Községösszevonásokban gondolkodik a román kormány, a magyar települések menekülnének a „kényszerházasságoktól”

Itt kezdődik Kisiratos •  Fotó: Facebook/Korondi Erika

Itt kezdődik Kisiratos

Fotó: Facebook/Korondi Erika

Hosszú idő óta beszédtéma a román pártok háza táján az ország közigazgatási reformja, pontosabban a kisebb községek összevonása, mindezt személyesen Marcel Ciolacu miniszterelnök is megerősítette. Az érintett települések elöljárói nem repesnek az ötlettől, így vannak ezzel az Arad megyei Kisiratoson is, ahol hosszú ideig küzdöttek azért, hogy önállósodjanak a többségében román lakosságú Kürtöstől.

Makkay József

2023. október 18., 19:172023. október 18., 19:17

2023. október 18., 19:402023. október 18., 19:40

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által alkotott bukaresti kormánykoalícióban egyetértés van arról, hogy a költséghatékonyság miatt közigazgatási reformra van szükség. Ennek kivitelezése azonban esélytelen a jövő évi parlamenti és helyhatósági választások előtt, de ahhoz nem fér kétség, hogy egy újabb PSD–PNL-kormánykoalíció napirendre fogja tűzni. Ebből az elképzelésből nyújtott némi ízelítőt Marcel Ciolacu miniszterelnök, aki legutóbb Râmnicu Vâlceán vetette fel a közigazgatás reformjának szükségességét.

Meglátása szerint az 500-nál kevesebb lakossal rendelkező települések átszervezésre szorulnak.

,,Nem azt mondom, hogy ezeket számoljuk fel, mert az ostobaság lenne. Inkább úgy kellene megoldani az átszervezést, hogy ezeknek a falvaknak legyen egy alpolgármesterük egy összevont községben” – magyarázta Ciolacu. Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint

Ciolacu elismerte, hogy ezt az elképzelést nem lehet azonnal bevezetni, de mint fogalmazott, változtatni kell a ,,kommunista szervezeti struktúrán”.

Nem vitás, hogy a kormánypárti ,,költségkímélő” közigazgatási reform nagy vesztese a szórványban élő erdélyi magyarság lenne. A vegyes lakosságú községekben, ahol a nemzetiségi arányok eddig lehetővé tették magyar polgármester megválasztását, a kormánypártok által elképzelt közigazgatási átszervezéssel ez a lehetőség elúszna, így a magyar falvak többségi román községek részeivé válnának.

Korondi Józsa Erika polgármester a második mandátumát tölti •  Fotó: Facebook/Korondi Erika Galéria

Korondi Józsa Erika polgármester a második mandátumát tölti

Fotó: Facebook/Korondi Erika

Különváltak a román többségű Kürtöstől

A túlnyomórészt magyar lakosságú, 1630 főt számláló Kisiratos falu ezt a fajta kényszerházasságot már évtizedekkel korábban megtapasztalta, amikor önkényesen hozzácsatolták a többségében román lakosságú, napjainkban 7300 fős Kürtöshöz. A vasúti határállomásként szolgáló Arad megyei mezővárosban 130 magyar él, így a régi közigazgatási egységben a helyi magyar közösség Kisiratos magyarságával együtt sem érné el a húsz százalékot.

Idézet
A kisiratosi magyarságban régóta megfogalmazódott a különválás gondolata, mert mindig mostohagyerekei voltunk a kürtösi önkormányzatnak.

Azzal együtt, hogy a helyi tanácsba sikerült bejuttatni 3-4 magyar önkormányzati képviselőt, ez nem oldotta meg a kisiratosiak helyi gondjait. Végül 2004-ben érkezett el a döntő pillanat, amikor Almási Vince és dr. Almási Béla közösen kijárták a referendum megszervezését. A lakosság nagy többsége a kiválás mellett voksolt, és ezzel az önálló Kisiratos község létrehozásáról szavazott” – foglalja össze az előzményeket a második polgármesteri mandátumát betöltő Korondi Józsa Erika, aki Almási Vincét váltotta a polgármesteri székben.

