A multikulturalizmus „utolsó mohikánja” – Román Gábor szerint nem csak szlogen a soknemzetiségűség

multikulturalizmus

A multikulturalizmus jegyében megjelent fordítások

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Nem elég ismerni a múltunkat, azt meg is kell ismertetni a környezetünkkel, különösen a más nemzetiségű polgártársakkal – vallja Román Gábor, aki nyolcadik éve fordítja le román nyelvre az Araddal kapcsolatos magyar helytörténeti kiadványokat, és jelenteti meg a saját internetes naplóin. Mint mondja, a lokálpatriotizmus, a város épített és szellemi öröksége iránti tisztelet, illetve az előszeretettel emlegetett, de valójában már Aradon is kiveszőben lévő multi-, pontosabban interkulturalizmus vezérli. Román Gábor a város iránti elkötelezettségéről, a nemzetiségek közötti kapcsolatokról, a helytörténeti fordítások céljairól nyilatkozott a Krónikának.

Pataky Lehel Zsolt

2025. március 22., 08:442025. március 22., 08:44

2025. március 22., 08:572025. március 22., 08:57

– Kezdjük az elején: honnan jött az ötlet, hogy internetes blogot hozzon létre, amelyen aradi helytörténeti írásokat oszt meg, sőt ezeket román nyelvre is lefordítsa?

– 2017-ben indítottam a magyar és román nyelvű blogot, de előtte egy-két évvel már piszkált a gondolat, hogy Arad – véleményem szerint – alulreprezentált volt az internetes térben, már ami a helyi nevezetességeket, látványosságokat illeti. Úgy éreztem, hogy ennek érdekében tenni kellene valamit. Elkezdtem gyűjteni az anyagot, és szerencsés körülmények között személyesen is megismerkedtem Puskel Péter úrral, és örvendtem, hogy itt egy ember, aki jóhírű újságíró és hiteles helytörténész, és akinek a segítségével történelmi adatokkal alá tudom támasztani a megjelenteket,

tehát ne csak személyes vélemények kerüljenek fel, hanem a város kulturális és ipartörténete, azok a fordulópontok, amelyeknek köszönhetően Arad egy nyugatias nagyvárossá fejlődött a 19. század végén és a 20. század elején,

illetve amelyek alapján a turisták számara vonzó hely lehet.

Puskel Péter két könyvének: az Aradi sikertörténetek és a Palota a Zrínyi utcában (a Bohus-palota és a Bohus család történetéről szóló monográfia – szerk. megj.) című kiadványok fordításával kezdődött, azokból töltöttem fel a megjelent írásokat a magyar és a román nyelvű blogra. Péter írta meg részletesen a Neuman család történetét, kezdve azzal, hogy még az 1848-as forradalom előtt az első Neuman Aradra érkezett, és a kommunizmus elején, az államosítás után az utolsó Neuman, Feri báró külföldre távozott.

Ez az iparmágnás család meghatározó volt Arad gazdasági-társadalmi életében, emlékük ma is köztiszteletnek örvend a városban, gondoljunk csak arra, mekkora kultusza van az UTA-szurkolók körében Neuman Ferencnek, a futballcsapat alapítójának.

Nos, az életrajzi adatokat a Puskel-könyvben megjelent írásból és annak román fordításából merítették a drukkerek.

– Mondjuk is el, milyen címen érhetők el ezek a blogok.

– A román nyelvű változat címe: www.arad.zone, a magyaré pedig: www.aradvaros.com. Eleinte Puskel Péter írásait használtam fel, kértem, hogy adja a beleegyezését a fordításhoz, hogy ne dolgozzak hiába, a munkát megcsinálom ingyen, kifizetem a domainneveket és a tárhelybérlést. Természetesen engedélyezte, és utána Ujj János, Matekovits Mihály, Muntean Tibor és a többiek, akik helytörténeti írásokat közölnek, szintén jóváhagyásukat adták, hogy lefordíthassam a megjelent szövegeiket.

Szerintem a város és a magyar közösség javára is válik, hogy románok is megismerhetik egy-egy épületnek a történetét, hogy kik, mikor és hogyan építették, kik voltak az elődeink.

Az egyik első cikkemben azt írtam, hogy ami Aradon lehetetlenségnek tűnik, azt Nagyvárad megvalósította: tudniillik a belvárosi műemléképületek felújítását, a bérpaloták restaurálását, ezáltal az utcakép megszépítését. Negatív reakciót váltott ki az akkori városvezetés részéről, pedig csak rávilágítottam, hogy egy nagyjából azonos lakosságszámú város mire jutott, és hogy szerintem nem pénz, hanem akarat kérdése ez. Azóta Aradon is pozitív irányba mozdultak el a dolgok, a helyhatóság rákényszeríti a tulajdonosokat a műemléképületek homlokzatának restaurálására, és bizony szemmel látható az átalakulás.

Kicsit úgy érzem, a blog hatására is történtek ezek a változások.

