Székelyföld nagyon gazdag gázkiömlésekben, mofettákban
Fotó: Veres Nándor
Lehet-e gyógyítani gázokkal? És lehet-e vonzó turisztikai célpont egy bugyborékoló, kénszagú lápvidék? Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Sepsiszentgyörgyön megrendezett vándorgyűlésén elhangzott előadások szerint Székelyföld természeti csodái – a mofetták és a természetes gázömlések – nemcsak a gyógyulni vágyók számára jelentenek kincset, hanem a térség turizmusának is kulcselemei lehetnek, lehetnének.
2025. április 13., 09:002025. április 13., 09:00
2025. április 13., 11:492025. április 13., 11:49
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Sepsiszentgyörgyön megtartott vándorgyűlésén két különösen figyelemre méltó előadás is elhangzott, amelyek Székelyföld egyedülálló természeti jelenségeit – a mofettákat és a természetes gázömléseket – állították a középpontba. Az április 11–12-i találkozón dr. Tatár Márta és Talpas János osztották meg kutatásaik és tapasztalataik eredményeit a résztvevőkkel, rámutatva arra, hogy
Tatár Márta kardiológus előadása – Székelyföldi mofetták az egészség megőrzése szolgálatában címmel – a szén-dioxidban gazdag természetes gázfeltörésekre épülő gyógyhelyek jelentőségét és lehetséges jövőbeni szerepét vizsgálta. A mofetták – elsősorban Kovászna, Bálványos, Torja és más környékbeli települések térségében – régóta a helyi lakosság által ismert és használt gyógyító helyszínek.
Ennek köszönhetően különösen előnyös lehet érszűkület, magas vérnyomás, cukorbetegség okozta szövődmények, illetve egyes neurológiai és reumatológiai panaszok esetén.
A mofettára alapuló gyógykezelések általában több hetes tartózkodást igényelnek
Fotó: Borbély Fanni
A gázfürdők hatásmechanizmusát ma már számos orvosi kutatás támasztja alá: javítják a vérkeringést, csökkentik a vérnyomást, segítik az anyagcsere-folyamatokat, és gyulladáscsökkentő hatásuk is lehet, továbbá immunerősítők.
Az előadó nem csupán a hatásmechanizmusokat ismertette, hanem hangsúlyozta azt is, hogy a szakszerű orvosi felügyelet és az egyéni állapothoz igazított kezelési protokoll elengedhetetlen ahhoz, hogy a mofetta-terápia valóban biztonságos és hatékony legyen. Rámutatott továbbá arra, hogy míg Romániában egyre több mofettát hasznosítanak intézményesített keretek között – például szanatóriumokban, balneológiai központokban –, addig számos természetes gázömlés ma is kihasználatlanul hever, pedig ezek szakszerű fejlesztése nemcsak az egészségügy, hanem a helyi közösségek gazdasága számára is lehetőségeket rejt.
Az előadás külön figyelmet szentelt Kovászna városának, amely a székelyföldi mofettás gyógykezelések egyik központjának számít. Tatár Márta kiemelte, hogy a város különleges geológiai adottságokkal rendelkezik: több tucatnyi természetes széndioxid-gázfeltörés található a környéken, melyek évszázadok óta használatban vannak, mára pedig szakszerűen kiépített kezelőhelyekké váltak. Ezek az adottságok képezik az alapját a város egészségügyi profiljának és gyógyturizmusának.
A kórház balneokardiológiai részlege a természetes mofetták terápiás lehetőségeit ötvözi a modern orvostudomány eszköztárával. Itt a páciensek komplex kezelési programban részesülhetnek.
Talpas János A gázömlések szerepe a turizmusban című előadásában a természetes gázfeltörések nemcsak gyógyászati, hanem turisztikai szempontból való hasznosíthatóságát vizsgálta. Székelyföld vulkanikus múltja rendkívül gazdag ilyen jelenségekben – a felszínre törő gáz, a „bugyborékoló” iszap, a kénes vagy kovasavas illatú források mind-mind különleges látványosságként is értelmezhetők,
A mofetták Erdély részben, de nem eléggé kiaknázott kincsei
Fotó: Kristó Róbert
Mint kifejtette, bár a kovásznai Pokolsár, a Buffogó-láp vagy a torjai Büdös-barlang ismertek, turisztikai szempontból még lehetne javítani kihasználtságukat. Hiszen ezek a különleges természeti képződmények nemcsak egészségügyi előnyöket kínálnak, hanem olyan élményt is nyújtanak, amely különösen vonzó lehet a természeti értékeket kereső látogatók, az ökoturisták és az alternatív élményeket kereső utazók számára. Ám ehhez szükség lenne arra, hogy a térség társítson más szolgáltatásokat is ezekhez.
A természetes gázömlések köré épülő turizmus sikere azon múlik, mennyire sikerül biztonságosan és tudatosan kiaknázni ezt a különleges adottságot. A megfelelő információs infrastruktúra, a látogatók eligazítása, valamint a természetes környezet védelme egyaránt alapfeltétele annak, hogy ezek a helyszínek valóban fenntartható módon járuljanak hozzá a régió idegenforgalmához.
Talpas János előadása rávilágított arra is, hogy bár a széndioxid-szivárgások természeti eredetűek, kezelésük tudományos és turisztikai szempontból is átgondolt megközelítést igényel. Az efféle, ritka természeti jelenségek Székelyföldet nem csupán gyógyhelynek, hanem egyedülálló „földrajzi élménypark” célpontjává is tehetik.
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
szóljon hozzá!