A világörökség részévé válhat a csíksomlyói búcsú

Kelemen Hunor kulturális miniszter szerint a zarándoklat egyike azon kulturális hagyományoknak, amelyek meghatározóak a Kárpát-medencei magyarság életében, ezért kellene a búcsúnak felkerülnie az UNESCO szellemi világörökségi listájára. „A csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyikévé vált, minden évben majd félmillióan zarándokolnak ide Erdélyből, de szerte a világból is. Az UNESCO világörökségéhez tartozva a csíksomlyói búcsú fokozottabb védelmet is kapna, ugyanakkor méltó elismerést jelentene a székelység több mint 500 éves hagyományának” – jelentette ki a tárcavezető az RMDSZ közleménye szerint.

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere úgy vélekedett, a csíksomlyói búcsú felvétele az UNESCO szellemi világörökség listájára főként hosszú távon hoz majd változásokat. „Japán, Korea vagy a például a skandináv országok turistái egy-egy országban azokat a helyeket nézik meg elsősorban, amelyek rajta vannak a listán, és amelyek a turisztikai kiadványokban is hangsúlyosan szerepelnek, így hosszú távon, 10-12 év múlva komoly hozadéka lehet a listára való felkerülésnek, ami nemcsak a búcsút, hanem a környezetét, Csíksomlyót és városunkat is érintené” – fogalmazott lapunknak az elöljáró. Ráduly ugyanakkor kifejtette: örömmel tapasztalja, hogy Kelemen Hunor elérte ezen célját, és tevékenysége nem marad nyomtalan.

„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a művelődésügyi minisztérium az UNESCO elé terjeszti a kérést, amelynek értelmében a csíksomlyói búcsú a szellemi kulturális örökség részévé válhat. Csíksomlyó 2005 óta tagja az Európai Máriás Hálónak, vagyis néhány éve már része az európai vallási életnek, illő tehát, hogy jelen legyen Európa és a világ kulturális-társadalmi életében is, hiszen e két irányvonal Csíksomlyón a századok során egybefonódott. Reméljük, hogy ez a kezdeményezés hitünkben és nemzeti öntudatunkban ismét megerősít” – reagált a hírre P. Urbán Erik, ferences házfőnökhelyettes, a Csíksomlyói Kegytemplom templomigazgatója.

A művelődésügyi minisztérium közleménye szerint a következő hónapokban szakemberek bevonásával készül el a hivatalos jelölési dokumentum, amelyet az UNESCO-hoz terjesztenek fel. Románia első alkalommal terjeszt az UNESCO elé ilyen jellegű, kulturális örökségre vonatkozó javaslatot. A szakembereknek jövő év februárjáig kell véglegesíteniük a jelölési iratcsomót, az UNESCO bizottságának végleges döntésére azonban akár két évet is várni kell.

Csíksomlyón 1352 óta működik az obszerváns ferences szerzetesrend. A kegyhely búcsúkiváltsága 1444-ből származik, de a kegyhelyre történő tömeges zarándoklatok még régebbiek. IV. Jenő pápa búcsúkiváltságról szóló pápai bullája szerint Csíksomlyóra naponta nem szűnik meg összeseregleni („confluere esse”) a vallásos nép. Kiemelkedő művészi és vallási értékű az 1510–1515 táján készült csíksomlyói Mária-kegyszobor, amely Európa legnagyobb fából készült gótikus Mária-szobra. A pünkösdszombati fogadalmi zarándoklat 1567-ben a nagyerdei csatában a hittérítők ellen katolikus hitüket védő csíkiak és gyergyóiak győzelme után kezdődött. Csíksomlyó több évszázadon át lokális jelentőségű búcsújáróhely volt, vonzáskörzete kezdetben csak a Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki, de a 20. században ez a kör kiszélesedett, és 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé, sőt az európai katolicizmus egyik jelentős kegyhelyévé vált.