
Szatmárnémeti zöldségpiac. A Szatmári termék védjeggyel megjelölt árukra nagyobb a kereslet
Fotó: Makkay József
Egyre több Szatmár megyei őstermelőt hoz lépéselőnybe a Szatmári termék védjeggyel a Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület. A szakmai szervezet által működtetett falugazdász-hálózat a gazdák összefogását és szövetkezését is szorgalmazza.
2020. november 22., 09:112020. november 22., 09:11
2020. november 23., 19:382020. november 23., 19:38
A Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület Szatmárnémetiből hangolja össze a kötelékében dolgozó 17 falugazdász munkáját, akik Szatmár, Bihar, Máramaros és Szilágy megye magyar gazdáinak a problémáira igyekeznek megoldásokat találni. A budapesti Agrárminisztérium által két évvel ezelőtt erdélyi lebontásban elindított, illetve több helyen új szakmai civil szervezetek keretében tovább fejlesztett falugazdász-hálózat 2019-ben sikeres évet zárt, az idei folytatást azonban a koronavírus-járvány akadályozta.
Simon Dalma, a szakmai egyesület vidékfejlesztéssel és pályázati szaktanácsadással foglalkozó falugazdásza szerint 2019-ben kéthavonta száz-kétszáz gazda részvételével tartottak szakmai konferenciákat az állattenyésztés, a szántóföldi növénytermesztés, a kertészet, a méhészet és más mezőgazdasági foglalkozások bevonásával. Közben szerveztek kisebb összejöveteleket is, a falugazdászok pedig a gazdakataszter összeállítása és a mezőgazdasági szaktanácsadás ügyében járták folyamatosan a falvakat.
„A négy megyében mintegy ötezer gazda van a látókörünkben, közülük 1500-2000 Szatmár megyében, akikkel szorosabb kapcsolatban állunk. Az egyesület hírleveleit heti rendszerességgel eljuttatjuk a gazdák e-mail-címére, illetve a különböző területeken dolgozó mezőgazdasági termelők figyelmét mindig felhívjuk az aktuális pályázati lehetőségekre, a mezőgazdasággal kapcsolatos szakminisztériumi rendeletekre, illetve az új törvényekre” – fogalmazott a Krónikának Simon Dalma vidékfejlesztési szakember, aki jelenleg második egyetemét, a mezőgazdasági mérnöki szakot végzi. Mint mondta,
Simon Dalma falugazdász
Fotó: Makkay József
Az egyesület szatmárnémeti székhelye, ahol a két falugazdásszal, Simon Dalmával és Fodor István nyugalmazott agrármérnökkel beszélgetünk, kisebb szakembercsapatnak a munkahelye, akik tucatnyi projektet kezelnek a falugazdász-hálózat keretében.
A hivatalos márkanévként levédett Szatmári termék védjegyet azok a termelők kaphatják meg, akiknek tevékenységét és termékeit egy helyi bíráló bizottság erre érdemesnek tart. A védjeggyel rendelkezők számára az egyesület idén nyártól több vásárt szervezett, és csupán az utolsót, a novemberit nem lehetett megtartani a koronavírus-járvány súlyosbodása miatt.
Az egyesület vezetősége azt szeretné elérni, hogy akik elnyerték a védjegy használatának jogát, ne csak a havi kistermelői vásárok és a szatmárnémeti zöldségpiacok asztalain kínálhassák termékeiket, hanem standokkal kerülhessenek be a bevásárlóközpontok területére is. Simon Dalma szerint erről is egyeztetések folynak, és a vírusjárvány enyhülésével előreláthatóan az eddiginél több helyszínen lehet majd hozzájutni a jó minőséget jelentő zöldségekhez, gyümölcsökhöz, hús-, méz- és egyéb élelmiszeripari termékekhez.
Fodor István arról beszél, hogy nagyáruházi szinten is igény volna a Szatmári termék védjeggyel ellátott árukra, de ennek biztosítása nehezebb feladat.
Habár az utóbbi egy évben több szövetkezeti kezdeményezés is elindult, ettől a megoldástól egyelőre még messze állunk” – magyarázza a mezőgazdasági szakember. Az egyesület keretében azonban sokat foglalkoznak a szövetkezés fontosságával, aminek első jelei már meglátszanak a gazdák összefogásán. Idén közösen vásároltak nagyobb mennyiségű vetőmagot, különböző növényvédő szereket, gyomirtókat, sőt üzemanyagot is, hogy a hálózatban levő gazdák olcsóbban jussanak hozzá a fogyóanyagokhoz.
Az agronómus szerint fontos, hogy az emberek saját tapasztalatukból lássák a szövetkezés, az összefogás előnyeit a beszerzésben, mert innen könnyebben el lehet jutni a közös értékesítéshez is. Az első lépéseket már sikerült megtenni. Falugazdász foglalkozik a megye területén eladásra kerülő hízott szarvasmarhák és borjak értékesítésével. Míg eddig a gazdák egyénenként legfentebb 7-8 lejt kaptak élősúly kilogrammonként a hízott állatért, nagyobb létszám közös értékesítése esetén a felvásárlási árat sikerült felsrófolni tíz lej fölé.
Mikolai földieper-termesztő gazda fóliasátra. A vidéknek ez a legfontosabb húzónövénye
Fotó: Makkay József
Pályázatok szempontjából az idei esztendő sok jót nem ígér a gazdáknak. Simon Dalma sorolja, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük az uniós pályázatra váró termelőknek.
Ennek kevesen feleltek meg, hiszen elég sokan már korábban is próbálkoztak, sikertelenül. Kisgazdáknak alig kínál már valamit a hétesztendős EU-s keret. A román kormány a vírusjárvány következményeit enyhítő pályázatot hirdetett a gazdák számára is – amire elég sok magyar jelentkező volt –, de pénzt még senki nem kapott, a pályázatok átfutása és elbírálása eltart még egy darabig.
Igaz, még nem lehet tudni a román és a magyar kormány közötti megállapodás kimenetelét, de a falugazdászok már készülnek. Mindenhol felmérik, hány gazda igényelné, így a partiumi program beindulásával rövid idő alatt össze lehet majd gyűjteni a gazdák pályázatait, csökkentve ezzel az elbírálási időt és a pályázatok kifizetését.
A vidékfejlesztési szakember az online értékesítésben látja a kitörés lehetőségét, amit saját, családi vállalkozásukkal támaszt alá. Férje zöldségtermesztéssel foglalkozik, és sok más gazdához hasonlóan a Szatmári termék honlapján kínálja termékeit már tavasz óta. „Minket is meglepett az érdeklődés, annyian hívtak telefonon. Főleg idősebb emberek, akik nem szívesen járnak piacra, és számukra nagy segítség, ha valaki házhoz szállítja a jó minőségű zöldségeket. Ezt a módszert minden gazda számára ajánlom, mert a városokban egyre nagyobb az érdeklődés az élelmiszerek online értékesítésére is” – érvel vendéglátóm
Fodor István falugazdász
Fotó: Makkay József
Fodor István a rendszerváltás után több éven át dolgozott a bukaresti szakminisztérium által fenntartott szaktanácsadási hálózatban, amely egyféle hasonmása volt a magyarországi falugazdász-hálózatnak, de távolról sem volt annyira hatékony, mivel túl kevés szakembert foglalkoztatott. Miután ezt pénzhiány miatt a román minisztérium felszámolta, hosszú évekig légüres tér keletkezett az országban a szaktanácsadás terén.
– magyarázza Fodor István, aki kora reggeltől késő estig mindig elérhető telefonon a gazdák számára növényvédelmi tanácsaival.
Novák Károly Eduárd pénteken úgy fogalmazott: „az orosz sportolók részvételének megtagadása” a kolozsvári ritmikus gimnasztika világkupán azzal a kockázattal jár, hogy negatív precedenst teremt a román sport számára a nemzetközi porondon.
Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs.
A bukaresti ügyvivő kormány pénteki ülésén hivatalosította Hargita megye címerét – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája, jelezve, a döntés az RMDSZ javaslatára született.
Az Arad megyei Borossebesen működő előtisztító derítőállomásból áradó bűzre panaszkodnak a helyi lakosok, a környezetőrség ellenőrzése pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Az üzemeltetőt 100 ezer lejre bírságolták.
Újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt. Vasárnap 16 megyében a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
Heves reakciót váltott ki Moszkvában, hogy Emil Boc, Kolozsvár polgármestere nem engedélyezte az orosz zászló kitűzését egy, a városban zajló sporteseményen.
Egy 12 éves gyermek csütörtökön életét vesztette, miután ráesett egy kereszt egy Kolozs megyei temetőben.
Levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, amelyben európai fellépést sürget az ember és barnamedve közötti, egyre súlyosbodó konfliktusok kezelésére.
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
Megindokolta Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, hogy miért nem hívták meg Magyar Péter miniszterelnököt a szervezők a Tusványos idei rendezvényeire. A kormányfő a napokban kifogásolta, hogy nem kapott meghívást.
szóljon hozzá!