Itt kezdődik Kisiratos
Fotó: Facebook/Korondi Erika
Hosszú idő óta beszédtéma a román pártok háza táján az ország közigazgatási reformja, pontosabban a kisebb községek összevonása, mindezt személyesen Marcel Ciolacu miniszterelnök is megerősítette. Az érintett települések elöljárói nem repesnek az ötlettől, így vannak ezzel az Arad megyei Kisiratoson is, ahol hosszú ideig küzdöttek azért, hogy önállósodjanak a többségében román lakosságú Kürtöstől.
2023. október 18., 19:172023. október 18., 19:17
2023. október 18., 19:402023. október 18., 19:40
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által alkotott bukaresti kormánykoalícióban egyetértés van arról, hogy a költséghatékonyság miatt közigazgatási reformra van szükség. Ennek kivitelezése azonban esélytelen a jövő évi parlamenti és helyhatósági választások előtt, de ahhoz nem fér kétség, hogy egy újabb PSD–PNL-kormánykoalíció napirendre fogja tűzni. Ebből az elképzelésből nyújtott némi ízelítőt Marcel Ciolacu miniszterelnök, aki legutóbb Râmnicu Vâlceán vetette fel a közigazgatás reformjának szükségességét.
,,Nem azt mondom, hogy ezeket számoljuk fel, mert az ostobaság lenne. Inkább úgy kellene megoldani az átszervezést, hogy ezeknek a falvaknak legyen egy alpolgármesterük egy összevont községben” – magyarázta Ciolacu. Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint
Nem vitás, hogy a kormánypárti ,,költségkímélő” közigazgatási reform nagy vesztese a szórványban élő erdélyi magyarság lenne. A vegyes lakosságú községekben, ahol a nemzetiségi arányok eddig lehetővé tették magyar polgármester megválasztását, a kormánypártok által elképzelt közigazgatási átszervezéssel ez a lehetőség elúszna, így a magyar falvak többségi román községek részeivé válnának.
Korondi Józsa Erika polgármester a második mandátumát tölti
Fotó: Facebook/Korondi Erika
Különváltak a román többségű Kürtöstől
A túlnyomórészt magyar lakosságú, 1630 főt számláló Kisiratos falu ezt a fajta kényszerházasságot már évtizedekkel korábban megtapasztalta, amikor önkényesen hozzácsatolták a többségében román lakosságú, napjainkban 7300 fős Kürtöshöz. A vasúti határállomásként szolgáló Arad megyei mezővárosban 130 magyar él, így a régi közigazgatási egységben a helyi magyar közösség Kisiratos magyarságával együtt sem érné el a húsz százalékot.
Azzal együtt, hogy a helyi tanácsba sikerült bejuttatni 3-4 magyar önkormányzati képviselőt, ez nem oldotta meg a kisiratosiak helyi gondjait. Végül 2004-ben érkezett el a döntő pillanat, amikor Almási Vince és dr. Almási Béla közösen kijárták a referendum megszervezését. A lakosság nagy többsége a kiválás mellett voksolt, és ezzel az önálló Kisiratos község létrehozásáról szavazott” – foglalja össze az előzményeket a második polgármesteri mandátumát betöltő Korondi Józsa Erika, aki Almási Vincét váltotta a polgármesteri székben.
A kisiratosi polgármesteri hivatal. 19 éve tették rendbe, hogy tudjon beköltözni az új önkormányzat
Fotó: Facebook/Korondi Erika
A polgármester asszony szerint semmiben nem lehet összehasonlítani az egyetlen faluból álló Kisiratos község mostani és korábbi boldogulását. Az elmúlt 19 év alatt minden elérhető pályázatot benyújtottak és sokat meg is nyertek, amiből megújultak a falu középületei, megoldották az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítését, több utcát leaszfaltoztak, sportcsarnok, műfüves pálya épült és folyamatosan új terveik vannak.
A kisiratosi római katolikus templom
Fotó: Facebook/Korondi Erika
A helyiek véleményét is meg kell kérdezni a települések összevonásáról
Az Arad megyében működő öt RMDSZ-es polgármester közösen lobbizik a megyei tanácsban. A leosztásra kerülő pénzeken testvériesen osztoznak, mindenben segítik egymást. A kisiratosi polgármester szerint a közösségi beruházások, az identitásmegőrző kulturális fejlesztések a magyar falvakban sokkal jobban és hatékonyabban működnek, mint olyan településeken, ahol nem a helyi magyar közösség vezetői dönthetnek.
Arról nem beszélve, mennyit kell majd utazni az adók és illetékek befizetéséért, vagy egy igazolás kiállításáért. Meggyőződése, hogy az összevonásokkal nem könnyítenék meg, hanem nehezebbé tennék a vidéki emberek életét.
Pályázati forrásokból sikerült felújítani a falu valamennyi középületét
Fotó: Facebook/Korondi Erika
,,Hiába ajánlják az online kifizetéseket, mert a falusi emberek többsége idős, nem ért a számítógépes ügyintézéshez. Ennek kiterjesztése a jövő zenéje, de egyelőre nem életképes megoldás falvaink számára, az emberek többsége a személyes ügyintézést igényli. Példa rá a faluban korábban működő bankautomata elszállítása, amit visszakövetelnek az emberek. Folyamatosan ezen ügyködöm, hogy meggyőzzem a bankokat, faluhelyen igenis szükség van egy ilyen szolgáltatásra is” – fogalmazott portálunknak Kisiratos község polgármestere, Korondi Józsa Erika.
Gondozott falukép, rendezett utcák az Arad megyei településen
Fotó: Facebook/Korondi Erika
Immár törvénytervezet formájában is testet öltött a romániai közbeszéd egyre „népszerűbb” témája, az ország közigazgatási átszervezése.
Egy kicsit olyannak tűnik Románia közigazgatási átszervezésének felülről, egy kaptafára történő szorgalmazása az üzleti szféra részéről, mint a borotválógépet feltaláló szovjet tudósról szóló klasszikus vicc.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!