium forrásaiból a megyei igazgatóságok fizetik ki.”
A kártérítésből kimaradt tulajdonosok többsége Kolozs, Máramaros, Szatmár, Arad valamint Bihar, Szeben és a székely megyékben él. A Mezőgazdasági Minisztérium és az állategészségügyi igazgatóság közös munkacsoportja egy hete kezdte el vizsgálni az elmaradt kártérítések ügyét, amelyről lapunk még a múlt év őszén, az elsők között számolt be. Lókereskedéssel foglalkozók lapunknak azt is elmondták, a megyei állat-egészségügyi igazgatóság állatorvosai gyakran pénzbüntetéssel fenyegették a gazdákat, ha nem adták át az állatokat az olasz vállalkozóknak. Ezt Avram is megerősítette, hozzátéve azonban, hogy mindössze néhány ilyen esetről van tudomásuk.
A múlt év tavaszán országszerte 14 ezer beteg állatot tartottak nyilván. Nicolae ªtefan, az Országos Állat-egészségügyi Igazgatóság főállatorvosa korábban lapunknak azt nyilatkozta, hogy az év végére ebből alig négyezret sikerült levágni, a kifizetések elmaradása miatt ugyanis elakadt az anémiában szenvedő lovak vágása.

K. T.


Keret
Setésoltás gőzerővel
A Romániában működő sertésneveldék több mint felében kezdődött meg a sertéspestis elleni oltás-kampány. A farmokon tenyésztett, megközelítőleg egymillió állatból eddig már több mint 190 ezret oltottak be sertéspestis ellen. Országszerte 170 disznóhizlaldát tartanak nyilván az állat-egészségügyi hatóságok. A vidéki gazdák tulajdonában levő sertések közül 960 ezret oltottak be eddig.