
Székelyföld nagyon gazdag gázkiömlésekben, mofettákban
Fotó: Veres Nándor
Lehet-e gyógyítani gázokkal? És lehet-e vonzó turisztikai célpont egy bugyborékoló, kénszagú lápvidék? Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Sepsiszentgyörgyön megrendezett vándorgyűlésén elhangzott előadások szerint Székelyföld természeti csodái – a mofetták és a természetes gázömlések – nemcsak a gyógyulni vágyók számára jelentenek kincset, hanem a térség turizmusának is kulcselemei lehetnek, lehetnének.
2025. április 13., 09:002025. április 13., 09:00
2025. április 13., 11:492025. április 13., 11:49
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Sepsiszentgyörgyön megtartott vándorgyűlésén két különösen figyelemre méltó előadás is elhangzott, amelyek Székelyföld egyedülálló természeti jelenségeit – a mofettákat és a természetes gázömléseket – állították a középpontba. Az április 11–12-i találkozón dr. Tatár Márta és Talpas János osztották meg kutatásaik és tapasztalataik eredményeit a résztvevőkkel, rámutatva arra, hogy
Tatár Márta kardiológus előadása – Székelyföldi mofetták az egészség megőrzése szolgálatában címmel – a szén-dioxidban gazdag természetes gázfeltörésekre épülő gyógyhelyek jelentőségét és lehetséges jövőbeni szerepét vizsgálta. A mofetták – elsősorban Kovászna, Bálványos, Torja és más környékbeli települések térségében – régóta a helyi lakosság által ismert és használt gyógyító helyszínek.
Ennek köszönhetően különösen előnyös lehet érszűkület, magas vérnyomás, cukorbetegség okozta szövődmények, illetve egyes neurológiai és reumatológiai panaszok esetén.
A mofettára alapuló gyógykezelések általában több hetes tartózkodást igényelnek
Fotó: Borbély Fanni
A gázfürdők hatásmechanizmusát ma már számos orvosi kutatás támasztja alá: javítják a vérkeringést, csökkentik a vérnyomást, segítik az anyagcsere-folyamatokat, és gyulladáscsökkentő hatásuk is lehet, továbbá immunerősítők.
Az előadó nem csupán a hatásmechanizmusokat ismertette, hanem hangsúlyozta azt is, hogy a szakszerű orvosi felügyelet és az egyéni állapothoz igazított kezelési protokoll elengedhetetlen ahhoz, hogy a mofetta-terápia valóban biztonságos és hatékony legyen. Rámutatott továbbá arra, hogy míg Romániában egyre több mofettát hasznosítanak intézményesített keretek között – például szanatóriumokban, balneológiai központokban –, addig számos természetes gázömlés ma is kihasználatlanul hever, pedig ezek szakszerű fejlesztése nemcsak az egészségügy, hanem a helyi közösségek gazdasága számára is lehetőségeket rejt.
Az előadás külön figyelmet szentelt Kovászna városának, amely a székelyföldi mofettás gyógykezelések egyik központjának számít. Tatár Márta kiemelte, hogy a város különleges geológiai adottságokkal rendelkezik: több tucatnyi természetes széndioxid-gázfeltörés található a környéken, melyek évszázadok óta használatban vannak, mára pedig szakszerűen kiépített kezelőhelyekké váltak. Ezek az adottságok képezik az alapját a város egészségügyi profiljának és gyógyturizmusának.
A kórház balneokardiológiai részlege a természetes mofetták terápiás lehetőségeit ötvözi a modern orvostudomány eszköztárával. Itt a páciensek komplex kezelési programban részesülhetnek.
Talpas János A gázömlések szerepe a turizmusban című előadásában a természetes gázfeltörések nemcsak gyógyászati, hanem turisztikai szempontból való hasznosíthatóságát vizsgálta. Székelyföld vulkanikus múltja rendkívül gazdag ilyen jelenségekben – a felszínre törő gáz, a „bugyborékoló” iszap, a kénes vagy kovasavas illatú források mind-mind különleges látványosságként is értelmezhetők,
A mofetták Erdély részben, de nem eléggé kiaknázott kincsei
Fotó: Kristó Róbert
Mint kifejtette, bár a kovásznai Pokolsár, a Buffogó-láp vagy a torjai Büdös-barlang ismertek, turisztikai szempontból még lehetne javítani kihasználtságukat. Hiszen ezek a különleges természeti képződmények nemcsak egészségügyi előnyöket kínálnak, hanem olyan élményt is nyújtanak, amely különösen vonzó lehet a természeti értékeket kereső látogatók, az ökoturisták és az alternatív élményeket kereső utazók számára. Ám ehhez szükség lenne arra, hogy a térség társítson más szolgáltatásokat is ezekhez.
A természetes gázömlések köré épülő turizmus sikere azon múlik, mennyire sikerül biztonságosan és tudatosan kiaknázni ezt a különleges adottságot. A megfelelő információs infrastruktúra, a látogatók eligazítása, valamint a természetes környezet védelme egyaránt alapfeltétele annak, hogy ezek a helyszínek valóban fenntartható módon járuljanak hozzá a régió idegenforgalmához.
Talpas János előadása rávilágított arra is, hogy bár a széndioxid-szivárgások természeti eredetűek, kezelésük tudományos és turisztikai szempontból is átgondolt megközelítést igényel. Az efféle, ritka természeti jelenségek Székelyföldet nem csupán gyógyhelynek, hanem egyedülálló „földrajzi élménypark” célpontjává is tehetik.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
szóljon hozzá!