A kisiratosi polgármesteri hivatal. 19 éve tették rendbe, hogy tudjon beköltözni az új önkormányzat •  Fotó: Facebook/Korondi Erika Galéria

A kisiratosi polgármesteri hivatal. 19 éve tették rendbe, hogy tudjon beköltözni az új önkormányzat

Fotó: Facebook/Korondi Erika

A polgármester asszony szerint semmiben nem lehet összehasonlítani az egyetlen faluból álló Kisiratos község mostani és korábbi boldogulását. Az elmúlt 19 év alatt minden elérhető pályázatot benyújtottak és sokat meg is nyertek, amiből megújultak a falu középületei, megoldották az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítését, több utcát leaszfaltoztak, sportcsarnok, műfüves pálya épült és folyamatosan új terveik vannak.

A kisiratosi római katolikus templom •  Fotó: Facebook/Korondi Erika Galéria

A kisiratosi római katolikus templom

Fotó: Facebook/Korondi Erika

A helyiek véleményét is meg kell kérdezni a települések összevonásáról

Az Arad megyében működő öt RMDSZ-es polgármester közösen lobbizik a megyei tanácsban. A leosztásra kerülő pénzeken testvériesen osztoznak, mindenben segítik egymást. A kisiratosi polgármester szerint a közösségi beruházások, az identitásmegőrző kulturális fejlesztések a magyar falvakban sokkal jobban és hatékonyabban működnek, mint olyan településeken, ahol nem a helyi magyar közösség vezetői dönthetnek.

Korondi Józsa Erika szerint azok a román politikusok, akik a költségkímélő és önkényes település-összevonásokban gondolkodnak, nem kérik ki a helyi emberek véleményét.

Arról nem beszélve, mennyit kell majd utazni az adók és illetékek befizetéséért, vagy egy igazolás kiállításáért. Meggyőződése, hogy az összevonásokkal nem könnyítenék meg, hanem nehezebbé tennék a vidéki emberek életét.

Pályázati forrásokból sikerült felújítani a falu valamennyi középületét •  Fotó: Facebook/Korondi Erika Galéria

Pályázati forrásokból sikerült felújítani a falu valamennyi középületét

Fotó: Facebook/Korondi Erika

,,Hiába ajánlják az online kifizetéseket, mert a falusi emberek többsége idős, nem ért a számítógépes ügyintézéshez. Ennek kiterjesztése a jövő zenéje, de egyelőre nem életképes megoldás falvaink számára, az emberek többsége a személyes ügyintézést igényli. Példa rá a faluban korábban működő bankautomata elszállítása, amit visszakövetelnek az emberek. Folyamatosan ezen ügyködöm, hogy meggyőzzem a bankokat, faluhelyen igenis szükség van egy ilyen szolgáltatásra is” – fogalmazott portálunknak Kisiratos község polgármestere, Korondi Józsa Erika.

Gondozott falukép, rendezett utcák az Arad megyei településen •  Fotó: Facebook/Korondi Erika Galéria

Gondozott falukép, rendezett utcák az Arad megyei településen

Fotó: Facebook/Korondi Erika

korábban írtuk

Brassóval „etetnék meg” Székelyföldet: beindult a térképátrajzolási nagyüzem Romániában
Brassóval „etetnék meg” Székelyföldet: beindult a térképátrajzolási nagyüzem Romániában

Immár törvénytervezet formájában is testet öltött a romániai közbeszéd egyre „népszerűbb” témája, az ország közigazgatási átszervezése.

korábban írtuk

A magyarlakta megyéket is veszélyeztetheti a technokrata reformdüh
A magyarlakta megyéket is veszélyeztetheti a technokrata reformdüh

Egy kicsit olyannak tűnik Románia közigazgatási átszervezésének felülről, egy kaptafára történő szorgalmazása az üzleti szféra részéről, mint a borotválógépet feltaláló szovjet tudósról szóló klasszikus vicc.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 17., péntek

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában

Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában
2025. október 17., péntek

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában

Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában
2025. október 17., péntek

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján

Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján
2025. október 17., péntek

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld
2025. október 16., csütörtök

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak

A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak
2025. október 16., csütörtök

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen

Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen
2025. október 16., csütörtök

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek

Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek
2025. október 16., csütörtök

Halálra késelte egy férfi az élettársát az egyik erdélyi városban

Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.

Halálra késelte egy férfi az élettársát az egyik erdélyi városban
2025. október 16., csütörtök

Fuvarmegosztó cégek vezetőit vette őrizetbe a DNA

Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.

Fuvarmegosztó cégek vezetőit vette őrizetbe a DNA
2025. október 16., csütörtök

Mi a jó kenyér titka? Egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi kézműves kenyerek iránt

Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.

Mi a jó kenyér titka? Egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi kézműves kenyerek iránt