A Holzindustrie Schweighofer osztrák cég székelyföldi térhódításának előnyeit, hátrányait és veszélyeit elemezte Klárik László.
2013. április 26., 09:512013. április 26., 09:51
A Kovászna megyei RMDSZ-es szenátor sajtótájékoztatón mutatta be következtetéseit. Hangsúlyozta, ha az érzelmek alapján kellene dönteni, egyértelműen a Rétyre tervezett beruházás ellen foglalna állást. Ám szerinte józanul kell mérlegelni, ezért arra kéri a vállalkozót, bár a törvény nem kötelezi erre, tisztázza az aggodalmakat.
„Egy ilyen befektetést több mint egyéves rákészülés előz meg a cég részéről, ezért ne várják el a helyi közösségtől, hogy megfelelő információk hiányában egy-két hónap alatt döntsön” – mondta Klárik. Rámutatott, hogy az osztrák vállalkozó által ígért 650 munkahely a Kovászna megyei állások 0,8 százaléka, ha alkalmazottainak országos átlagbért fizet, az évi 2,7 millió euró fizetést jelent. A hatalmas felvásárló jelenlétével 20 euróval nőhet a lábon levő fenyőfa köbméterének ára, ez évi 3,6 millió euró többletbevételt jelent az erdőtulajdonosoknak. Ezek a pluszpénzek nem emelik meg lényegesen a megye gazdasági potenciálját, 15–20 százalékkal növelné a térség bruttó termékét, ám ez nem vetítődne ki az életszínvonalra.
Králik szerint a befizetett helyi adókkal a Holzindustrie Schweighofer megkétszerezheti Réty község költségvetését. Az osztrák cég két nagyobb hazai gyárában 400–500 alkalmazott van, valószínűleg ennyit foglalkoztatna Rétyen is, a háromszéki faiparban jelenleg 1888 ember dolgozik, az ő megélhetésüket viszont veszélyezteti az óriás-fűrésztelep. A szászsebesi gyárban évi 1,3 millió köbméter, a radóci gyárban 1,5 millió köbméter fát dolgoznak fel, feltételezhető, hogy amikor 800 ezer köbméterről beszéltek a rétyi üzem esetében, akkor a végtermékre gondoltak, vélte Králik, aki szerint ilyen körülmények között a helyi fafeldolgozók nyersanyag nélkül maradnak.
A Holzindustrie Schweighofer egyedül 23-szor nagyobb forgalmat valósít meg, és százszor nagyobb a nyeresége, mint az összes háromszéki faipari vállalkozóé. Klárik a veszélyek között említette, hogy a beruházás megosztja, és ezzel gyengíti a helyi társadalmat. Tamás Sándor tanácselnök leszögezte, a testület feladata, hogy segítse a munkahelyteremtést, az ipar megtelepedését, de nem minden áron, szerinte megnyugtató válaszokat várnak a felmerült kételyekre.
Mint ismeretes, az osztrák cég székelyföldi megtelepedése ellen a térség fafeldolgozó cégeit tömörítő ARBOR nyílt levélben tiltakozott, de számos háromszéki civil szervezet is felemelte szavát a beruházás ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!