2011. október 12., 06:532011. október 12., 06:53
Irena Riviere-Osipov, az Európai Bizottság képviselője arról számolt be, az Európai Unió lakosságának harminc százaléka (mintegy 150 millió ember) soha nem internetezett. Az arány természetesen országonként változik, a szegényebb államokban, illetve azokban az országokban, ahol nincs jól kiépült infrastruktúra, ez az átlag jóval magasabb. Románia is az utóbbi kategóriába tartozik, itt a lakók mintegy 34 százaléka használja a világhálót. Hozzáfűzte: a Digitális menetrend elnevezésű uniós projekt olyan 21. századi technológiákra és internetes szolgáltatásokra összpontosít, melyek teret biztosítanak az európai szintű munkahelyteremtésnek, a gazdasági növekedésnek, és egyúttal javítanak az európaiak, valamint a vállalkozások mindennapi körülményein.
Az Unió célkitűzései közt az egységes digitális piac megteremtése, a széles sávú internethez való hozzáférés elterjesztése szerepel, továbbá a mobiltelefon-hálózatok roamingdíjának a megszüntetését is célul tűzték ki, hogy Európa-szerte azonos díjszabással telefonálhassanak az EU-állampolgárok. A Digitális menetrend terveiben szerepel ugyanakkor az is, hogy egységesítik a szerzői jogdíjak piacát is. Ez utóbbi elsősorban az audiovizuális médiát érinti: az úgynevezett audiovizuális zöldkártya bevezetésével megszűnnek az adott ország területére érvényes licencek. Ez például a különböző közvetítési jogdíjhoz kötött sportesemények sugárzását is érintené, azaz nem fordulhatna többé elő, hogy adott országban kizárólagos közvetítési jogot lehessen eladni.
Irena Riviere-Osipov hozzáfűzte, az EU tervei szerint 2013-ra valamennyi uniós háztartás számára elérhetővé válik az internet. Ezen a téren az EU-t ugyanis Japán, Dél-Korea és az Egyesült Államok is megelőzi.
Moldován József távközlési államtitkár ugyanakkor a Krónika kérdésére elmondta: 2020-ra várható, hogy Romániában valamennyi háztartás rendelkezzen majd internettel. Jelenleg az ország 85 százalékát fedik le a különböző internetszolgáltatók, ezt kell száz százalékra bővíteni, míg az Unió esetében ez az arány jelenleg 95 százalék. Hozzáfűzte, a kolozsvári fórum éppen azt a célt szolgálta, hogy az önkormányzatok és civil szervezetek bevonásával megoldásokat találjanak a gondok orvoslására. „Nem lehet ezt a projektet egy irodából kivitelezni. El kell nekik mondani: a digitális világ egy lehetőség, amellyel élniük kell” – nyilatkozta lapunknak Moldován József. Hozzáfűzte, hosszú távon az a cél, hogy az internetet nem használó romániaiak aránya tíz százalék alá csökkenjen az országban, ennek érdekében a tárca több projektet is kidolgozott már.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Újabb két határrendészt vettek őrizetbe a Szatmár megyei halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Egyiküket 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, miután felmerült a gyanú, hogy megpróbálta akadályozni az ügyészség nyomozását.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az illegális fakitermelés visszaszorítását célzó új alkalmazást fejlesztett ki egy erdélyi szakember.
A rendőrséghez és a kiberbiztonsági hatósághoz fordult a nagyváradi RER Vest hulladékgazdálkodási szolgáltató, miután egy ismeretlen személy jogosulatlanul hozzáfért a cég ügyfélszolgálati portáljának teljes adatbázisához.
Tüntetést hirdettek hétfőre a vidombáki IAR repülőgépgyár alkalmazottai.
Menetrendváltozás nyomán novembertől az eddiginél kevesebb járatot indít Marosvásárhelyről Budapestre a Wizz Air.
Már több mint két hete tombol egy rendkívül nehezen megközelíthető hegyvidéki területen, a Retyezát-hegység déli részén, a Kis-Retyezát területén, Hunyad megyében található Buta-völgyi szorosban kitört bozóttűz.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
Látogatottsági adatok