Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta, a husángos, fejszés falusi románok felbujtóit nem azonosította
Az Emberi Jogok Európai Bíróságán panaszolták be a román államot az 1990 márciusában történt marosvásárhelyi véres román-magyar összecsapás áldozatainak a családtagjai amiatt, hogy a katonai ügyészség nem vizsgálta ki a fekete március eseményeit.
2018. november 05., 17:132018. november 05., 17:13
2018. november 05., 17:332018. november 05., 17:33
Erről Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Kincses Előd ügyvéd, a marosvásárhelyi események koronatanúja és Menyhárt Gabriella ügyvéd beszéltek egy hétfői nagyváradi sajtótájékoztatón.
Tőkés László elmondta: a posztkommunista Romániában mind az 1989-es forradalom, mind a bukaresti bányászjárások, mind pedig a fekete március felelőseinek a kiderítését és felelősségre vonását elszabotálták. Az első kettő dossziéit strasbourgi ítéletek következtében a román igazságszolgáltatás újranyitotta, és most
Az európai parlamenti képviselő szerint e három ügy kiemelt fontosságú a romániai igazságtétel szempontjából.
Menyhárt Gabriella ügyvéd elmondta: a marosvásárhelyi etnikai konfliktusban megvakított Sütő András drámaíró, valamint az összetűzés három halálos áldozatának a hozzátartozói megbízásából folyamodott tavaly a román katonai ügyészséghez, kérve a fekete március hátterében álló politikai események kivizsgálását, és az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények felelőseinek a törvény elé állítását.
Ezt a panaszosok a legfelsőbb bíróságon kifogásolták, de a törvényszék indokoltnak találta az ügyészségi kérést. Ezt követően fordultak szeptemberben az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert úgy gondolják, hogy sérült az áldozatok hozzátartozóinak az igazságszolgáltatáshoz való joga amiatt, hogy a katonai ügyészség nem foglalkozott érdemben az üggyel, és a bíróság sem utasította az ügyészséget arra, hogy kivizsgálja a történteket.
Az ügyvéd arról is beszámolt, hogy angol nyelvű levélben figyelmeztette a bíróságot arra, hogy a román-magyar konfliktusos ügyekben készült beadványok általában nem jutnak át a román nyelvű ügyeket regisztráló személyzet szűrőjén.
Menyhárt Gabriella azért is fontosnak tartotta a fekete március alapos kivizsgálását, mert a történelmi eseményeket homlokegyenest másképpen ítéli meg a román társadalom, és a romániai magyarság. Úgy vélte: közelíteni kellene a nézőpontokat.
Menyhárt Gabriella elmondta:
A hatalom a Vatra Romaneasca szélsőségesen nacionalista szervezettel együttműködve botokkal felfegyverzett román parasztokat vitt Marosvásárhelyre, és arra uszított, hogy lépjenek fel a jogaikat követelő magyarok ellen.
Kincses Előd megemlítette: ő koronatanúként szerepel az ügyben. Hozzátette: a Zsil-völgyi bányászokat is elindították Marosvásárhelyre, de az őket szállító vonatszerelvényeket végül visszafordították a város közeléből, miután azt tapasztalták, hogy a székelyföldi magyarokat nem sikerült bevonni az etnikai konfliktusba.
1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelt román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy védjék meg a várost a magyaroktól.
A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyar tüntetők a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi román tüntetőket.
Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta, a husángos, fejszés falusi románok felbujtóit nem azonosította.
A marosvásárhelyi fekete márciusra hivatkozva alakította újra a bukaresti kormányzat a román belügyi titkosszolgálatot, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). A korábbi titkosszolgálat, a kommunista politikai rendőrségként működő Securitate a diktatúra bukása után megszűnt.
Marosvásárhelyen a véres összecsapást követő kivándorlási hullám következtében kerültek számbeli kisebbségbe a magyarok, akik ma a város lakosságának 43 százalékát teszik ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!