A rendszer ellen lázító rockzene: a Pink Floyd ikonikus albuma, a The Wall
Fotó: Pap Melinda
Nem elegendő a 30 év ahhoz, hogy a történészek értékítéletet mondhassanak az 1989-es forradalomról, hangzott el a témában szervezett kolozsvári beszélgetésen. Azt, hogy a titkosszolgálatoknak mekkora szerepe volt az eseményekben, máig nem tudni, de az utca emberének hangja őszinte és hiteles volt.
2019. december 05., 16:562019. december 05., 16:56
2019. december 05., 17:092019. december 05., 17:09
Legalább 50 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a történészek tiszta képet lássanak bizonyos társadalmi folyamatokról, bár soknak tűnik, az 1989-es romániai forradalom óta eltelt 30 esztendő nem elegendő ehhez – hangzott el mintegy következtetésként a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Sapientia EMTE kolozsvári kara által szervezett Harminc éve szabadon elnevezésű rendezvényen.
Tonk Márton dékán személyes történettel kezdte az emlékezést, felidézve, hogy 1989 decemberében 11. osztályosként legyávázta a szüleit, amiért nem akarták kiengedni az utcára. „Ami a mai fiataloknak evidens, az számunkra hatványozottan értékes” – utalt a kommunizmusbeli tapasztalatokra. Mile Lajos főkonzul az egyik előadás témájához kapcsolódva a magyarországi rockzenekarok tiltott vagy éppen megtűrt státuszára hívta fel a figyelmet.
A rendszerváltó hangulatba a jelenlévők is betekinthettek, az Erdélyi Audiovizuális Archívum jóvoltából Hajdu György videófelvételeit nézhették meg, melyek 1989 karácsonyán készültek Kolozsváron, az első segélyszállítmányok érkezésekor.
A temesvári események is megelevenedtek, a József Attilától kölcsönzött „Dünnyögj egy új mesét, fasiszta kommunizmusét” című kerekasztal-beszélgetésen Gazda Árpád újságíró, az MTI tudósítója mesélt a forradalom első napjairól, a Bakk Miklós politológus által moderált beszélgetésen a szakmai hátteret Ötvös István és Murádin János Kristóf történészek biztosították. Utóbbi felidézte, 9 éves volt, amikor újságíróként dolgozó művészettörténész édesapja pár nappal az események után kivitte az utcára. „Soha nem felejtem el, hogy milyen hangulat volt akkor a városban” – jelentette ki.
„Számomra katartikus élmény volt” – emlékezett a temesvári forradalom napjaira, a jelenlegi román himnuszt éneklő tömegre Gazda Árpád is. Mint fogalmazott,
Felidézte, ahogy a földszinti lelkészlakból a belső udvaron keresztül, létrán menekültek be az emeleti templomba, amikor rájuk törtek. „A Szekuritáté félelmetes is volt, de nevetséges is” – emlékezett Gazda Árpád, felidézve, hogy a Tőkés-család csomagjairól, melyben a sokat keresett kéziratok és hangfelvételek voltak, a titkosszolgálat emberei végig azt hitték, hogy a Kiss Pálé, így a börtönőrök a forradalmi események után szó nélkül visszaszolgáltatták.
A börtönben, ahol 72-en voltak egy cellában, a magyaroknak elő kellett lépni, majd a reformátusoknak ismét, így egyértelmű volt: őket pécézték ki arra, hogy elvigyék a balhét.
„Nem kétlem, hogy a titkosszolgálatok ott voltak, de hogy mi nem voltunk ebbe beavatva, az biztos” – mondta Gazda Árpád, aki szerint a tömeg valóban akarta a változást. „Azok az emberek, akik kimentek tüntetni, őszintén hittek benne” – ismerte el Ötvös István történész, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja is,
Erre utal, hogy 1983-ban Margaret Thatcher brit kormányfő megkérdezte Kádár Jánost, hogy Magyarország mit tenne, ha Kelet- és Nyugat-Németország egyesülne.
Murádin János Kristóf, Bakk Miklós, Gazda Árpád és Ötvös István a kerekasztal-beszélgetésen
Fotó: Pap Melinda
Gazda Árpád rámutatott, 30 év után sem tudni, hogy a nagyhatalmak valóban megegyeztek-e a szocialista blokk felbomlásáról, és tényleg a titkosszolgálatok irányították-e az eseményeket.
„Ez az egyik vitatémája a rendszerváltásnak, hogy kinek volt szerepe benne, és mekkora szerepe volt” – ismerte el a közönség soraiban ülő Benkő Levente történész, újságíró is. Többen Tőkés László szerepét is megkérdőjelezik, Gazda Árpád szerint ezt temesvári román történészek is kétségbe vonják, holott ő a saját szemével látta. „Az egyik koronatanúja vagyok annak, ami december 15-16-án történt” – jelentette ki.
Az eseményen a vegzált rockzenekarokról is szó esett, a témát Fodor János történész, egyetemi tanár fejtette ki bővebben, aki zenei hangfelvételekkel színesítette előadását a közönség felét adó fiatalok örömére. Előbb hobbiként, majd szakmailag is elkezdett foglalkozni ezzel, hiszen a rockzene a rendszerváltásban is szerepet játszott.
így lett Nagy Feróból „a nemzet csótánya”. A zenekarok tudatosan rájátszottak erre, a hatalom kritikája a rajongóknál dicséretnek minősült. A fellépéseket lehetővé tevő szervek három kategóriába sorolták őket: tiltott, megtűrt és támogatott, és ezek között vékony volt a határ.
A cenzúra sokféle módon nyilvánult meg, a lemezborítók betiltásától a szövegek átíratásáig. Szörényi Levente Utazás című lemezének borítóját például azért nem engedélyezték, mert a hatalom a kábítószer népszerűsítését látta bele. És bár a 80-as évek végére lazultak a keretek, az EDDA 1988-as Még kér a nép című lemezének meg kellett változtatni a címét, Szaga van címmel jelent meg.
Az Edda engedélyezett 1988-as lemezborítója
Fotó: Pap Melinda
A cenzúra része volt a nemzeti jelleg tiltása is, a P. Mobil Honfoglalás-szvitje például évekig várt a fiókban, míg kiadhatták.
Többek között arról, hogy Nagy Feró Bikini néven tervez új zenekart alapítani. A kommunista rendszer ihletforrásként is szolgált a zenekarok számára, de korlátozta is létüket, több zenész külföldre disszidált, az állandó akadályoztatás miatt feloszlottak együttesek. De öngyilkosságok is kapcsolatba hozhatók az állandó vegzálással, például Radics Béláé vagy Bencsik Sándoré.
A rendszerváltás hangulata leginkább a Bikini együttes Közeli helyeken és Temesvári vasárnap című lemezein elevenedik meg, vélte Fodor János. Nagy Feróék már két hónappal a forradalom után, 1990 februárjában felléptek a bánsági városban, a két nagy sikerű koncertet azóta is történelmi eseményként emlegetik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!