Március 15-én Erdélyben nem Magyarország, hanem a magyar nemzet zászlaját tűzik ki.
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
A civil szakmai szervezet arra hívja fel a figyelmet, Erdélyben visszatérő motívum, hogy a zászló kitűzéséért a román kormány egyes képviselői előszeretettel bírságolják a magyar polgármestereket. Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület abban igyekszik támpontot nyújtani, hogyan védekezhetnek hatékonyan a magyar közösségek elöljárói.
2022. március 15., 07:122022. március 15., 07:12
A piros-fehér-zöld lobogó használatára biztatja az erdélyi önkormányzatokat a nemzeti ünnepen az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület. Március 15. olyan kitüntetett nap, amelyen egy ország vagy egy nép nemzeti összetartozását ünnepli; nemzeti ünnepekkor pedig ki szokás tűzni a nemzeti zászlót. Ezzel együtt a civil szakmai szervezet arra hívja fel a figyelmet,
Az egyesület elnöke, Szekeres Attila István heraldikus szerint az eljárás indoklása mindig demagóg, ám a magyar közösség elöljáróinak többsége sem tudja, miként védekezzék hatékonyan. Ebben igyekszik támpontot nyújtani az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület.
A zászló – meghatározás szerint – hagyományos színekből összeállított, általában téglalap alakú szövet, melyet rúdra erősítenek vagy őrfára vonnak fel, nagy mennyiségben előállítható és használható, valóságos vagy képzeletbeli személy, nemzet vagy eszme felismerését szolgáló megkülönböztető jelkép. Ilyen megkülönböztető szimbólumokat helyeznek ki március 15-ére Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Csíkszereda és más települések központjában, piros-fehér-zöld zászlókat, amelyek a nemzeti összetartozást is szimbolizálják.
– olvasható a zászlótudományi egyesület közleményében. A kormánybiztosok előszeretettel felemlegetik, hogy Románia területén más államok zászlaját kizárólag Románia lobogójával együtt tűzhetik ki, csakis hivatalos állami látogatások, nemzetközi ünnepségek vagy összejövetelek alkalmával – amit valóban törvény szögez le. Csakhogy a 2002. március 15-én kiadott 179-es Hivatalos Közlönyben megjelent a 2002. március 7-én kelt 223-as kormányhatározat módosítja a korábban elfogadott útmutatót, megtoldva azt egy a 23. és 24. cikkelyek közé beékelt újabb tétellel.
„A kormánymegbízottak bírságoláskor arra hivatkoztak, hogy Magyarország zászlai mellé a polgármesterek nem tűzettek ki ugyanannyi Románia-lobogót. A jogszabály állami lobogókról beszél, miközben itt nemzeti zászlókról van szó. Van, ahol az állami és nemzeti zászló különbözik. Általában az állami lobogón megjelenik az ország címere, a nemzetén nem. De Magyarország és a magyar nemzet zászlaja egyforma, ugyanúgy, mint Románia és a román nemzet zászlaja is. A három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból álló zászló tehát egyaránt lehet a magyar állam és a magyar nemzet jelképe. Esetünkben egyértelműen a magyar nemzet jelképeként tűzték ki, hiszen március 15-e nemzeti ünnep, a világ magyarsága ünnepli” – magyarázta Szekeres Attila István, hangsúlyozva, hogy
„Ezt kell megérteniük a támadóknak, de a védekezőknek is az érveléshez. És mindenki által megjegyzendő: a zászlót – bárkié is legyen az – tisztelni illik” – zárul a Szekeres által vezetett egyesület közleménye.
Kérdésünkre az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület vezetője elmondta, hogy a székelyföldi polgármesterek általában a téves érvelés miatt veszítik el a zászlópereket.
„Egyesek a magyar címeres lobogót függesztik ki, mondván, hogy az nem Magyarország hivatalos zászlója. Csakhogy a nemzetközi protokoll szerint az is állami jelképnek számít. A helyes érv az volna, hogy a piros-fehér-zöld zászló nem csak az országé, hanem a nemzeté is. Akárcsak a piros-sárga-kék, amelyet a csernovici és a Timok-völgyi románok is használnak” – magyarázta Szekeres Attila István, aki elárulta: eddig egyetlen polgármester konzultált a szakmával, Sepsiszentgyörgy elöljárója, Antal Árpád.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Függő sétányt alakítanak ki a Resicabánya központja felett átívelő egykori ipari drótkötélpályából. Az egykori ipari létesítmény több mint 700 méter hosszú, gyalogosoknak és kerékpárosoknak szánt sétálóutcává alakul át a város fölött 30 méteren.
Több bűncselekményt is elkövetett az a 18 éves nagyváradi fiatalember, aki a rendőrök elől akart elmenekülni, de végül Bors határában megállásra kényszerítették.
A Kolozs megyei ítélőtábla elrendelte hétfőn Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester 2,6 millió lej összegű igazolatlan eredetű vagyonának elkobzását. Az ítélet nem jogerős, 15 napon belül megfellebbezhető.
Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyalok ünnepén, hétfőn számos zarándok gyűlt össze a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház búcsúünnepére.
Sepsiszentgyörgy szeptember végi levegőjét idén is belengte az édes, karamellizált cukor illata: ismét megszervezték a Kürtőskalács Fesztivált, az édes ízek fesztiválját és versenyét.
Szeptember elején egy gyárrobbanás nyomán keletkezett szászsebesi tűzben megsérült három munkás közül a temesvári sürgősségi kórházban elhunyt egy Srí Lanka-i férfi.
Tizennyolcadik alkalommal tartották meg szombaton a Nemzedékek Találkozóját az aradi Alma Mater Alapítvány szervezésében. Ez az aradi magyarság egyik legrégebbi közösségi rendezvénye, ugyanis az eseményt kétévente szervezik meg, tehát már 36 éve zajlik.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás