A parlamentnek rendelnék alá az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt

„A kétfejű, két helyről irányított rendszernek a hátrányairól többször beszéltem, és az álláspontom akkor is ugyanaz, ha az egészségügyi minisztérium mellett a másik irányító a parlament, sőt ez csak súlyosbítja a kétfejűséget. Ezentúl is megmarad az emberekben az, hogy az egészségügyben mindenért a kormány és az egészségügyi minisztérium felelős, miközben ez ma sem felel meg a valóságnak, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ma is autonóm, nem a szaktárca alárendeltje” – nyilatkozta a döntés kapcsán újságírói kérdésre válaszolva Cseke. A 2006/95-ös törvény módosítását tegnapi ülésén 61 igen szavazattal fogadta el a felsőház plénuma, 13 nem ellenében, 32 tartózkodás mellett. A javaslatot a képviselőház is megvitatja, ennek az álláspontja lesz a döntő.

A szenátus által jóváhagyott módosítás szerint a CNAS továbbra is a parlament által felügyelt, autonóm közintézmény marad, és statútumát a vezetőtanács és a honatyák hagyják jóvá. A vezetőtanács elnökét a parlament nevezi ki, nyolc tagja közül egyet az elnök, hármat a miniszterelnök, négyet a parlamenti pártok, újabb négyet-négyet a munkáltatói szövetségek, illetve szakszervezetek, kettőt pedig a parlamenti bizottságok jelölnek. A CNAS-elnöknek államtitkári rangja van, mandátuma hét évre szól, míg a többi tagé 4 évre. Az intézmény büdzséjét évente hagyja jóvá a parlament, ennek 80 százalékát kiosztja a megyei fiókintézményeknek, míg 20 százaléka megmarad tartalékalapnak. Mint ismeretes, Cseke Attila egészségügyi miniszter tavaly októberben közölte, hogy az egészségbiztosítási pénztárat a szaktárcának rendelné alá, és az egészségbiztosítási alapot is átvenné a pénzügyminisztériumtól. Cseke úgy vélte, nem normális, hogy miközben a szaktárca felel az összes problémáért, a büdzsé 80 százaléka a biztosítóhoz kerül. Úgy vélte, „a kétfejűség” megszűnésével hatékonyabbá válna a rendszer és megszűnnének a gyógyszerellátás körül tapasztalt gondok.

Felelőtlen költekezés?

Nagy András, a gyógyszerészkamara Kovászna megyei elnöke, a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki ügyvezető elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az elmúlt négy év alatt négyszeresére emelkedett az egészségügyre fordított pénzösszeg, ez nem érződik a szolgáltatások minőségén. Nagy szerint 2006-ban 1,1 milliárd euróba, míg tavaly 4,5 milliárd euróba került az egészségügyi rendszer fenntartása, és bár drágultak az orvosi beavatkozások, a gyógyszerek, a különbség mégis érzékelhető kellene hogy legyen. Rámutatott, a Tăriceanu-kormány nagyszámú kiegészítő személyzetet alkalmazott, sok a pénzpazarlás az indokolatlan paraklinikai vizsgálatokra és a rosszul használt orvosi műszerekre. Nincs elég képzett szakember, a meglevőket nem fizetik meg, ezért nem hatékony a pénzfelhasználás, vélte Nagy, aki szerint jelenleg 3000 hitelesítési kérés van az egészségügyi minisztériumban, ezek benyújtói külföldön vállalnak munkát. A kórházfelszámolásokkal kistérségeket hagynak ellátás nélkül, miközben a központi kórházak szakember nélkül maradnak, mutatott rá a gyógyszerész.

Van, ahol lehet, máshol nem

A kórházfelszámolások ellenére a megyei és helyi önkormányzatok továbbra sem adták fel az egészségügyi intézmények megmentése érdekében folytatott harcot. Tegnap a Beszterce-Naszód Megyei Tanács szociáldemokrata és nemzeti liberális frakciója jelentette be, határozattervezetet terjeszt a testület elé a tekei kórház átvételére vonatkozóan. „Úgy véljük, hogy a mezőségi lakosok ezreinek az egészségügyi ellátáshoz való joga fontosabb, mint a politikusok büszkesége” – áll az ellenzéki képviselők közleményében, amely szerint a tekei intézmény a besztercei megyei sürgősségi kórház kihelyezett részlegeként működhetne tovább. A képviselők szerint a tekei önkormányzat bármilyen megoldást kész elfogadni, amely biztosítja a kórház megmaradását.

Mint arról beszámoltunk, az egykori szász település kórházát az osztrák Vöröskereszt építtette 1993-ban, így ennek felszereltsége felülmúlja más hasonló intézményekét. A helyi tanács múlt csütörtökön határozatot fogadott el, miszerint ellenzi, hogy a kórházat öregotthonná alakítsák, a döntést a kormánypárti képviselők is támogatták. Az egészségügyi minisztérium azonban bejelentette, egyelőre nem támogatja a bezárt kórházak önkormányzati átvételét. Kinizsi Zoltán, Cseke tanácsosa a mócsi kórházat átvenni szándékozó Kolozs megyei önkormányzat kapcsán a Krónikának azt mondta, nem értenek egyet a bezárt kórházak további fenntartásával. Arad megyében azonban sikerült megmenteni ezeket, a szentannai például sürgősségi központként működik majd a megyei sürgősségi kórház kihelyezett részlegeként, és továbbra is a minisztérium finanszírozza. Az épületben mentőállomás is lesz. A gurahonci kórházat húsz évre vette át a megyei tanács, amely tüdőgyógyászati részleget működtetne benne, szintén a megyei sürgősségi kórház részeként.