Digitális térképen a romániai ásványvízforrások, gyógyfürdők, mofetták, de kissé elsiették a bemutatót

„A becslések szerint Románia rendelkezik Európa balneológiai erőforrásainak egyharmadával. Sajnos még mindig kihasználatlanok. Körülbelül egy év alatt sikerült támogatnunk a gyógyfürdők digitális platformjának elindítását és fejlesztését. 37 helységgel indultunk, és a fejlesztések révén Románia mára rendelkezik egy digitális térképpel az országos balneológiai erőforrásokról, több mint 500 gyógyfürdő 121 településen. A lista nyitott, és meggyőződésem, hogy ez még gyarapodni fog, miután a mai konferencián láttam, hogy sok szakember, kutató, orvos, üzletember, a helyi és központi önkormányzatok képviselői érdeklődést mutattak a fürdőturizmus fenntartható fejlesztése iránt. Ma már bárki minőségi információhoz férhet hozzá a balneológia előnyeiről, ami minden bizonnyal hozzájárul a turizmus növekedéséhez. Meggyőződésem, hogy egy ilyen eszköz a befektetők számára is hasznos” – idézte a közlemény Borbély Lászlót.

„A fenntartható fejlődés a kiválóság helyreállításának alapvető pillére, és csak a döntéshozók, vállalkozások, kutatók, tudósok és véleményformálók, valamint a helyi közösségek szoros együttműködése révén valósulhat meg, hogy a balneológia ismét a nemzeti jóléti ökoszisztéma szerves részévé váljon. A BalneoMap a természetben rejlő kiaknázatlan lehetőségek feltárásával, integrálásával és bemutatásával járul hozzá ennek a célnak az eléréséhez” – szögezi le a dokumentum.

A Balneomap platformra kattintva láthatóak az ország gyógyvizekkel vagy más, balneológiai jelentőségű erőforrásokkal rendelkező településeit, azok nevére kattintva pedig válaszokat kellene kapnunk egyebek mellett arról, hogy milyen betegségek esetén javallott a felkeresésük.

hiszen például Báványos esetében magyarul (ha nem is túl magyarosan) jelennek meg a részletek, Tordánál viszont már csak román nyelvű szöveg tárul elénk, és az sem tűnik véglegesnek, hiszen a szövegben link található ugyan a fotó forrásához, de fénykép nem jelenik meg, szóval eléggé piszkozat hatását kelti.

Találni ugyanakkor olyat, hogy Szeredai fürdő, ami egy ma már nem létező strand, és nem is az szerepel a mellékelt képen. Tény, hogy a borvízforrás létezik, a helyiek előszeretettel fogyasztják és palackozzák is.

A szintén Csíkszeredához tartozó Zsögödfürdő esetében pedig olyan nem túl magyaros megfogalmazásokat találunk, mint „szív- és érrendszeri állapot, krónikus reumatikus állapot”, mofetta helyette „mofette” szerepel, a „Solfataras” kifejezést pedig értelmezni sem tudtuk. A Wikipédiát segítségül hívva viszont megtudtuk, hogy a Solfatara egy alvó vulkán krátere Pozzuoli mellett, Nápolytól északra, amely kénes kigőzölgéseiről híres, de a vulkáni utóműködések, a szolfatarának a klasszikus típusa és egyben névadója is, vagyis a szolfatara tulajdonképpen a kénes fumarolák megnevezése.

Településeket keresni pedig csak a térkép visszahívásával lehet, vagy lista megjelenítésével, de akkor végig kell pörgetni minden településen, betegségekre pedig nem lehet szűrni, vagy mi nem találtuk meg, hogyan kellene eljárni.

Vagyis van még bőven munka a csütörtöki konferencián talán kissé elhamarkodottan bemutatott digitális platformmal, de hasznos segítség lehet/lesz a különböző betegségekben szenvedőknek, de azoknak is, akik nyaralásaik során szeretnek mindig új (gyógy)fürdőket és más kuriózumokat kipróbálni.