
Fotó: Pinti Attila
Farsangtemetés színhelyei voltak szombaton Csíkszereda utcái, ahol Hargita megye 12 településének maskarába bújt hagyományőrző csoportjai vonultak fel zenészek kíséretében a vendéglátó házigazdákkal. A népünnepéllyé terebélyesedett mókázás, mulatozás sok anyaországi vendéget is idecsábított, de Erdély más részeiből is érkeztek turisták a nem mindennapi eseményre. Katolikus településeken a farsang ma, húshagyókedden, míg protestáns vidéken holnap, hamvazószerdán ér véget. Ferencz Angéla néprajzos szakemberrel, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetőjével a farsang mai szerepéről, a tovább élő hagyományok közösségmegtartó erejéről beszélgettünk.
2023. február 21., 09:082023. február 21., 09:08
2023. február 21., 10:452023. február 21., 10:45
– Elképesztő élményben volt része annak, aki a megyei farsangtemetésen Csíkszereda utcáin turistaként kísért végig egy-egy mókázó csoportot, majd az utcai állomások bőségesen megterített asztalainál hagyományőrzők és vendégek egyaránt falatoztak. Mekkora turistavonzó szerepe van a székelyföldi farsangi mulatozásoknak?
– A farsangtemetés turisztikai vonzereje egyre erősebb. Több magyarországi idegenforgalmi ügynökség keresett meg bennünket, hogy az itteni farsangtemetés részleteiről érdeklődjenek, illetve szállást foglaljanak a szervezett csoportok számára. Sok magyarországi turista érkezett erre az alkalomra. A velencei karnevál helyett egyre többen jönnek a Székelyföldre farsangtemetésre. De érkeznek tanárok, néprajzos szakemberek és rengeteg fotós is, hogy ismerkedjenek a nem mindennapi farsangtemetés hagyományával.
Fotó: Pinti Attila
– Mennyire számítanak néphagyománynak a Csíkszeredában megtapasztalt utcai lakmározások, amikor a környező családok önerőből, önkéntes alapon látják vendégül megterített asztalokkal az arra járó mulatozó vendégeket?
– Ez a fajta felvonulás és kínálkodás új hagyomány. Mifelénk a sófalviaknál volt meg a kínálkodás hagyománya, ami mindenkinek megtetszett, így mások is átvették. A székely mentalitásban fontos szerepe van annak, hogy megetetik és megitatják a vendéget, így hamar elterjedt az új szokás. Egy asztal összerakása közösségszervezés is. Ahol a szokás meghonosodott, az emberek azt mesélik, hogy
Csíkborzsovában, ahol lakom, az utcában egy asszonnyal közösen összegyűjtjük az asztalterítéshez szükséges pénzt, és vasárnap közösen megkenjük a szendvicseket, fánkot sütünk, és közben fülelünk, hogy mikor kell teríteni, mikor érkeznek a vendégek.
Névsorolvasás. Ferencz Angéla a Csíkszeredában összegyűlt hagyományőrzőket köszöntötte
Fotó: Pinti Attila
– A megyéből összegyűlő csoportokat évről évre más Hargita megyei település látja vendégül, 14 év elteltével így esett ismét a választás Csíkszeredára. A farsangolás és a farsangtemetés hagyománya mennyire mozgatja meg a helyi közösségeket?
– Ahol ez élő hagyomány, ott valamilyen formában bekapcsolódik az egész falu. Van, aki a vendéglátásba, sokan a mókázásba. A fiatalok próbákra járnak: az évek során minden faluközösség kitermelte azokat az embereket, akik bizonyos szerepköröket vállaltak a farsangtemetési hagyományőrzésben.
Ezeket a vígasságokat általában vasárnap tartják. Mi azért tettük szombatra, hogy a húshagyókedd előtti utolsó hétvégén szervezzünk egy fesztiválszerű találkozót, ami a turizmusba is integrálható. A vasárnap megmaradt arra, hogy otthon is eltemessék Illyést. A farsangtemetés dátuma változó: míg legtöbben húshagyókedd előtti vasárnapra tűzik ezt a napot, a Kászonokban mindig húshagyókedden van a farsangtemetés, a református Sófalván pedig egy nappal később, hamvazószerdán.
