
Hamarosan újra megnyit Parajd sósfürdője
Fotó: László Ildikó
Legkésőbb július elsején újra megnyit a parajdi sósfürdő, melytől a helyi turizmus fellendülését remélik. A strand vízét – melyet korábban a bányából kapott – a Salrom más termelőegységeiből hozott sóval keverik – közölte Nicolae Şoltuz, a bányavállalat befektetési igazgatója szerdán sajtótájékoztatón Parajdon.
2025. június 18., 15:202025. június 18., 15:20
A sóbányát felügyelő hatóságok képviselői a helyszínen tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozták: Parajd biztonságos, és a strand megnyitásától a turisták visszatérését várják a bányakatasztrófa nyomán vendégek nélkül maradt székelyföldi településre.
Nicolae Şoltuz, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) befektetési igazgatója az MTI szerint elmondta:
Már zajlanak az előkészületek a parajdi strand újbóli megnyitásához
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Mivel a medencéket eddig a sóbányából látták el megfelelő telítettségű sós vízzel, a bányakatasztrófa után a magas sótartalmú vizet édesvízzel helyettesítik, melyet a Salrom más kitermelési egységeiből zsákokban hozott sóval keverik, míg elérik a látogatók által megszokott és kedvelt sótartalmat.
Az igazgató a Korond-patak elterelési munkálatairól is beszámolt. Elmondta: sikerül tartani az ütemtervet és ennek köszönhetően július elsejére elkészülnek a sürgősségi munkálatokkal.
Elmondta, hogy a régi bányarésznél kis mértékben tágultak a korábbi beomlások, de a bányában lévő vízszint azt mutatja, hogy nem omlottak be újabb sótömbök, melyek nyomán újabb nagy mennyiségű sós víz kerülhetne a Kis-Küküllőbe.
– mondta. Rámutatott: a patakelterelési munkálatok során a régi mederben lévő sós víz okozott ökológiai problémát a Kis-Küküllőn, mivel ez továbbfolyik a folyóba. Felügyelik a jelenséget, a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) és a vízügyi hatóság szakemberei nagy teljesítményű szivattyúkkal, tömlőkkel vezetik át a vizet a patak felső, bánya fölötti szakaszából a létesítmény alatti medrébe.
Az igazgató szerint jövő hét elején kell beszerelni azokat a vezetékeket, melyek átvezetik a bánya felett a Korond-patak vízét, hogy ne érintkezzen a földfelszínnel. A kétméteres átmérőjű vezetékeket vasszerkezettel rögzítik majd a hegyoldalhoz.
a magas sótartalmú vizet a Hidroelectrica vízierőműveinek segítségével hígították.
Mint mondta, kedd délután óta a Korond-patak vízének sókoncentrációja is csökken. Mivel már nem dolgoznak a veszélyeztetett terület kritikus szakaszán, így a víz sem szennyeződik. A víz sókoncertrációját éjjel-nappal felügyelik, szerdán Parajdon a Korond-patak sótartalma literenként 5 gramm volt, míg a folyó alsóbb szakaszán 2-3 grammot mértek literenként.

Az országos vízügyi igazgatóság katasztrófavédelmi főosztályának igazgatója a hétfő esti parlamenti meghallgatásakor kijelentette, hogy a parajdi sóbányánál nincs azonnali omlásveszély, viszont a lakosság vízellátásának szempontjából nehéz a helyzet.
Kövér Orsolya, a román fejlesztési minisztérium államtitkára, a bányakatasztrófával foglalkozó tárcaközi bizottság tagja elmondta:
A sótalanítási megoldásokat elemzik a Kis-Küküllő esetében és előrejelzéseket végeznek, hogy miként lehetne mélykutak fúrásával ivóvizet biztosítani a katasztrófa miatt vízellátási gondokkal küzdő Kis-Küküllő menti településeknek. A pénzforrásokat is keresik ehhez, mivel költséges munkálatokról van szó – mondta.
Közölte, a Hargita megyei prefektúra naponta tájékoztatja a Maros megyeit az esetleges újabb sóhullámról, a bányánál tervezett beavatkozásokról.
Gabriel Stetco, a gazdasági minisztérium államtitkára kifejtette:
ennek igénylési módjáról, hogy minél többen kérvényezni tudják. Aláhúzta: Parajd biztonságos, és többet tud nyújtani turisztikai szempontból annál, amit a sóbánya mélyén tapasztalhattak meg a látogatók.
Mint ismeretes, a román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
szóljon hozzá!