A Kolozsvári Rádió 1954. március 15-e óta sugároz, öt éves kényszerszünettel
Fotó: Kelemen Hunor/Facebook
Jó választásnak bizonyult a szerkesztőség részéről, hogy a tortán és megannyi, a jeles évfordulónak szentelt műsoron kívül dokumentumfilmmel is megünnepeljék, megörökítsék a Kolozsvári Rádió 70 éves fennállását. Még úgy is, hogy a valóban dokumentum értékű alkotás a Kolozsvári Rádió 71. születésnapjára készült el.
2025. április 11., 12:202025. április 11., 12:20
2025. április 11., 15:242025. április 11., 15:24
Népes és színes közönség – szerkesztők, hallgatók, politikusok – előtt mutatták be a Kolozsvári Rádió elmúlt 70 évéről szóló dokumentumfilmet csütörtökön este a Sapientia EMTE kincses városi épületében. Az alkotás beszélgetések, visszaemlékezések, hangfelvételek útján tárja elénk a román közszolgálati rádió területi stúdiójának, ezen belül is elsősorban a magyar szerkesztőségnek a történetét, hányattatásait, az alapítástól egészen napjainkig.
Az 50 perces filmben tulajdonképpen kicsiben benne van a romániai magyarság története is. Miközben a központi, bukaresti rádió 1939 óta sugárzott magyar nyelven is, erre a Szamos partján egészen 1954. március 15-éig kellett várni, ekkor (a pontosság kedvéért 16 órakor) hangzott el először az éterben: „Aici Cluj! Itt Kolozsvár!” Hogy miért éppen a magyar nemzeti ünnepen, arról nem szól a fáma, szándékossággal nemigen gyanúsítható az akkori román kommunista rezsim, amely azonban a vidéki magyar műsorszórás engedélyezésével mindenesetre a nemzeti kisebbségek iránti nyitottságát igyekezett bizonygatni.
A szerkesztőség egykori munkatársai vallanak az évtizedekkel ezelőtti körülményekről
Fotó: Kolozsvári Rádió/Facebook
Kezdetben napi egy-egy órányi műsor készült román és magyar nyelven, előbb a Rákóczi (Grigorescu) úti, majd 1966-tól a jelenlegi, a közszolgálati televízió regionális kirendeltségével közösen használt híres Donát úti stúdióban. Igazi kultúr- és sajtótörténeti csemege hallani évtizedekkel ezelőtt rögzített hangfelvételeket, amelyeken kése fenése közben mesél szakmájáról a kincses városi mészáros, a Flacăra textilgyárban pedig tornagyakorlatokat vezényel a dolgozó elvtársnőknek és elvtársaknak Koltai Vilmos részlegvezető. Az pedig már hab a tortán, amikor 93 évesen, 1977-ben bekövetkezett halála előtt egy évvel megszólal Kós Károly építész, és többek között a dohányzása okozta hurutjáról, étkezési szokásairól mesél Muzsnay Magdának, szabadkozva a köhögése miatt.
A Sapientia EMTE épületében vetítették le a dokumentumfilmet
Fotó: Rostás Szabolcs
Persze addig nagyon sok minden történt a Kolozsvári Rádió életében. Németh Júlia szerkesztő felidézi, hogy a párttitkárok gondosan kiválasztották az interjúalanyokat az üzemi riportok során, de még így is becsúszott egy tényfeltárás a pénzlenyúló gyárvezető kapzsiságán felháborodott munkásoknak köszönhetően. A hatalom számára eszköznek számított a műsorsugárzó, amellyel a kezében tarthatta a társadalmat, eközben az újságírók, szerkesztők részéről folyamatosan erőfeszítést igényelt kijátszani a cenzúrát, kétértelműen fogalmazni, hogy a cenzor ne fogjon gyanút, viszont a hallgató megértse az üzenetet. „A hallgató megértette, hogy bennünket kényszerítettek bizonyos szövegek beolvasására” – idézi a dokumentumfilm Sebesi Imre rendszerváltás utáni gondolatait.
Jelentős, a szerkesztőségek és a hallgatótábor számára egyformán sokként megélt mozzanat a Kolozsvári Rádió életében az elhallgattatás, amikor 1985 januárjában a rezsim egyszerűen bezáratta a területi rádióstúdiókat. Az értékes hangszalagokat őrző Aranyszalagtárt Jilavára, Románia leghírhedtebb börtönébe szállították át. „A bukaresti rádióval ellentétben a területi stúdiókat nem tudta teljesen kézben tartani a hatalom. Nicolae Ceaușescu szemében amúgy is Kádár János ötödik hadoszlopának számított a romániai magyarság, amelyet büntetni kellett” – tárja fel az akkori döntés hátterét Murádin János Kristóf történész.
Az azóta eltelt 35 év alatt a digitális hangfeldolgozás keretében a szalagokat felváltották a hangfájlok, az éterrel párhuzamosan a rádió felköltözött az internetre is, de ma már nem csak honlap, hanem Facebook-, Instagram-oldal formájában is. Kovács Péter főszerkesztő szerint azért „nyomulnak” online is, hogy az ottani fogyasztók közül minél többet hallgatóvá tegyenek. 2016-ban aztán 24 órásra bővült az adásidő, ekkor indult el az éjszakai magyar adás.
Fotó: Kolozsvári Rádió/Facebook
A Kolozsvári Rádió 70 évét szűk keresztmetszettel bemutató dokumentumfilmben persze megszólalnak a fiatalabb újságíró-szerkesztő nemzedék tagjai, a jelenlegi műsorkészítők is. A csütörtöki bemutatón őket is köszöntötte egykori kollégájuk, Kelemen Hunor, aki a kilencvenes években hét évig dolgozott a Donát úti szerkesztőség újságírójaként.
„Itt tanultam meg, hogy a szabadságnak fontos velejárója a felelősség. Ha leülsz a mikrofon elé, főleg azokban az időkben, amikor nehezebb volt hiteles információhoz jutni, felelősséggel tartozol a hallgatók iránt. Igyekezned kell, hogy minden szó a helyén legyen, és tényszerű legyen a hír” – hangoztatta az eseményen az RMDSZ elnöke. Aki ugyanakkor maga sem hagyhatta ki a poénnak szánt megjegyzést, miszerint miközben ő 1997-ben a sajtóból a politikai pályára igazolt, a politika „visszaadta” a rádiónak az RMDSZ-ben a főtitkári tisztségig jutott Kovács Pétert.
Szabó Tamással és Forrai Szerénkével, a dokumentumfilm alkotóival Rostás-Péter István szerkesztő (balról jobbra) beszélgetett a vetítés után
Fotó: Kelemen Hunor/Facebook
A bemutató a dokumentumfilm alkotóival, Forrai Szerénke rendezővel (aki a rádió munkatársa egyébként) és Szabó Tamás operatőrrel folytatott, a forgatást felidéző rövid beszélgetéssel zárult.
Mi azt kívánjuk a Kolozsvári Rádiónak, hogy az elmúlt több mint hét évtized valóban az első 70, 71 év legyen a szerkesztőség életében.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
szóljon hozzá!