2011. október 12., 06:532011. október 12., 06:53
Irena Riviere-Osipov, az Európai Bizottság képviselője arról számolt be, az Európai Unió lakosságának harminc százaléka (mintegy 150 millió ember) soha nem internetezett. Az arány természetesen országonként változik, a szegényebb államokban, illetve azokban az országokban, ahol nincs jól kiépült infrastruktúra, ez az átlag jóval magasabb. Románia is az utóbbi kategóriába tartozik, itt a lakók mintegy 34 százaléka használja a világhálót. Hozzáfűzte: a Digitális menetrend elnevezésű uniós projekt olyan 21. századi technológiákra és internetes szolgáltatásokra összpontosít, melyek teret biztosítanak az európai szintű munkahelyteremtésnek, a gazdasági növekedésnek, és egyúttal javítanak az európaiak, valamint a vállalkozások mindennapi körülményein.
Az Unió célkitűzései közt az egységes digitális piac megteremtése, a széles sávú internethez való hozzáférés elterjesztése szerepel, továbbá a mobiltelefon-hálózatok roamingdíjának a megszüntetését is célul tűzték ki, hogy Európa-szerte azonos díjszabással telefonálhassanak az EU-állampolgárok. A Digitális menetrend terveiben szerepel ugyanakkor az is, hogy egységesítik a szerzői jogdíjak piacát is. Ez utóbbi elsősorban az audiovizuális médiát érinti: az úgynevezett audiovizuális zöldkártya bevezetésével megszűnnek az adott ország területére érvényes licencek. Ez például a különböző közvetítési jogdíjhoz kötött sportesemények sugárzását is érintené, azaz nem fordulhatna többé elő, hogy adott országban kizárólagos közvetítési jogot lehessen eladni.
Irena Riviere-Osipov hozzáfűzte, az EU tervei szerint 2013-ra valamennyi uniós háztartás számára elérhetővé válik az internet. Ezen a téren az EU-t ugyanis Japán, Dél-Korea és az Egyesült Államok is megelőzi.
Moldován József távközlési államtitkár ugyanakkor a Krónika kérdésére elmondta: 2020-ra várható, hogy Romániában valamennyi háztartás rendelkezzen majd internettel. Jelenleg az ország 85 százalékát fedik le a különböző internetszolgáltatók, ezt kell száz százalékra bővíteni, míg az Unió esetében ez az arány jelenleg 95 százalék. Hozzáfűzte, a kolozsvári fórum éppen azt a célt szolgálta, hogy az önkormányzatok és civil szervezetek bevonásával megoldásokat találjanak a gondok orvoslására. „Nem lehet ezt a projektet egy irodából kivitelezni. El kell nekik mondani: a digitális világ egy lehetőség, amellyel élniük kell” – nyilatkozta lapunknak Moldován József. Hozzáfűzte, hosszú távon az a cél, hogy az internetet nem használó romániaiak aránya tíz százalék alá csökkenjen az országban, ennek érdekében a tárca több projektet is kidolgozott már.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Látogatottsági adatok