HIRDETÉS

A vallásszabadságnak nemcsak háza, de otthona is a Magyar Unitárius Egyház új kolozsvári közösségi tere

Kiss Judit 2018. július 07., 15:07 utolsó módosítás: 2018. július 08., 09:33

„Felébredt Csipkerózsika-álmából a több száz éves épület, azért újították fel, hogy közkinccsé tegyék, feladatunk pedig, hogy belakjuk, lelki házzá alakítsuk a vallásszabadság eszmeisége jegyében” – fogalmazott Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspüke szombaton a Vallásszabadság Házának kolozsvári avatóünnepségén az unitárius templomban.

Az unitárius templomban tartott istentisztelettel kezdődött a Vallásszabadság Házának avatóünnepsége Fotó: Magyar Unitárius Egyház

Egyházi és világi vezetők, a templomot zsúfolásig megtöltő, Erdély több pontjáról, Magyarországról, az Egyesült Államokból érkezett érdeklődők jelenlétében avatták fel a kívül-belül gyönyörűen megújult, igényesen restaurált reneszánszkori épületet, amely ezentúl közösségi, kulturális térként szolgál. A felújítási munkálatok 6 millió lejes beruházásának 80 százalékát Magyarország kormánya, pedig 15 százalékát Románia kormánya biztosította.

Az építkezés soha nem lehet öncélú 

Az 1568-as tordai országgyűlés 450. évfordulója alkalmából szervezett vallásszabadság évének egyik csúcspontja volt az esemény, amikor megnyitották a nagyközönség előtt az új szellemi központot, a Magyar Unitárius Egyház tulajdonában lévő volt püspöki palotát.

HIRDETÉS

A háromszintes épület földszintjén étterem és könyvesbolt működik, az első emeleten konferenciaterem, múzeum és valláskutató intézet kap helyet, a tetőtérben pedig vendégszobákat alakítanak majd ki. 

A Kossuth Lajos (Bulevardul 21 Decembrie 1989) 14. szám alatt található létesítmény avatóünnepségén Bálint Benczédi Ferenc elmondta, a patinas épület többször is halálra volt ítélve: az 1980-as és 1990-es éveiben is, a vágy, hogy megmentsék az utókor számára, végre teljesült. „Mivel az építkezés soha nem lehet öncélú, ezért a a közösség eszmei igényét fogja szolgálni, az épület pedig a vallásszabadságnak nemcsak háza, de otthona is lesz” - mutatott rá a püspök.

Farkas Emőd, az egyház főgondnoka úgy fogalmazott, aki a házba belép, „látva lássa: a mi unitárius közösségünk megfogyatkozva bár, de élni akar, és kész veletek együtt emlékezni, kutatni a múltat, és tervezni a jövőt”.

Bálint Benczédi Ferenc: felébredt Csipkerózsika-álmából a több száz éves épület Fotó: Magyar Unitárius Egyház

Gyerő Dávid, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője elmondta, a Vallásszabadság Háza több a korábbi nemesi családi és unitárius püspöki rezidenciánál – berendezés nélkül is olyan, mint egy európai udvarház, műemléki gyűjtemény, építészeti ékszer:

hol épebb, hol töröttebb formában együtt van itt az elmúlt 600 év számos és ritka építészeti és műemléki öröksége.

Magántér helyett közösségi intézmény lesz belőle, amelynek célja a lelkiismereti és vallásszabadság mai erősítése – úgy is, mint személyes szabadság, európai nyelven: egyéni alapjog, úgy is, mint egyházi és közösségi felelősség, és úgy is, mint általános társadalmi jelenség, amelyet vizsgálni és érelmezni kell”– mondta Gyerő Dávid.

Előkerült ritkaságok: a befalazott ajtó kulcsa

Furu Árpád, az egyház építészmérnök szakértője és a munkálatok egyik irányítója részletesen mutatta be Vallásszabadság Házának otthont adó 15. századi épület művészettörténeti értékeit a restaurálási folyamat tükrében. Mint fogalmazott, a helyreállítás kezdeti szakaszában megnyitottak egy korábban befalazott ajtót, és azt látták, hogy az ajtóra drótozva ott lóg egy kulcs, ezt megforgatták a zárban és ajtó kinyílt, fény áramlott a terembe, és ezzel két tér és két idősík között létrejött a kapcsolat.

Ebben a történetben szinte minden benne van, ami az épülethelyreállításban fontos: tiszteld az elődeid által elvégzett munkát, s ha hozzányúlsz, alakítsz rajta úgy tedd, hogy az visszafordítható legyen. És akkor a helyreállítás ajtókat nyit meg, perspektívákat tár fel, elgondolkodtat, és tanít, csak oda kell figyelni, rá kell hangolódni az anyag, a forma és a szellem hullámhosszára”

– mondta az építész.

Fotó: Biró István

Kifejtette, a csúcsíves kapuzat már régóra jelzi, hogy 15. századi középkori épületrészekről van szó, azonban a művészettörténeti kutatás és a helyreállítás felszínre hozta Kolozsvár talán legérdekesebb gótikus kapualját is. A ház építésekor háromszintes, pincéből, földszintből és emeletből álló emeletes kőépület volt.

