Március 15-én Erdélyben nem Magyarország, hanem a magyar nemzet zászlaját tűzik ki.
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
A civil szakmai szervezet arra hívja fel a figyelmet, Erdélyben visszatérő motívum, hogy a zászló kitűzéséért a román kormány egyes képviselői előszeretettel bírságolják a magyar polgármestereket. Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület abban igyekszik támpontot nyújtani, hogyan védekezhetnek hatékonyan a magyar közösségek elöljárói.
2022. március 15., 07:122022. március 15., 07:12
A piros-fehér-zöld lobogó használatára biztatja az erdélyi önkormányzatokat a nemzeti ünnepen az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület. Március 15. olyan kitüntetett nap, amelyen egy ország vagy egy nép nemzeti összetartozását ünnepli; nemzeti ünnepekkor pedig ki szokás tűzni a nemzeti zászlót. Ezzel együtt a civil szakmai szervezet arra hívja fel a figyelmet,
Az egyesület elnöke, Szekeres Attila István heraldikus szerint az eljárás indoklása mindig demagóg, ám a magyar közösség elöljáróinak többsége sem tudja, miként védekezzék hatékonyan. Ebben igyekszik támpontot nyújtani az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület.
A zászló – meghatározás szerint – hagyományos színekből összeállított, általában téglalap alakú szövet, melyet rúdra erősítenek vagy őrfára vonnak fel, nagy mennyiségben előállítható és használható, valóságos vagy képzeletbeli személy, nemzet vagy eszme felismerését szolgáló megkülönböztető jelkép. Ilyen megkülönböztető szimbólumokat helyeznek ki március 15-ére Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Csíkszereda és más települések központjában, piros-fehér-zöld zászlókat, amelyek a nemzeti összetartozást is szimbolizálják.
– olvasható a zászlótudományi egyesület közleményében. A kormánybiztosok előszeretettel felemlegetik, hogy Románia területén más államok zászlaját kizárólag Románia lobogójával együtt tűzhetik ki, csakis hivatalos állami látogatások, nemzetközi ünnepségek vagy összejövetelek alkalmával – amit valóban törvény szögez le. Csakhogy a 2002. március 15-én kiadott 179-es Hivatalos Közlönyben megjelent a 2002. március 7-én kelt 223-as kormányhatározat módosítja a korábban elfogadott útmutatót, megtoldva azt egy a 23. és 24. cikkelyek közé beékelt újabb tétellel.
„A kormánymegbízottak bírságoláskor arra hivatkoztak, hogy Magyarország zászlai mellé a polgármesterek nem tűzettek ki ugyanannyi Románia-lobogót. A jogszabály állami lobogókról beszél, miközben itt nemzeti zászlókról van szó. Van, ahol az állami és nemzeti zászló különbözik. Általában az állami lobogón megjelenik az ország címere, a nemzetén nem. De Magyarország és a magyar nemzet zászlaja egyforma, ugyanúgy, mint Románia és a román nemzet zászlaja is. A három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból álló zászló tehát egyaránt lehet a magyar állam és a magyar nemzet jelképe. Esetünkben egyértelműen a magyar nemzet jelképeként tűzték ki, hiszen március 15-e nemzeti ünnep, a világ magyarsága ünnepli” – magyarázta Szekeres Attila István, hangsúlyozva, hogy
„Ezt kell megérteniük a támadóknak, de a védekezőknek is az érveléshez. És mindenki által megjegyzendő: a zászlót – bárkié is legyen az – tisztelni illik” – zárul a Szekeres által vezetett egyesület közleménye.
Kérdésünkre az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület vezetője elmondta, hogy a székelyföldi polgármesterek általában a téves érvelés miatt veszítik el a zászlópereket.
„Egyesek a magyar címeres lobogót függesztik ki, mondván, hogy az nem Magyarország hivatalos zászlója. Csakhogy a nemzetközi protokoll szerint az is állami jelképnek számít. A helyes érv az volna, hogy a piros-fehér-zöld zászló nem csak az országé, hanem a nemzeté is. Akárcsak a piros-sárga-kék, amelyet a csernovici és a Timok-völgyi románok is használnak” – magyarázta Szekeres Attila István, aki elárulta: eddig egyetlen polgármester konzultált a szakmával, Sepsiszentgyörgy elöljárója, Antal Árpád.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&
Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás