A szavakba öntött feszültség súlya sokkal elviselhetőbb: Dr. Bagdy Emőke pszichológus a járvány okozta lelki gondok leküzdéséről

A krízishelyzettel való találkozás pillanatában, annak váratlansága miatt csak részben tudjuk felfogni a velünk történteket. Egy ismeretlen természetű válsághelyzetkor a korábbi tapasztalatok nem érvényesíthetők, így a jövőre vonatkozó elképzelések sem tudnak megszületni. A pszichológus szerint ilyenkor az idegrendszer olyan akut negatív stressz állapotába kerül, amelynek következtében az ún. debilizáló, vagy lebutító szorongás állapota áll elő. Elmagyarázta, hogy az agyban a szorongás- és a memóriaközpont nagyon közel vannak egymáshoz, a gátlás pedig olyan hirtelen kiterjed, hogy előáll a „se kép-se hang” állapota. A váratlan, katasztrofikus helyzet megzavarja, és nagymértékben terheli az elme optimális működését.

Az „érzelmi agyunk”, vagyis a jobb agyfélteke ilyenkor igyekszik elzárni a kellemetlen tapasztalatot és minél mélyebbre elsüllyeszteni, hogy az ne zavarja a tudatos gondolkodást. A szakember szerint ez egy kulcspillanat a válsághelyzet kezelésének folyamatában, ugyanis ennek a történésnek az intenzitásától és jellegzetességétől függ, hogy miként éljük meg, és hogyan „raktározzuk el” a krízishelyzetet. A négy legfontosabb szempont, melyet hasonló események idején figyelembe kell vennünk, hogy: mennyire erős a behatás; milyen hosszú ideig tart; mennyire tudjuk kontrollálni a történéseket; illetve hogy visszafordítható vagy visszafordíthatatlan károsodásokat okozott-e. Bagdy Emőke szerint a krízisállapotokban az a legsúlyosabb, amikor az élet kerül veszélybe. „Az egész világra kiterjedő járványban egy olyan magas feszültségszint keletkezett, ahol a támadó természetét kellett kiismerni” – mondta a szakértő.

Az elfojtással, a tagadással és a bagatellizálással is a lélek egyensúlyát védjük

Egy olyan megfélemlítettségi helyzetben, ahol az életünk veszélybe kerül, megfigyelhető, hogy lázas erőfeszítés zajlik az egyensúly visszaállítására – igyekszünk kivédeni az ismeretlen természetű támadásokat. 

A legkülönfélébb összeesküvés-elméletek és irracionálisnak tűnő magyarázatok mögött a szakember szerint tulajdonképpen a lélek védekezési és egyensúlyteremtő természete áll, amelyeket a pszichológia elhárító mechanizmusoknak nevez. „A veszélyt akarjuk elhárítani a túlélés érdekében és ezért folyamodunk a legkülönfélébb magyarázatokhoz” – összegezte.

A szakértő szerint a pszichológia eszközei egyéni és közösségi magatartásaink tudatosítására buzdítanak, valamint a véleményformáló források felülvizsgálására hívják fel a figyelmet. Kiemelte, hogy olyan konstruktív megoldásokat kell találnunk, amelyekben felismerjük a közösségben rejlő erőt.

Az egyensúly fenntartásához két láb kell

Bagdy Emőke szót ejtett a távolságtartási szabályok következtében létrejött hangsúlyos elkülönülési jelenségről is, amelyben az ember arra kényszerült, hogy természetellenes létformákba tömörüljön. Találó hasonlattal élve megemlítette, hogy az ember egyensúlyának fenntartásához is két „láb” kell: egyik a munka, a másik pedig a magánélet. A kettő váltakozása adja azt a humán életformát, amelyben két irányban tudjuk továbbvinni az életet: „a család az a biztonságot nyújtó, szociális védőburok, ahol az egyén szeretetre és védelemre talál, bármi történjék. A másik területen pedig a képességeivel szolgálja és viszi előre az életet” – fogalmazott az elismert pszichológus.

A nyári feloldásokkal az izoláltság is csökkent és újra elérhetővé vált a proxemikai dimenzió: az érintés, a kézfogás, a testi közelség – a pszichológus megfogalmazása szerint ezek ugyanis éltető tápok a hormonrendszerünk számára.

Csodálatos képességeink tárháza

A válsághelyzetet és az arra adott reakciót körüljárva, az előadás utolsó harmadában Bagdy Emőke a pszichológiai megküzdési stratégiákat vázolta fel a hallgatóságnak. Kitért arra, hogy emberként csodálatos képességek széles tárháza áll rendelkezésünkre, amelyeket az ellaposodó közösségi életben és az érzelemszegény világban viszont nem fejlesztettünk ki és nem izzítottunk be eléggé. Sokak álláspontját foglalta össze, amikor arról beszélt, hogy a rohanó és elanyagiasodott világban az érzelmi izomzat kifejlesztésére sem szükség, sem lehetőség nem volt. A járványhelyzetben azonban mindezzel szembesülhettünk.

A megküzdési stratégiákat sorolva kiemelte:

Javaslata szerint ezekben az időkben olyan emberek társaságát kell keresnünk, akikben megbízunk, hiszen „a mi ereje messze meghaladja az én plusz te erejét” – foglalta össze a szakember.

Egy következő elemi törvényként felsorolta a feszültség ventillációs csatornáinak megnyitását, ami nem jelent mást, mint hogy félelmeinket és megéléseinket osszuk meg egymással, a kölcsönösség jegyében. A problémák egymásra zúdítása helyett azt javasolta, hogy tanuljunk meg, hogyan kell jó hallgatóság lenni, ugyanis hasonló helyzetekben első sorban nem tanácsokra, hanem figyelemre és egy másik ember jelenlétére van leginkább szükség. Azt is elmondta,

amelyek a megbeszélés, kibeszélés nélkül időtlenek és megközelíthetetlenek maradnak. A szavakba öntött feszültség súlya sokkal elviselhetőbb – vallja a pszichológus.  

Arra is kitért, hogy a káoszban alapvető jelentőséggel bír a rendteremtés, amelynek egyik legfontosabb alappillére a pszichológus szerint az időbeosztás. Elmondása szerint a leghatékonyabb, ha a család együtt állítja össze a napi órarendet, hogy mindenki számára világos legyen a munkaleosztás és saját feladata.

A pszichológus, az előadás vége fele még a képernyőn keresztül is érzékelhető személyes és szeretettel teli teli hangnemre váltott, amikor a pozitív pszichológia és az optimista beállítódás jelentőségéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy

Elmondta, hogy a jövővel kapcsolatos elképzelések és tervek kialakítása mekkora megtartó erővel bír a járványhelyzet bizonytalanságába. Elengedhetetlennek tartotta említést tenni ugyanakkor a hit láthatatlan csontvázáról, amely az emberi működéshez ugyanolyan nélkülözhetetlen, mint maga a fizikai csontváz. „A hit a lelki értelemben vett gerinc, a reménység pedig ennek a mozgató izomzata – akkor mozgassuk hát” – zárta az előadást a meghívott.