Kolozsvár és Erdély vonatkozásában egyaránt váratlan volt a középkori lépcsőház faragott kő fogódzójának felfedezése is,

ugyanakkor a kincses város vonatkozásában egyedi, hogy feltárásra került a ház mögötti melléképület, azaz a sütőház és konyha padlózata, és az egykor ezeket szolgáló kemencék, tűzhelyek alapjai. „Az itt talált kályhacsempetöredékek legalább megkétszerezték tudásunkat Kolozsvár 15–17. századi kályha kultúrájáról, a helyben gyártott és használt, sokféle, mintázatos kályhacsempéről. A leletek egy része a házban kiállítás formájában megtekinthető. Igazi szakmai ritkaság: a házból előkerült Kolozsvár vonatkozásában nagyon ritka reneszánsz festett deszka töredéke, és a műfajában teljesen egyedülálló parkettmintával festett padló is. A ház történetének számos részlete továbbra is feltáratlan titok marad” – mondta az építész.

Felsorolta, a munkálatokban kulcsszerepe volt Guttmann Szabolcs építésznek, Lupescu Radu és Kovács Zsolt művészettörténésznek, Csók Zsolt régésznek és fiatal csapatának, Furu Xénia építésznek, Wágner Péter kolozsvári gyökerekkel rendelkező, Budapesten élő építésznek. „Az épület felújítása során néhány helyreállítás-filozófiai alapelvet igyekeztünk követni –

a hitelesség elvét, a minimális beavatkozás elvét és a reverzibilitás elvét: a jelenkor követelményei miatt hozzáadott új építészeti rétegek, megoldások lehetőleg a jövőben az eredeti történeti anyag károsítása nélkül igény szerint eltávolíthatók, kicserélhetőek, korszerűsíthetők legyenek”

– összegezte Furu Árpád.

Fotó: Biró István

Szakrális tér, hitelesen védett hit

 Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke rámutatott, a tolerancia nagyon fontos dolog, de önmagában még nem identitás. „A volt német szövetségi köztársasági elnök, Joachim Gauck két évvel ezelőtt azt mondta: Keine Toleranz gegen die Intoleranz. (Az intoleranciát nem lehet tolerálni). Vallási identitásunk szorosan összekapcsolódik emberségünkkel, mindennapi erőfeszítéseinkkel, teljesítményeinkkel és azokkal az emberekkel, akik közösségeinkben élnek és akiknek az életében részt veszünk és akikért dolgozunk.

Mi, erdélyiek, 450 éve tudjuk, hogy erőszakkal hitet sem terjeszteni, sem védeni nem lehet, csak meggyőzéssel. Az egyház feladata, hogy a hitet autenticitással, hitelességgel védje meg”

– mondta a püspök.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök úgy fogalmazott, az unitárius reformer, folyamatosan megújuló egyház, ennek tanúsága a Vallásszabadság Háza is, amely új funkciójával a közösséget szolgálja, utat épít a 21. Században. „Szakrális tér, amely teremtő és teremtett közt közvetít, előremutat és összeköt. További sok sikert kívánok és újabb 450 évet” – mondta Kelemen Hunor.

Soltész Miklós, Magyarország egyházi és nemzetiségi ügyekért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, a Magyar Országgyűlés a vallásszabadság 450 évvel ezelőtti tordai kihirdetésének napját, január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította, reméli, hogy a román parlament is hasonlóképpen jár el, hiszen  minden európai keresztény felekezetnek közös a felelőssége abban, hogy a kereszténység továbbra is megmaradjon Európában. Úgy fogalmazott,

a vallásszabadság nem egyenlő a szabadosság elfogadásával, ma a leginkább üldözött vallás a kereszténység a világon, és minden keresztény felekezetnek közösen kell munkálkodnia, hogy megőrizhessük a kétezer éves kereszténységet Európában.

 Victor Opaschi romániai egyházügyi államtitkár a vallás- és lelkiismereti szabadság, a tolerancia fontosságára hívta fel a figyelmet. Az eseményen köszöntőbeszédet mondott a nemzetközi unitárius közösségek nevében az Egyesült Államokból érkezett Susan Frederick-Gray, az Unitárius Univerzalista Egyesület (UUA) elnöke is.

Fotó: Biró István

A vallásszabadság törvénye mint szellemi építmény

A Vallásszabadság Házánál ragyogó napsütésben áldotta meg az épületet az unitárius, a református, evangélikus, római katolikus, ortodox egyház, valamint a zsidó hitközség elöljárója. Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója úgy fogalmazott, az idő különböző partjain együtt dolgoznak az alapkőlerakók és továbbépítők.

A jubileumi évben az eredeteket kereső gondossággal  szeretnénk feltárni és felmutatni  a négy és fél évszázad  elfalazásai és vakolatai alól egy másik remekbe szabott – ez alkalommal szellemi építményt –, a vallászabadság törvényét, amelyet a maga egyedülálló erdélyi boltíveivel bölcs építőmesterek ég és föld közé emeltek”

– mondta Kovács István. Hozzátette, a Vallásszabadság Háza valóságosan is otthont teremt ennek az eszmének, amely reményeik szerint mindinkább otthonra lel a lelkekben is, minden felekezetet hívunk, hogy legyen házigazdja mindannak, ami ebben a központban zajlik majd. A rendezvényen Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere, valamint Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője is beszédet mondott, majd az érdeklődők megtekinthették a gyönyörűen restaurált külső és belső tereket. 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS