
Versenyhelyzet. Nehezebb lesz bejutni a népszerű osztályokba
Fotó: Veres Nándor
Nem eredményez jelentős változást a beiskolázási tervekben, hogy az oktatási minisztérium csökkentette a következő tanévben induló középiskolai osztályokban a maximális diáklétszámot. Bár Sorin Cîmpeanu tárcavezető szerint a módosítás országszerte akár ezer új középiskolai osztály létrehozását is eredményezheti, a lapunk által megszólaltatott tanfelügyelők szerint megyénként legfennebb két-három pluszosztályt jelent a csökkentés. Ugyanakkor nő a verseny egy-egy elméleti osztályos helyért, és több „lemaradó” fordulhat a szakoktatás felé.
2021. január 25., 08:232021. január 25., 08:23
2021. január 25., 08:272021. január 25., 08:27
Megjelent pénteken a Hivatalos Közlönyben a miniszteri rendelet, miszerint a szakoktatásban az eddig 28 főről 24 diákra csökkentik a következő tanévben induló kilencedik osztályok maximális létszámát, az elméleti középiskolákban pedig az eddigi 28 helyett legtöbb 26-an lehetnek egy osztályban.
Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter a Digi24 hírtelevízióban kifejtette, a rendelet a következő iskolai tanév kezdetekor lép érvénybe, amikor kevesebb diák fog kilencedik osztályba, középiskolába iratkozni. Ugyanis ők az a generáció, amelynek tagjai először kerültek előkészítőbe: lehetőségük volt első vagy előkészítő osztály közül választani, így megoszlottak, és kevesebben vannak az évfolyamon.
A tanfelügyelőségeknek február elsejéig kell elküldeniük a tanügyminisztériumba az új szabályozás alapján módosított beiskolázási tervet.
A csökkentett diáklétszámmal sem lesz sokkal több osztály, mint amennyit a módosítás előtt javasoltak – szögezte le megkeresésünkre Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes. Kifejtette, a tanintézetek már decemberben benyújtották a beiskolázási számokra vonatkozó javaslataikat, a beiskolázási tervet feltöltötték egy platformra, így könnyen módosítható. Eleve több osztály létrehozását tervezték, mint amennyit a diáklétszám indokolt, hogy legyen bőségesebb a szakok szerinti kínálat, így most nem kell sokat változtatni.
„Nem kell az egész anyagot újratervezni, pontszerűen esetleg egy-két iskolában változik. Valószínűleg ezekkel a számokkal sem lesz több osztályunk” – mondta Kéry Hajnal. Hozzátette, jónak tartja a módosítást, mert ezzel nagyobb biztonságban lesznek a szakiskolai osztályok. Ugyanis minden tanévben első körben az elméleti osztályok töltődnek fel, és amikor ezek a helyek betelnek, csak azután irányulnak a szakoktatás felé a diákok.
– vélekedett a főtanfelügyelő-helyettes.
A 2005/2006-ban született gyerekek, amikor betöltötték a hat évet, választhattak, hogy beiratkoznak előkészítő osztályba, vagy csatlakoznak az egy évvel nagyobbakhoz első osztályba, de az is opció volt, hogy még egy évet az óvodában maradnak. Emiatt
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő összehasonlításképpen elmondta, a 2018/2019-es tanévben 1970 nyolcadikos diák szerepelt a nyilvántartásban, a 2019/2020-as tanévben 2042, míg a jelenlegi tanévben mindössze 1743. Kéry Hajnal is arról számolt be, hogy ebben a tanévben 15–20 százalékkal kevesebb a nyolcadikos, mint egy évvel korábban.
A nyolcadikosok tavalyi és idei létszámának összehasonlítása nem releváns, mert mindkettő sajátos évfolyam: tavaly az átlagnál többen voltak, idén az átlagnál kevesebben vannak, részletezte Kiss Imre. Kifejtette, Kovászna megyében általában 66–68 kilencedik osztály alakul, tavaly viszont 72, idén pedig a gyereklétszámból kiindulva már csak 62 osztállyal tudtak tervezni. „Ebből adódott a félreértés: a szülők, a pedagógusok egy része úgy gondolta, a tanfelügyelőség levágta a kilencedik osztályok számát, ám valójában az történt, hogy háromszáz gyerekkel kevesebb van, a jóváhagyott osztályokban mindenkinek megvan a helye” – fejtette ki Kiss Imre. Úgy véli,
Ha egy iskolában egy osztállyal kevesebb indul, az például heti egy történelemórával, vagy két magyarórával jelent kevesebbet, ezért egyetlen pedagógus sem veszíti el az állását. A főtanfelügyelő rámutatott, a nagyobb megyékben jelenthet több osztálynyi különbséget a diáklétszám-csökkentés, az pedig állástöbbletet generál, amit a minisztériumnak szeptembertől finanszíroznia kell.
A következő napokban mindenhol újraszámolnak, ám mélyreható változásra nem számítanak Kovászna megyében, két- három osztállyal több alakulhat, és az is szakoktatásban. „A Székely Mikó Kollégiumban három kilencedik osztály indítását tervezzük, ha ezek nem 28, hanem 26-os létszámmal alakulnak, az hat diákkal kevesebb, és ez nem indokolja egy újabb osztály létrehozását” – mutatott rá Kiss Imre. Hangsúlyozta, a jelenlegi beiskolázási tervben minden régióban legalább egy osztállyal több van, mint amennyit a diáklétszám indokol, hogy minden típusú szakképzésben legyen kínálat.
Kiss Imre szerint a diáklétszám-csökkentés pozitív hozadéka, hogy nő a konkurencia, hiszen egy osztályba már nem 28, hanem csak 26 helyre versenyeznek a diákok. Az utolsó bejutó általánosa magasabb lesz, ezzel növekszik a színvonal – szögezte le a főtanfelügyelő. Egy lapunk által megszólaltatott szülő ugyanakkor arról beszélt, hogy az elmúlt kilenc évben hozzászoktak a folyamatos változásokhoz, a bizonytalansághoz. „A 2005/2006-ban születettek nemzedéke volt a kísérleti évfolyam. Náluk vezették be az előkészítő osztályt, az új típusú kerettantervet, ami azt eredményezte, hogy szinte soha nem volt tankönyvük, változtak a képességvizsga tételei. Ebből a módosításból azt szűrtem le, hogy csökkentek a lányom esélyei: már nem 28, hanem 26 helyre versenyez a kiszemelt kilencedik osztályba” – mondta az édesanya.
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Márton rektor szerint az intézmény ma már vitán felül álló szereplője az erdélyi, a romániai és a Kárpát-medencei felsőoktatásnak.
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
Országszerte meleg időre számíthatunk a következő két hétben, kevés csapadékkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 9. és 23. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Szolgálati jellegű bűncselekmények és hamisítás gyanújával indult eljárás Ramona Lile, az aradi Aurel Vlaicu Állami Egyetem korábbi rektora ellen – közölte a városi ügyészség.
A szamosújvári Téka Alapítvány három évtized alatt a mezőségi magyar közösség egyik legfontosabb intézményhálózatát építette fel: művelődési központot, szórványkollégiumot, iskolát, népzeneiskolát, kézművesházat és lovardát.
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
szóljon hozzá!