Előválasztásokon döntene az RMDSZ a polgármester- és önkormányzati jelöltekről
Fotó: Haáz Vince
Hogyan készül az RMDSZ a június 9-én sorra kerülő helyhatósági és európai parlamenti választásokra? Hogyan döntenek a polgármester- és a helyi önkormányzati képviselőjelöltekről? A többségében románok lakta erdélyi településeken meg lehet őrizni a magyar alpolgármestereket? Az RMDSZ-ben hogyan látják az Erdélyi Magyar Szövetséggel kiépítendő választási együttműködést? A szövetség választási stratégiáját Horváth Annával, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökével vettük számba.
2024. február 24., 18:092024. február 24., 18:09
2024. február 24., 20:532024. február 24., 20:53
A román ellenzéki pártok keményen ellenzik a helyhatósági és az európai parlamenti választások összevonását, az RMDSZ szerint azonban a június 9-én sorra kerülő közös voks semmin nem változtat. Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke a Krónikának úgy fogalmazott, a két választás összevonásától függetlenül a tét ugyanaz marad.
,,Az RMDSZ-nek a romániai magyarok érdekét kell érvényesíteni június 9-én. A munkát jól végeztük az elmúlt években, bátran állunk közösségünk elé. Felkészültünk, motiváltak vagyunk, teljes gőzerővel készítjük elő a kampányt” – fejtette ki.
A június 9-i választásokkal kapcsolatos stratégiáról a kolozsvári RMDSZ-politikus portálunknak azt mondta, minden egyes erdélyi magyar emberhez el kell jutni, és minden magyar embernek el kell mondani, hogy a 2024-es rendkívüli választási év, legalább egy évtizedre meghatározza közös jövőnket itthon és Európában. Június 9-e ennek a nagy megmérettetésnek az első lépése.
,,Csak úgy tudjuk megvédeni közösségünket a román szélsőséges erőktől, ha mi irányítjuk településeinket, és erős képviseletünk van Brüsszelben és Bukarestben. Van még egy jó érvünk: ha június 9-én meg tudjuk mutatni a magyarok erejét, akkor nagy valószínűséggel győzni fogunk a decemberi parlamenti választáson is” – fogalmazott a Krónikának az RMDSZ-politikus, aki szerint az idei választási győzelmek közelebb viszik a szövetséget ahhoz, hogy év végétől ismét a bukaresti kormányban dolgozhasson az erdélyi magyarokért.
Az RMDSZ-szel kötendő választási megállapodástól várja a két erdélyi magyar politikai alakulat közötti helyzet normalizálódását az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, Zakariás Zoltán. A politikus szerint több településen is helyi koalíciót kötnének.
Az önkormányzati képviselő- és polgármesterjelöltek kiválasztásával kapcsolatban Horváth Anna a Krónikának egyértelművé tette, hogy az elmúlt évtizedek gyakorlatához hasonlóan idén is helyi előválasztásokon kell kijelölni az induló jelölteket. Arról már a megyei szervezetek döntenek, hogy az előválasztás melyik módját választják: küldöttgyűlés, közgyűlés vagy urnás előválasztás alapján rangsorolják a jelölteket.
Az ügyvezető alelnök szerint a polgármesterek és az önkormányzati képviselők felelőssége az előttünk álló évtizedben is fontos. Ők nem csupán a települések gazdái, hanem a jövő formálói is. Elsősorban nem menedzserek, hanem elöljárók, ezért az RMDSZ nagy hangsúlyt akar fektetni kiválasztásukra.
Horváth Anna szerint településeinket a választásokon tudjuk megvédeni a szélsőséges román erőktől
Fotó: Beliczay László
2020-ban az RMDSZ két erdélyi szórványmegyében kötött helyi választási koalíciót román pártokkal. Kérdésünkre, hogy ennek lesz-e folytatása, Horváth Anna azt válaszolta, hogy ,,akkor kell átmenni a hídon, amikor odaérünk”, ezért az esetleges választási egyezségek jóváhagyásáról is csak akkor kell beszélni, amikor hasonló felmerül.
,,Ebben már megegyeztünk mind az Erdélyi Magyar Szövetséggel, mind pedig a Magyar Polgári Erővel. A konkrét helyi megállapodásokról és azok jóváhagyásáról a Szövetségi Állandó Tanács fog dönteni megfelelő időben – de ez technikai kérdés, amivel nekünk, közösségi vezetőknek kell foglalkozni, ez a magyar embereket kevésbé érdekli” – nyilatkozta portálunknak Horváth Anna.
Az erdélyi magyar közvélemény szemében a tét az immár többségében román lakosságú Marosvásárhely és Szatmárnémeti, illetve a két megye önkormányzatának megtartása ,,magyar kézben”.
Mindkét város kiemelt jelentőségű, és mindkét várost magyar polgármesternek kell vezetnie a következő ciklusban is – fogalmazott Horváth Anna, aki szerint Kereskényi Gábor az elmúlt 8 évben, Soós Zoltán pedig az elmúlt 4 évben bebizonyították, hogy jó gazdái Szatmárnémetinek és Marosvásárhelynek. Az ügyvezető alelnök szerint a két polgármester megmutatta, hogy olyan elöljárók, akik értik, mire van szüksége a helyi közösségnek, ezért 2024-ben a szatmáriak és a vásárhelyiek akkor döntenek jól, ha rájuk bízzák a munkát.
Horváth Anna hangsúlyozta, hogy az elmúlt bő három évben – amíg az RMDSZ kormányon volt –, nagy odafigyeléssel támogatták mindkét városvezetés fejlesztési terveit, és ez a szándék a következő években is változatlan marad..
Kérdésünkre, hogy a helyhatósági választások után milyen esély van a többségében románok lakta erdélyi településeken a magyar alpolgármesteri mandátumok megtartására, az RMDSZ ügyvezető alelnöke portálunknak elmondta:
,,Ez a magyar közösség erején és nem a román pártok jószándékán múlik. A választások összevonása azt is jelenti, hogy magas lesz a román részvétel, ezért ha meg akarjuk őrizni erőnket, befolyásunkat, és továbbra is magyar alpolgármestert akarunk településeinken, akkor mi magyarok az országos részvételnél nagyobb arányban kell szavazzunk” – nyomatékosította portálunknak a június 9-i választások tétjét Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke.
Ha kis mértékben is, de abszolút többséghez jutnának a koalíciós pártok, ha most rendeznék a parlamenti választásokat – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató szerdán nyilvánosságra hozott felméréséből.
Az RMDSZ elnöke szerint a romániai választások összevonása „nem változtat semmin”, a szövetség számára pedig a tét az erdélyi magyar érdek érvényesítése az idei megmérettetéseken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!