Március 15-én Erdélyben nem Magyarország, hanem a magyar nemzet zászlaját tűzik ki.
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
A civil szakmai szervezet arra hívja fel a figyelmet, Erdélyben visszatérő motívum, hogy a zászló kitűzéséért a román kormány egyes képviselői előszeretettel bírságolják a magyar polgármestereket. Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület abban igyekszik támpontot nyújtani, hogyan védekezhetnek hatékonyan a magyar közösségek elöljárói.
2022. március 15., 07:122022. március 15., 07:12
A piros-fehér-zöld lobogó használatára biztatja az erdélyi önkormányzatokat a nemzeti ünnepen az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület. Március 15. olyan kitüntetett nap, amelyen egy ország vagy egy nép nemzeti összetartozását ünnepli; nemzeti ünnepekkor pedig ki szokás tűzni a nemzeti zászlót. Ezzel együtt a civil szakmai szervezet arra hívja fel a figyelmet,
Az egyesület elnöke, Szekeres Attila István heraldikus szerint az eljárás indoklása mindig demagóg, ám a magyar közösség elöljáróinak többsége sem tudja, miként védekezzék hatékonyan. Ebben igyekszik támpontot nyújtani az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület.
A zászló – meghatározás szerint – hagyományos színekből összeállított, általában téglalap alakú szövet, melyet rúdra erősítenek vagy őrfára vonnak fel, nagy mennyiségben előállítható és használható, valóságos vagy képzeletbeli személy, nemzet vagy eszme felismerését szolgáló megkülönböztető jelkép. Ilyen megkülönböztető szimbólumokat helyeznek ki március 15-ére Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Csíkszereda és más települések központjában, piros-fehér-zöld zászlókat, amelyek a nemzeti összetartozást is szimbolizálják.
– olvasható a zászlótudományi egyesület közleményében. A kormánybiztosok előszeretettel felemlegetik, hogy Románia területén más államok zászlaját kizárólag Románia lobogójával együtt tűzhetik ki, csakis hivatalos állami látogatások, nemzetközi ünnepségek vagy összejövetelek alkalmával – amit valóban törvény szögez le. Csakhogy a 2002. március 15-én kiadott 179-es Hivatalos Közlönyben megjelent a 2002. március 7-én kelt 223-as kormányhatározat módosítja a korábban elfogadott útmutatót, megtoldva azt egy a 23. és 24. cikkelyek közé beékelt újabb tétellel.
„A kormánymegbízottak bírságoláskor arra hivatkoztak, hogy Magyarország zászlai mellé a polgármesterek nem tűzettek ki ugyanannyi Románia-lobogót. A jogszabály állami lobogókról beszél, miközben itt nemzeti zászlókról van szó. Van, ahol az állami és nemzeti zászló különbözik. Általában az állami lobogón megjelenik az ország címere, a nemzetén nem. De Magyarország és a magyar nemzet zászlaja egyforma, ugyanúgy, mint Románia és a román nemzet zászlaja is. A három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból álló zászló tehát egyaránt lehet a magyar állam és a magyar nemzet jelképe. Esetünkben egyértelműen a magyar nemzet jelképeként tűzték ki, hiszen március 15-e nemzeti ünnep, a világ magyarsága ünnepli” – magyarázta Szekeres Attila István, hangsúlyozva, hogy
„Ezt kell megérteniük a támadóknak, de a védekezőknek is az érveléshez. És mindenki által megjegyzendő: a zászlót – bárkié is legyen az – tisztelni illik” – zárul a Szekeres által vezetett egyesület közleménye.
Kérdésünkre az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület vezetője elmondta, hogy a székelyföldi polgármesterek általában a téves érvelés miatt veszítik el a zászlópereket.
„Egyesek a magyar címeres lobogót függesztik ki, mondván, hogy az nem Magyarország hivatalos zászlója. Csakhogy a nemzetközi protokoll szerint az is állami jelképnek számít. A helyes érv az volna, hogy a piros-fehér-zöld zászló nem csak az országé, hanem a nemzeté is. Akárcsak a piros-sárga-kék, amelyet a csernovici és a Timok-völgyi románok is használnak” – magyarázta Szekeres Attila István, aki elárulta: eddig egyetlen polgármester konzultált a szakmával, Sepsiszentgyörgy elöljárója, Antal Árpád.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
Többnapos programsorozattal készülnek március 15. megünneplésére Székelyföld-szerte. Koszorúzásokkal, kulturális és közösségi programokkal idézik fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc márciusi hőseinek emlékét.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás