Fotó: MTI
2012. március 02., 09:292012. március 02., 09:29
A megbeszélés tárgyát a csíksomlyói pünkösdi búcsúnak az UNESCO szellemi világörökségi listájára való felvétele képezte. A többórás fórum kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy véglegesítsék a felterjesztéshez szükséges jelölési dokumentációt, illetve bekérjék a még hiányzó jóváhagyásokat, illetve megbeszéljék a jövőbeli feladatokat.
A megbeszélésen Hegedűs Csilla, Kelemen Hunor kulturális miniszter tanácsosa, az RMDSZ kulturális főosztályának főtitkárhelyettese is jelen volt. Kifejtette, amennyiben a csíksomlyói búcsú felkerül a világörökség listájára, az az értékeinknek a világszinten történő elismerését jelentené. „Az UNESCO-jelvény, ami ezután nemcsak a búcsút, hanem az ebben részt vevő önkormányzatokat, civil szervezeteket, közösségeket fogja kísérni, pályázati lehetőségeket nyit meg előttük. Ez helyi szinten fejlődési lehetőséget jelent: a kulturális örökséget arra használjuk, hogy a helyi közösséget fejlesszük. Végső soron ez az, amit mi akarunk, egy életerős erdélyi közösséget, és ez az, amiért javasoltuk az UNESCO-listára való felkerülést” – hangsúlyozta a miniszteri tanácsos.
Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzora a bizottság tagjaként arra hívta fel a figyelmet, hogy az UNESCO-listára való felkerülés praktikus jelentősége az, hogy a szellemi kulturális örökségi elem, a csíksomlyói búcsú védettséget kap, azt senki nem szüntetheti meg, hatalmi eszközzel sem. A néprajzkutató szerint a szimbolikus jelentőség is nagyon fontos, hisz közfigyelmet szervez maga köré, az egész emberiség figyelme kiterjedhet rá. Helyi szinten pedig azok a közösségek, amelyek részt vesznek a szervezésben, felelősséget vállalnak arra, hogy biztosítják fenntartását és eredeti szellemiségének megőrzését, tette hozzá.
| Készül a csíksomlyói Mária-kegyhely címere, a jelvény megalkotását a magyarországi Pécsi L. Dániel jelképtervezőre bízta a ferences rendház. „Jó pár éve immár, hogy megfogalmazódott annak gondolata, hogy más fontos kegyhelyekhez hasonlóan a csíksomlyóinak is legyen címere. Ez a hatodik változat, amely napvilágot lát, de lesznek rajta még módosítások” – közölte Urbán Erik ferences szerzetes. A csíksomlyói templomigazgató szerint a pajzs formájú alapon fellelhető a két kulcs és a tiara mint a katolikus egyházhoz való tartozás kifejezője, ez a jelkép ugyanakkor a kegytemplom XII. Pius pápa általi kisbazilikarangra emelésére is utal. A ferences jelvény is megjelenik, hiszen több évszázada ferencesek látják el a kegyhelyet. Látható továbbá a dupla kereszttel ellátott hármashalom mint a magyarság jelképe, illetve a Székelyföldre utaló Nap és félhold. „Természetesen mind a négy pajzsrészletet átfogja a csíksomlyói Szűzanya képe” – tette hozzá a templomigazgató. A címeren olvasható továbbá a ferencesek jelmondata, a Pax et Bonum (béke és jóság). Rédai Botond |
Mint ismeretes, a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó Országos Szellemi Örökség Bizottság tavaly szeptemberben szavazta meg azt a javaslatot, mely szerint a csíksomlyói búcsút felterjesztik a világörökség-státusz elnyerésére. Ezt követően több szakember bevonásával elkezdődött a hivatalos, jelölési dokumentum elkészítése, ennek véglegesítésének határideje március 15. Az elbírálás hosszas folyamat, a végleges döntésre akár két évet is kell várni. Ez idő alatt állandó lesz a párbeszéd a világörökség-bizottsággal, mivel az UNESCO előreláthatólag kiegészítéseket kér majd. A bizottság tagjai és a szakma úgy véli, óriási esély van arra, hogy a legfontosabb erdélyi magyar vallási esemény felkerüljön a világörökségi listára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Látogatottsági adatok