Fotó: MTI
2012. március 02., 09:292012. március 02., 09:29
A megbeszélés tárgyát a csíksomlyói pünkösdi búcsúnak az UNESCO szellemi világörökségi listájára való felvétele képezte. A többórás fórum kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy véglegesítsék a felterjesztéshez szükséges jelölési dokumentációt, illetve bekérjék a még hiányzó jóváhagyásokat, illetve megbeszéljék a jövőbeli feladatokat.
A megbeszélésen Hegedűs Csilla, Kelemen Hunor kulturális miniszter tanácsosa, az RMDSZ kulturális főosztályának főtitkárhelyettese is jelen volt. Kifejtette, amennyiben a csíksomlyói búcsú felkerül a világörökség listájára, az az értékeinknek a világszinten történő elismerését jelentené. „Az UNESCO-jelvény, ami ezután nemcsak a búcsút, hanem az ebben részt vevő önkormányzatokat, civil szervezeteket, közösségeket fogja kísérni, pályázati lehetőségeket nyit meg előttük. Ez helyi szinten fejlődési lehetőséget jelent: a kulturális örökséget arra használjuk, hogy a helyi közösséget fejlesszük. Végső soron ez az, amit mi akarunk, egy életerős erdélyi közösséget, és ez az, amiért javasoltuk az UNESCO-listára való felkerülést” – hangsúlyozta a miniszteri tanácsos.
Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzora a bizottság tagjaként arra hívta fel a figyelmet, hogy az UNESCO-listára való felkerülés praktikus jelentősége az, hogy a szellemi kulturális örökségi elem, a csíksomlyói búcsú védettséget kap, azt senki nem szüntetheti meg, hatalmi eszközzel sem. A néprajzkutató szerint a szimbolikus jelentőség is nagyon fontos, hisz közfigyelmet szervez maga köré, az egész emberiség figyelme kiterjedhet rá. Helyi szinten pedig azok a közösségek, amelyek részt vesznek a szervezésben, felelősséget vállalnak arra, hogy biztosítják fenntartását és eredeti szellemiségének megőrzését, tette hozzá.
| Készül a csíksomlyói Mária-kegyhely címere, a jelvény megalkotását a magyarországi Pécsi L. Dániel jelképtervezőre bízta a ferences rendház. „Jó pár éve immár, hogy megfogalmazódott annak gondolata, hogy más fontos kegyhelyekhez hasonlóan a csíksomlyóinak is legyen címere. Ez a hatodik változat, amely napvilágot lát, de lesznek rajta még módosítások” – közölte Urbán Erik ferences szerzetes. A csíksomlyói templomigazgató szerint a pajzs formájú alapon fellelhető a két kulcs és a tiara mint a katolikus egyházhoz való tartozás kifejezője, ez a jelkép ugyanakkor a kegytemplom XII. Pius pápa általi kisbazilikarangra emelésére is utal. A ferences jelvény is megjelenik, hiszen több évszázada ferencesek látják el a kegyhelyet. Látható továbbá a dupla kereszttel ellátott hármashalom mint a magyarság jelképe, illetve a Székelyföldre utaló Nap és félhold. „Természetesen mind a négy pajzsrészletet átfogja a csíksomlyói Szűzanya képe” – tette hozzá a templomigazgató. A címeren olvasható továbbá a ferencesek jelmondata, a Pax et Bonum (béke és jóság). Rédai Botond |
Mint ismeretes, a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó Országos Szellemi Örökség Bizottság tavaly szeptemberben szavazta meg azt a javaslatot, mely szerint a csíksomlyói búcsút felterjesztik a világörökség-státusz elnyerésére. Ezt követően több szakember bevonásával elkezdődött a hivatalos, jelölési dokumentum elkészítése, ennek véglegesítésének határideje március 15. Az elbírálás hosszas folyamat, a végleges döntésre akár két évet is kell várni. Ez idő alatt állandó lesz a párbeszéd a világörökség-bizottsággal, mivel az UNESCO előreláthatólag kiegészítéseket kér majd. A bizottság tagjai és a szakma úgy véli, óriási esély van arra, hogy a legfontosabb erdélyi magyar vallási esemény felkerüljön a világörökségi listára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
Látogatottsági adatok