A rétyi osztrák óriásberuházás előnyei és veszélyei

A Kovászna megyei RMDSZ-es szenátor sajtótájékoztatón mutatta be következtetéseit. Hangsúlyozta, ha az érzelmek alapján kellene dönteni, egyértelműen a Rétyre tervezett beruházás ellen foglalna állást. Ám szerinte józanul kell mérlegelni, ezért arra kéri a vállalkozót, bár a törvény nem kötelezi erre, tisztázza az aggodalmakat.

„Egy ilyen befektetést több mint egyéves rákészülés előz meg a cég részéről, ezért ne várják el a helyi közösségtől, hogy megfelelő információk hiányában egy-két hónap alatt döntsön” – mondta Klárik. Rámutatott, hogy az osztrák vállalkozó által ígért 650 munkahely a Kovászna megyei állások 0,8 százaléka, ha alkalmazottainak országos átlagbért fizet, az évi 2,7 millió euró fizetést jelent. A hatalmas felvásárló jelenlétével 20 euróval nőhet a lábon levő fenyőfa köbméterének ára, ez évi 3,6 millió euró többletbevételt jelent az erdőtulajdonosoknak. Ezek a pluszpénzek nem emelik meg lényegesen a megye gazdasági potenciálját, 15–20 százalékkal növelné a térség bruttó termékét, ám ez nem vetítődne ki az életszínvonalra.

Králik szerint a befizetett helyi adókkal a Holzindustrie Schweighofer megkétszerezheti Réty község költségvetését. Az osztrák cég két nagyobb hazai gyárában 400–500 alkalmazott van, valószínűleg ennyit foglalkoztatna Rétyen is, a háromszéki faiparban jelenleg 1888 ember dolgozik, az ő megélhetésüket viszont veszélyezteti az óriás-fűrésztelep. A szászsebesi gyárban évi 1,3 millió köbméter, a radóci gyárban 1,5 millió köbméter fát dolgoznak fel, feltételezhető, hogy amikor 800 ezer köbméterről beszéltek a rétyi üzem esetében, akkor a végtermékre gondoltak, vélte Králik, aki szerint ilyen körülmények között a helyi fafeldolgozók nyersanyag nélkül maradnak.

A Holzindustrie Schweighofer egyedül 23-szor nagyobb forgalmat valósít meg, és százszor nagyobb a nyeresége, mint az összes háromszéki faipari vállalkozóé. Klárik a veszélyek között említette, hogy a beruházás megosztja, és ezzel gyengíti a helyi társadalmat. Tamás Sándor tanácselnök leszögezte, a testület feladata, hogy segítse a munkahelyteremtést, az ipar megtelepedését, de nem minden áron, szerinte megnyugtató válaszokat várnak a felmerült kételyekre. 

Mint ismeretes, az osztrák cég székelyföldi megtelepedése ellen a térség fafeldolgozó cégeit tömörítő ARBOR nyílt levélben tiltakozott, de számos háromszéki civil szervezet is felemelte szavát a beruházás ellen.