
Versenyhelyzet. Nehezebb lesz bejutni a népszerű osztályokba
Fotó: Veres Nándor
Nem eredményez jelentős változást a beiskolázási tervekben, hogy az oktatási minisztérium csökkentette a következő tanévben induló középiskolai osztályokban a maximális diáklétszámot. Bár Sorin Cîmpeanu tárcavezető szerint a módosítás országszerte akár ezer új középiskolai osztály létrehozását is eredményezheti, a lapunk által megszólaltatott tanfelügyelők szerint megyénként legfennebb két-három pluszosztályt jelent a csökkentés. Ugyanakkor nő a verseny egy-egy elméleti osztályos helyért, és több „lemaradó” fordulhat a szakoktatás felé.
2021. január 25., 08:232021. január 25., 08:23
2021. január 25., 08:272021. január 25., 08:27
Megjelent pénteken a Hivatalos Közlönyben a miniszteri rendelet, miszerint a szakoktatásban az eddig 28 főről 24 diákra csökkentik a következő tanévben induló kilencedik osztályok maximális létszámát, az elméleti középiskolákban pedig az eddigi 28 helyett legtöbb 26-an lehetnek egy osztályban.
Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter a Digi24 hírtelevízióban kifejtette, a rendelet a következő iskolai tanév kezdetekor lép érvénybe, amikor kevesebb diák fog kilencedik osztályba, középiskolába iratkozni. Ugyanis ők az a generáció, amelynek tagjai először kerültek előkészítőbe: lehetőségük volt első vagy előkészítő osztály közül választani, így megoszlottak, és kevesebben vannak az évfolyamon.
A tanfelügyelőségeknek február elsejéig kell elküldeniük a tanügyminisztériumba az új szabályozás alapján módosított beiskolázási tervet.
A csökkentett diáklétszámmal sem lesz sokkal több osztály, mint amennyit a módosítás előtt javasoltak – szögezte le megkeresésünkre Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes. Kifejtette, a tanintézetek már decemberben benyújtották a beiskolázási számokra vonatkozó javaslataikat, a beiskolázási tervet feltöltötték egy platformra, így könnyen módosítható. Eleve több osztály létrehozását tervezték, mint amennyit a diáklétszám indokolt, hogy legyen bőségesebb a szakok szerinti kínálat, így most nem kell sokat változtatni.
„Nem kell az egész anyagot újratervezni, pontszerűen esetleg egy-két iskolában változik. Valószínűleg ezekkel a számokkal sem lesz több osztályunk” – mondta Kéry Hajnal. Hozzátette, jónak tartja a módosítást, mert ezzel nagyobb biztonságban lesznek a szakiskolai osztályok. Ugyanis minden tanévben első körben az elméleti osztályok töltődnek fel, és amikor ezek a helyek betelnek, csak azután irányulnak a szakoktatás felé a diákok.
– vélekedett a főtanfelügyelő-helyettes.
A 2005/2006-ban született gyerekek, amikor betöltötték a hat évet, választhattak, hogy beiratkoznak előkészítő osztályba, vagy csatlakoznak az egy évvel nagyobbakhoz első osztályba, de az is opció volt, hogy még egy évet az óvodában maradnak. Emiatt
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő összehasonlításképpen elmondta, a 2018/2019-es tanévben 1970 nyolcadikos diák szerepelt a nyilvántartásban, a 2019/2020-as tanévben 2042, míg a jelenlegi tanévben mindössze 1743. Kéry Hajnal is arról számolt be, hogy ebben a tanévben 15–20 százalékkal kevesebb a nyolcadikos, mint egy évvel korábban.
A nyolcadikosok tavalyi és idei létszámának összehasonlítása nem releváns, mert mindkettő sajátos évfolyam: tavaly az átlagnál többen voltak, idén az átlagnál kevesebben vannak, részletezte Kiss Imre. Kifejtette, Kovászna megyében általában 66–68 kilencedik osztály alakul, tavaly viszont 72, idén pedig a gyereklétszámból kiindulva már csak 62 osztállyal tudtak tervezni. „Ebből adódott a félreértés: a szülők, a pedagógusok egy része úgy gondolta, a tanfelügyelőség levágta a kilencedik osztályok számát, ám valójában az történt, hogy háromszáz gyerekkel kevesebb van, a jóváhagyott osztályokban mindenkinek megvan a helye” – fejtette ki Kiss Imre. Úgy véli,
Ha egy iskolában egy osztállyal kevesebb indul, az például heti egy történelemórával, vagy két magyarórával jelent kevesebbet, ezért egyetlen pedagógus sem veszíti el az állását. A főtanfelügyelő rámutatott, a nagyobb megyékben jelenthet több osztálynyi különbséget a diáklétszám-csökkentés, az pedig állástöbbletet generál, amit a minisztériumnak szeptembertől finanszíroznia kell.
A következő napokban mindenhol újraszámolnak, ám mélyreható változásra nem számítanak Kovászna megyében, két- három osztállyal több alakulhat, és az is szakoktatásban. „A Székely Mikó Kollégiumban három kilencedik osztály indítását tervezzük, ha ezek nem 28, hanem 26-os létszámmal alakulnak, az hat diákkal kevesebb, és ez nem indokolja egy újabb osztály létrehozását” – mutatott rá Kiss Imre. Hangsúlyozta, a jelenlegi beiskolázási tervben minden régióban legalább egy osztállyal több van, mint amennyit a diáklétszám indokol, hogy minden típusú szakképzésben legyen kínálat.
Kiss Imre szerint a diáklétszám-csökkentés pozitív hozadéka, hogy nő a konkurencia, hiszen egy osztályba már nem 28, hanem csak 26 helyre versenyeznek a diákok. Az utolsó bejutó általánosa magasabb lesz, ezzel növekszik a színvonal – szögezte le a főtanfelügyelő. Egy lapunk által megszólaltatott szülő ugyanakkor arról beszélt, hogy az elmúlt kilenc évben hozzászoktak a folyamatos változásokhoz, a bizonytalansághoz. „A 2005/2006-ban születettek nemzedéke volt a kísérleti évfolyam. Náluk vezették be az előkészítő osztályt, az új típusú kerettantervet, ami azt eredményezte, hogy szinte soha nem volt tankönyvük, változtak a képességvizsga tételei. Ebből a módosításból azt szűrtem le, hogy csökkentek a lányom esélyei: már nem 28, hanem 26 helyre versenyez a kiszemelt kilencedik osztályba” – mondta az édesanya.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
szóljon hozzá!