
Fotó: Borbély Fanni
A törökországi Rodostóval lép testvérvárosi kapcsolatra Csíkszereda a kulturális-történelmi és a gazdasági együttműködés erősítése céljából – állapodtak meg a felek a székelyföldi városban tartott hétfői találkozón.
2024. február 26., 15:352024. február 26., 15:35
Korodi Attila csíkszeredai polgármester hétfőn a városháza dísztermében fogadta Hüseyin Uzunlart, a Rodostóból kifejlődött Süleymanpasa város elöljáróját. Bejelentették, hogy a következő hónapokban előkészítik a két település közötti testvérvárosi szerződést – írta az MTI-nek küldött közleményben a polgármesteri hivatal sajtóirodája. Emlékeztetettek, hogy
A török küldöttség látogatására azután került sor, hogy tavaly ősszel csíkszeredai delegáció látogatott a Márvány-tenger partján fekvő városba. A közlemény szerint Hüseyin Uzunlar polgármestert elkísérte Erdogan Erken, Magyarország tiszteletbeli rodostói konzulja, Fahrettin Özzade és Zafer Yüncüler, a Rodostói Magyar Baráti Társaság ügyvezetői, valamint Fatih Erge, a Székely Nemzeti Tanács törökországi képviselője is.
Korodi Attila köszöntőjében emlékeztetett, hogy a magyarságot és a székelységet 300 éve szoros szálak fűzik Rodostóhoz. A kapcsolatot bő 30 évig Beder Tibor volt Hargita megyei főtanfelügyelő munkássága is tovább mélyítette – idézte fel. Mint mondta, a régi jó viszonyt Hajdu Gábor parlamenti képviselő kezdeményezésére frissítették fel.
– idézte az elöljárót a közlemény.
Hüseyin Uzunlar kijelentette: „Rodostó ragaszkodik a magyarsággal való kapcsolatához, a magyarokat óriási tisztelet övezi nálunk”. A testvérvárosi kapcsolat hivatalossá tételének folyamatát a márciusi választások után indítják el – mondta. Hajdu Gábor aláhúzta:
Erdogan Erken, Magyarország tiszteletbeli rodostói konzulja Beder Tibor munkásságát méltatta és a vele való személyes kapcsolatáról emlékezett meg.
Beder Tibor (1938-2020) földrajztanár, közíró, Hargita megye egykori főtanfelügyelője, iskolaigazgató, a Julianus Alapítvány és a Magyarok Székelyföldi Társasága alapítója, elnöke volt. A székelyföldi magyar anyanyelvi oktatásban töltött be kiemelkedő szerepet, de tudományos és értékőrző munkássága is jelentős.
A magyar és a török nép közötti baráti kapcsolatok ápolásáért is sokat tett. 1982-ben határozta el, hogy ellátogat Törökországba, célja Macarköy (Magyarfalva) volt. A település lakói magyarnak vallják magukat, őseik négy évszázada kerültek Törökországba. A csíkszeredai pedagógus 1990-ben gyalogosan tette meg az utat, amelyről két könyvet is írt. Később is szervezett törökországi utakat ismeretterjesztő céllal.
A törökországi küldöttség tagjai a többnapos székelyföldi látogatás alatt megtekintették a csíksomlyói kegytemplomot, a Hármashalom-oltárt, a Mikó-várat, a szejkefürdői Mini Erdély Parkot és jégkorongmérkőzésen is részt vettek. Hétfőn néptáncelőadást néznek meg és a Nyerges-tetőre is ellátogatnak.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
szóljon hozzá!