
Az unitárius templomban tartott istentisztelettel kezdődött a Vallásszabadság Házának avatóünnepsége
Fotó: Magyar Unitárius Egyház
„Felébredt Csipkerózsika-álmából a több száz éves épület, azért újították fel, hogy közkinccsé tegyék, feladatunk pedig, hogy belakjuk, lelki házzá alakítsuk a vallásszabadság eszmeisége jegyében” – fogalmazott Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspüke szombaton a Vallásszabadság Házának kolozsvári avatóünnepségén az unitárius templomban.
2018. július 07., 15:072018. július 07., 15:07
2018. július 08., 09:332018. július 08., 09:33
Egyházi és világi vezetők, a templomot zsúfolásig megtöltő, Erdély több pontjáról, Magyarországról, az Egyesült Államokból érkezett érdeklődők jelenlétében avatták fel a kívül-belül gyönyörűen megújult, igényesen restaurált reneszánszkori épületet, amely ezentúl közösségi, kulturális térként szolgál. A felújítási munkálatok 6 millió lejes beruházásának 80 százalékát Magyarország kormánya, pedig 15 százalékát Románia kormánya biztosította.
Az 1568-as tordai országgyűlés 450. évfordulója alkalmából szervezett vallásszabadság évének egyik csúcspontja volt az esemény, amikor megnyitották a nagyközönség előtt az új szellemi központot, a Magyar Unitárius Egyház tulajdonában lévő volt püspöki palotát.
A Kossuth Lajos (Bulevardul 21 Decembrie 1989) 14. szám alatt található létesítmény avatóünnepségén Bálint Benczédi Ferenc elmondta, a patinas épület többször is halálra volt ítélve: az 1980-as és 1990-es éveiben is, a vágy, hogy megmentsék az utókor számára, végre teljesült. „Mivel az építkezés soha nem lehet öncélú, ezért a a közösség eszmei igényét fogja szolgálni, az épület pedig a vallásszabadságnak nemcsak háza, de otthona is lesz” - mutatott rá a püspök.
Farkas Emőd, az egyház főgondnoka úgy fogalmazott, aki a házba belép, „látva lássa: a mi unitárius közösségünk megfogyatkozva bár, de élni akar, és kész veletek együtt emlékezni, kutatni a múltat, és tervezni a jövőt”.
Bálint Benczédi Ferenc: felébredt Csipkerózsika-álmából a több száz éves épület
Fotó: Magyar Unitárius Egyház
Gyerő Dávid, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője elmondta, a Vallásszabadság Háza több a korábbi nemesi családi és unitárius püspöki rezidenciánál – berendezés nélkül is olyan, mint egy európai udvarház, műemléki gyűjtemény, építészeti ékszer:
Magántér helyett közösségi intézmény lesz belőle, amelynek célja a lelkiismereti és vallásszabadság mai erősítése – úgy is, mint személyes szabadság, európai nyelven: egyéni alapjog, úgy is, mint egyházi és közösségi felelősség, és úgy is, mint általános társadalmi jelenség, amelyet vizsgálni és érelmezni kell”– mondta Gyerő Dávid.
Furu Árpád, az egyház építészmérnök szakértője és a munkálatok egyik irányítója részletesen mutatta be Vallásszabadság Házának otthont adó 15. századi épület művészettörténeti értékeit a restaurálási folyamat tükrében. Mint fogalmazott, a helyreállítás kezdeti szakaszában megnyitottak egy korábban befalazott ajtót, és azt látták, hogy az ajtóra drótozva ott lóg egy kulcs, ezt megforgatták a zárban és ajtó kinyílt, fény áramlott a terembe, és ezzel két tér és két idősík között létrejött a kapcsolat.
– mondta az építész.
Fotó: Biró István
Kifejtette, a csúcsíves kapuzat már régóra jelzi, hogy 15. századi középkori épületrészekről van szó, azonban a művészettörténeti kutatás és a helyreállítás felszínre hozta Kolozsvár talán legérdekesebb gótikus kapualját is. A ház építésekor háromszintes, pincéből, földszintből és emeletből álló emeletes kőépület volt.
ugyanakkor a kincses város vonatkozásában egyedi, hogy feltárásra került a ház mögötti melléképület, azaz a sütőház és konyha padlózata, és az egykor ezeket szolgáló kemencék, tűzhelyek alapjai. „Az itt talált kályhacsempetöredékek legalább megkétszerezték tudásunkat Kolozsvár 15–17. századi kályha kultúrájáról, a helyben gyártott és használt, sokféle, mintázatos kályhacsempéről. A leletek egy része a házban kiállítás formájában megtekinthető. Igazi szakmai ritkaság: a házból előkerült Kolozsvár vonatkozásában nagyon ritka reneszánsz festett deszka töredéke, és a műfajában teljesen egyedülálló parkettmintával festett padló is. A ház történetének számos részlete továbbra is feltáratlan titok marad” – mondta az építész.
