
Március 15-én Erdélyben nem Magyarország, hanem a magyar nemzet zászlaját tűzik ki.
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
A civil szakmai szervezet arra hívja fel a figyelmet, Erdélyben visszatérő motívum, hogy a zászló kitűzéséért a román kormány egyes képviselői előszeretettel bírságolják a magyar polgármestereket. Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület abban igyekszik támpontot nyújtani, hogyan védekezhetnek hatékonyan a magyar közösségek elöljárói.
2022. március 15., 07:122022. március 15., 07:12
A piros-fehér-zöld lobogó használatára biztatja az erdélyi önkormányzatokat a nemzeti ünnepen az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület. Március 15. olyan kitüntetett nap, amelyen egy ország vagy egy nép nemzeti összetartozását ünnepli; nemzeti ünnepekkor pedig ki szokás tűzni a nemzeti zászlót. Ezzel együtt a civil szakmai szervezet arra hívja fel a figyelmet,
Az egyesület elnöke, Szekeres Attila István heraldikus szerint az eljárás indoklása mindig demagóg, ám a magyar közösség elöljáróinak többsége sem tudja, miként védekezzék hatékonyan. Ebben igyekszik támpontot nyújtani az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület.
A zászló – meghatározás szerint – hagyományos színekből összeállított, általában téglalap alakú szövet, melyet rúdra erősítenek vagy őrfára vonnak fel, nagy mennyiségben előállítható és használható, valóságos vagy képzeletbeli személy, nemzet vagy eszme felismerését szolgáló megkülönböztető jelkép. Ilyen megkülönböztető szimbólumokat helyeznek ki március 15-ére Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Csíkszereda és más települések központjában, piros-fehér-zöld zászlókat, amelyek a nemzeti összetartozást is szimbolizálják.
– olvasható a zászlótudományi egyesület közleményében. A kormánybiztosok előszeretettel felemlegetik, hogy Románia területén más államok zászlaját kizárólag Románia lobogójával együtt tűzhetik ki, csakis hivatalos állami látogatások, nemzetközi ünnepségek vagy összejövetelek alkalmával – amit valóban törvény szögez le. Csakhogy a 2002. március 15-én kiadott 179-es Hivatalos Közlönyben megjelent a 2002. március 7-én kelt 223-as kormányhatározat módosítja a korábban elfogadott útmutatót, megtoldva azt egy a 23. és 24. cikkelyek közé beékelt újabb tétellel.
„A kormánymegbízottak bírságoláskor arra hivatkoztak, hogy Magyarország zászlai mellé a polgármesterek nem tűzettek ki ugyanannyi Románia-lobogót. A jogszabály állami lobogókról beszél, miközben itt nemzeti zászlókról van szó. Van, ahol az állami és nemzeti zászló különbözik. Általában az állami lobogón megjelenik az ország címere, a nemzetén nem. De Magyarország és a magyar nemzet zászlaja egyforma, ugyanúgy, mint Románia és a román nemzet zászlaja is. A három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból álló zászló tehát egyaránt lehet a magyar állam és a magyar nemzet jelképe. Esetünkben egyértelműen a magyar nemzet jelképeként tűzték ki, hiszen március 15-e nemzeti ünnep, a világ magyarsága ünnepli” – magyarázta Szekeres Attila István, hangsúlyozva, hogy
„Ezt kell megérteniük a támadóknak, de a védekezőknek is az érveléshez. És mindenki által megjegyzendő: a zászlót – bárkié is legyen az – tisztelni illik” – zárul a Szekeres által vezetett egyesület közleménye.
Kérdésünkre az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület vezetője elmondta, hogy a székelyföldi polgármesterek általában a téves érvelés miatt veszítik el a zászlópereket.
„Egyesek a magyar címeres lobogót függesztik ki, mondván, hogy az nem Magyarország hivatalos zászlója. Csakhogy a nemzetközi protokoll szerint az is állami jelképnek számít. A helyes érv az volna, hogy a piros-fehér-zöld zászló nem csak az országé, hanem a nemzeté is. Akárcsak a piros-sárga-kék, amelyet a csernovici és a Timok-völgyi románok is használnak” – magyarázta Szekeres Attila István, aki elárulta: eddig egyetlen polgármester konzultált a szakmával, Sepsiszentgyörgy elöljárója, Antal Árpád.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
1 hozzászólás