A vértanú tábornokokra emlékeztek

A megemlékezésen felszólaló Hende Csaba magyar honvédelmi miniszter kijelentette: “senki sem lehet szabad, ha a mellette élő nem szabad”. Kelemen Hunor azt hangsúlyozta, hogy “nem lesznek kevésbé szabadok a románok, ha a magyar nemzeti közösség jogos szabadságigényét kielégítik”. Az RMDSZ-elnök érthetetlennek tartotta, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) miért nem lehet elfogadni a magyar oktatási részlegek beindítását. “Meg kellene már végre érteni, hogy nem akarunk senkitől semmit elvenni, csupán azt mondjuk, hogy legyen szabadságunkban eldönteni, milyen nyelven akarunk tanulni, legyen egyenlő esély mindenki számára” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Hozzátette, az is érthetetlen, hogy miért irritál még mindig egyeseket a nemzeti, közösségi szimbólumok szabad használata. “Aki ettől bennünket megfoszt, az semmit sem értett meg a történelemből. (...) Aki azt gondolja, hogy el lehet bennünk fojtani a szabadság iránti vágyat, el lehet tiporni lelkünkben azt az eszmét és azokat az értékeket, amelyekért küzdünk, az 1849 hóhérainak az utódja, az elnyomók e századi katonája” –  fogalmazott Kelemen Hunor. Emlékeztetett, hogy voltak, akik évekkel ezelőtt a Szabadság-szobor visszaállításától is féltek, és úgy vélte, ma is sokakban keltenek félelmet a magyarság jogos kérései. “Ne féljetek, mert amit mi kérünk, azt nem tőletek akarjuk elvenni” – üzente a románságnak az RMDSZ elnöke.

A szabadság egyetemességét állította beszéde középpontjába Hende Csaba magyar honvédelmi miniszter is, megjegyezve: az RMDSZ elnökével akár egymás beszédét is elmondhatták volna. “Senki sem lehet szabad, ha a mellette élő nem szabad. Nem élhetünk szabadon, ha a mellettünk élő nem használhatja az anyanyelvét, ha nem imádkozhat, nem álmodhat szabadon, nem dönthet a sorsa fölött szabadon” – jelentette ki a tárcavezető. Úgy vélte, a vértanúkra való emlékezés a magyar-román összefogás egykor elszalasztott lehetőségére is emlékeztet. “Románia gyarapodása, fejlődése és erősödése magyar nemzeti érdek is” – fogalmazott a miniszter hozzátéve, hogy ma a két ország közös célja, hogy a határ menti régió két oldala ismét összefonódjon gazdaságilag, kulturálisan.

A Szabadság-szobornál rótta le kegyeletét a vértanú tábornokok előtt Schmitt Pál volt köztársasági elnök és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is. A megemlékezésen a szélsőségesen nacionalista Új Jobboldal (Noua Dreaptă) szervezet mintegy harminc szimpatizánsa óriás románzászlót feszített ki a téren. A polgármesteri hivatal korábban elutasította a szervezet térfoglalási kérését. Az aradi megemlékezések sora a vesztőhelyen felállított obeliszknél folytatódott, ahol délután ökumenikus gyászszertartás és koszorúzás szerepelt.

A vértanú tábornokokról Erdély számos településén, így Temesváron is megemlékeztek, ahol a bánsági városban született Klapka György tábornok, emigráns magyar politikus és későbbi országgyűlési képviselő emléktáblája alatt Molnár Zsolt képviselő és Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke helyezte el a kegyelet koszorúját. Molnár Zsolt ünnepi beszédében a generációk feladatait, kötelezettségeit hangsúlyozta, amelyeket szerinte a 21. században már nem harcok és csaták mentén kell végrehajtani, hanem megfontoltsággal és érdemleges viták sorozatával.  “Ma Temesvárra kezd visszaszivárogni az abszolutizmus eszméje, egyesek szívesen látnák köztéren ennek szimbólumait, az egykori Szégyenszobrot” – mondta a képviselő rámutatva, épp ezért kell tovább folytatni azt a harcot, amelyet elkezdtek a város magyar közösségének fennmaradása érdekében.