Felsorolta, a munkálatokban kulcsszerepe volt Guttmann Szabolcs építésznek, Lupescu Radu és Kovács Zsolt művészettörténésznek, Csók Zsolt régésznek és fiatal csapatának, Furu Xénia építésznek, Wágner Péter kolozsvári gyökerekkel rendelkező, Budapesten élő építésznek. „Az épület felújítása során néhány helyreállítás-filozófiai alapelvet igyekeztünk követni –
– összegezte Furu Árpád.
Fotó: Biró István
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke rámutatott, a tolerancia nagyon fontos dolog, de önmagában még nem identitás. „A volt német szövetségi köztársasági elnök, Joachim Gauck két évvel ezelőtt azt mondta: Keine Toleranz gegen die Intoleranz. (Az intoleranciát nem lehet tolerálni). Vallási identitásunk szorosan összekapcsolódik emberségünkkel, mindennapi erőfeszítéseinkkel, teljesítményeinkkel és azokkal az emberekkel, akik közösségeinkben élnek és akiknek az életében részt veszünk és akikért dolgozunk.
– mondta a püspök.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök úgy fogalmazott, az unitárius reformer, folyamatosan megújuló egyház, ennek tanúsága a Vallásszabadság Háza is, amely új funkciójával a közösséget szolgálja, utat épít a 21. Században. „Szakrális tér, amely teremtő és teremtett közt közvetít, előremutat és összeköt. További sok sikert kívánok és újabb 450 évet” – mondta Kelemen Hunor.
Soltész Miklós, Magyarország egyházi és nemzetiségi ügyekért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, a Magyar Országgyűlés a vallásszabadság 450 évvel ezelőtti tordai kihirdetésének napját, január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította, reméli, hogy a román parlament is hasonlóképpen jár el, hiszen minden európai keresztény felekezetnek közös a felelőssége abban, hogy a kereszténység továbbra is megmaradjon Európában. Úgy fogalmazott,
Victor Opaschi romániai egyházügyi államtitkár a vallás- és lelkiismereti szabadság, a tolerancia fontosságára hívta fel a figyelmet. Az eseményen köszöntőbeszédet mondott a nemzetközi unitárius közösségek nevében az Egyesült Államokból érkezett Susan Frederick-Gray, az Unitárius Univerzalista Egyesület (UUA) elnöke is.
Fotó: Biró István
A Vallásszabadság Házánál ragyogó napsütésben áldotta meg az épületet az unitárius, a református, evangélikus, római katolikus, ortodox egyház, valamint a zsidó hitközség elöljárója. Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója úgy fogalmazott, az idő különböző partjain együtt dolgoznak az alapkőlerakók és továbbépítők.
– mondta Kovács István. Hozzátette, a Vallásszabadság Háza valóságosan is otthont teremt ennek az eszmének, amely reményeik szerint mindinkább otthonra lel a lelkekben is, minden felekezetet hívunk, hogy legyen házigazdja mindannak, ami ebben a központban zajlik majd. A rendezvényen Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere, valamint Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője is beszédet mondott, majd az érdeklődők megtekinthették a gyönyörűen restaurált külső és belső tereket.
Beköszöntött a tél a Székelyföldre, a magasabban fekvő térségekben már havazik. A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság fokozott óvatosságra inti az autósokat, és arra figyelmeztet, hogy havas, jeges úton kötelező a téli gumiabroncs használata.
A székelyföldi megyéket felszámoló újabb közigazgatási elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor kilenc megyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. Ezt keményen bírálja Antal Árpád.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Mintegy negyven különleges földtani helyszínt foglalna magába a Máramaros megyében tervezett Gutin-Máramaros UNESCO-geopark, amelynek létrehozása a térség turizmusának fellendüléséhez, a helyi közösségek fejlődéséhez is hozzájárulhat.
Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Továbbra is rendkívül lassú marad a vasúti közlekedés számos erdélyi útvonalon, miközben a nagyszabású pályafelújítások miatt egyes szakaszokon évekig tartó lezárásokkal és jelentős kerülőkkel kell számolni.
Tánczos Vilmos író, néprajzkutató, antropológus kapta idén az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat a 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték a rendezvény szervezői a Facebookon. Az elismerést a szerző Utolsó szavak című kötetéért vehette át.
Kicsit olyan, mintha London valamelyik hangulatos, alternatív piacára csöppennénk, pedig csak Kolozsvár belvárosában kell felmennünk egy régi épület emeletére.
Vasárnap megemlékezést tartanak Marosillyén a néhai erdélyi fejedelem szülőházában, az úgynevezett Veres-bástyában, amelyet a Böjte Csaba által létrehozott dévai Szent Ferenc Alapítvány mentett meg az enyészettől.
szóljon hozzá!