– Erdély számos vidékén feledésbe merültek ezek a hagyományok, Székelyföldön azonban turistavonzó attrakciónak számítanak. Milyen jövőt jósol globalizálódó világunkban a még élő néphagyományoknak?
– Jóslásokba nem bocsátkoznék, de az jól látható, hogy ha valami elveszíti eredeti jelentését, az rendezvénnyé válik. Ugyanakkor a régi hagyományok sok elemét tartalmazzák, a székely ember észjárásáról szólnak. A mával mindig a humor kapcsolja össze ezt a fajta hagyományőrzést.
Egy időben nóvum lett a Viagra vagy az aktuálpolitika különböző vetületei. Lokális kérdésként egy kicsit a papot vagy a közbirtokossági elnököt figurázzák ki. A nevetés kultúrája társadalmi szelep is egyben, ha a felgyűlt feszültségek és kérdések kimondatnak. Álarccal vagy alakoskodással egy másik személy bőrébe lehet bújni és ott kimondani egy igazságot. Ennek mindig fontos szerepe volt, amiért nem illett megsértődni.
Fotó: Pinti Attila
– A rendszerváltás után hogyan sikerült megyei népünnepéllyé emelni a farsangtemetést?
– Szervezett körülmények között 1993-tól indult el az akkori Népi Alkotások Háza két munkatársának – Antal Miklósnak és Ádám Gyulának – köszönhetően. Úgy gondolták, hogy jó volna a falvakon élő farsangi hagyományokat megsétáltatni egy kicsit Csíkszeredában is. A kezdeményezés olyan jól sikerült, hogy a következő esztendőben is megszervezték, aztán elvitték Gyergyószentmiklósra. Rájöttek, hogy jó volna ezt falusi környezetben is megtartani.
Ezek többsége informális csoport, az esemény előtt kezdenek el próbálni. A faluközösségek termelik ki magukból a hagyományőrző csoportokat. Van, amelyik mögött civil szervezet áll, így tudnak pályázni népviseletre. Sok fiatal belenő ebbe.
Fotó: Pinti Attila
– Aki nem jut el az évente más-más helyszínen megrendezésre kerülő megyei farsangtemetési rendezvényre, hasonlóval találkozik a falvakban is?
– Egyértelműen! Amikor a megyei rendezvényekre kidolgoztuk a mai rotációs rendszert, arra törekedtünk, hogy azoknak a településeknek a csapatait fogadjuk, amelyek otthon, helyi környezetben is eljátsszák a farsangtemetést. Ne legyen az, hogy csak egy megyei találkozó kedvéért tanulták be. Fontos, hogy otthon is éltessék a hagyományt. A Kászonokban, Gyergyóditróban, Csíkmenaságban, Csíkcsicsóban – de felsorolhatnám mind a 13 települést – épp úgy élvezhető a farsangtemetés, mint most, Csíkszeredában.
Fotó: Pinti Attila
A kolozsvári metró továbbra is szerepel az európai finanszírozási tervekben, azonban a projekt felvétele a finanszírozási programba önmagában még nem garantálja, hogy minden szükséges összeg rendelkezésre is fog állni – figyelmeztetett Horațiu Cosma.
Egyre gyakrabban vet be helikoptereket a román rendőrség a szabálytalankodó gépjárművezetők kiszűrésére. Október első felében Maros, Kolozs és Arad megyében is tartottak légi támogatással közlekedésrendészeti ellenőrzéseket.
Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.
Október 15-e, a fehér bot nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vak és gyengénlátó emberek helyzetére, az önálló életvitel és az esélyegyenlőség kérdésére.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi területi szolgálata szerdán újabb öt gyanúsított őrizetbe vételét jelentette be a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Az intézkedésekre egy nappal korábban, kedden került sor Halmiban.
Egy testnevelésórán elhangzott tanári figyelmeztetésből erőszakos incidens lett szerdán Temesváron. Az ötödik osztályos diák hazament, majd szüleivel és bátyjával tért vissza az iskolába, ahol bántalmazták a pedagógust. Rendőrségi beavatkozás történt.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
szóljon hozzá!