Menjünk csak végig a Drăgălina úton, a volt Erzsébet körúton, vagy más belvárosi utcákban, és meggyőződhetünk róla. Sőt elképzelhetjük, milyen szép lenne, ha az egész központot felújítanák! Ezáltal Arad is attrakcióvá válhatna, „megfoghatnánk” az átutazókat, akik százezrével haladnak el a város mellett az autópályán. Ha megihatnak egy kávét egy kellemes környezetben, akkor bejönnek a városba. Ha van látnivaló, lehet, hogy tovább maradnak, ebédelnek és talán egy sört is isznak. Lehet, hogy akkor már egy szobát is kivesznek valamelyik szállodában, és taxiznak is. Tehát mindenki jól jár ezzel.

multikulturalizmus Galéria

A multikulturalizmus egyik utolsó képviselője, Román Gábor – a jobbján Puskel Péter, mellett Ujj János. 2023 augusztusában mutatták be az első fordítást

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

– Amióta beszélgetünk, úgy érzem, hogy sugárzik önből a lokálpatriotizmus. Tősgyökeres aradi, ezért viseli a szívén ennyire a város és a város arculatának a sorsát?

– Fején találta a szöget! Aradon születtem, Újaradon nőttem fel. Negyvenöt évvel ezelőtt az egy multikulturális városrész volt,

ott mindenki beszélt románul, magyarul, németül, sőt szerbül, és ha nem jutott eszünkbe egy szó, mondjuk magyarul, mondhattuk németül, mert mindenki megértett mindenkit.

Ez a hajtóereje ennek a munkámnak, mert nincs belőle nyereség, az egyetlen motiváció a lokálpatriotizmus. Hogy csináljunk valamit Aradon, mert úgy érzem, hogy „Arad marad”, ha a környező városokkal hasonlítjuk össze. Nagyváradról már beszéltem, de Temesvár is jóval előttünk jár, nem beszélve Kolozsvárról, sőt már Déva is kezd „leckéztetni” bennünket.

Halványuló multikulturalizmus

– Ön még annak a nemzedéknek tagja, akik a valódi soknemzetiségűséget jelentették Aradon, de már egyre kevesebben vannak. Gyakran emlegetik a multikulturalizmust, a sok nemzetiség együttélését a város kapcsán, de ezt a valósában már csak nyomokban lehet felfedezni, ugye?

– Sajnos ez így van. Tudjuk, hogy a magyarság egy része – főleg gazdasági okokból, a jobb megélhetés reményében – elvándorolt. A német kisebbség történetét is ismerjük: a rendszerváltáskor végeztem el a középiskolát, és amikor megnyíltak a határok, azok a németek, akik még itt maradtak a Ceaușescu-korszak végéig, tömegesen vándoroltak ki Németországba. A zsidóság már a forradalom előtt elköltözött Izraelbe, úgyhogy ez a multikulturális jellege Aradnak elhalványult.

A magyarok, németek, szerbek, szlovákok, zsidók fogynak, de ezt kellene megértetni a többséggel, hogy a más nemzetiségűek igazából egy pluszt jelentenek, más hangulatot kölcsönöznek a városnak,

és szerencsére az önkormányzati vezetők az utóbbi években felismerték ezt, és vannak jelek, hogy kezdik elfogadni, sőt büszkélkedni a különböző nemzetiségek kulturális értékeivel.

– Térjünk rá a közelmúlt két nagyszabású munkájára: a Szabadság-szobor Egyesület 2016 és 2020 között négyrészes monográfia-sorozatot jelentetett meg a város és az aradi magyarság történetéről. Ennek az első két kötetét – Arad halad és Arad, a név marad – ön lefordította román nyelvre is 2023-ban, illetve 2024-ben. Hogyan került kapcsolatba az egyesülettel, és miért vállalta el ezt a nagy horderejű munkát?

– Ugye, a két Puskel-könyv révén már volt tapasztalatom a fordításban. Az a saját ötletem volt, és jó visszhangot keltett mindkettő. A megyei könyvtárban dolgozom, és amikor Doru Sinaci lett az igazgató (azután nevezték ki Arad megye alprefektusává, a közelmúltban váltották le – szerke. megj.), bátorított, hogy folytassam a munkát. Mondta, hogy a Szabadság-szobor Egyesület kiadta ezeket a könyveket, nézzem meg, így aztán felkerestem Király Andrást, az egyesület elnökét, a könyvek kiadóját. A többi szerzőt ismertem: Puskel Pétert, Ujj Jánost, akit azóta – remélem, hogy nem haragszik meg érte – barátomnak nevezek, de a fiatalabbakkal, a velem egykorú Lehoczky Attilával és Muntean Tiborral is találkoztam már.

multikulturalizmus Galéria

Az Arad, a név marad román fordításának bemutatóján

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Nagyon pozitívan álltak a dologhoz – végül is ez nekik is reklám volt, meg a városnak is, ráadásul ingyen fordítottam, mert az érdek közös:

az aradi románoknak bemutatni a város valódi történetét, mert elmennek egy-egy épület mellett, és nem is tudják, mikor, ki építette.

Korábban több magyar helytörténeti könyv bemutatójára elmentem, és utólag elmondtam a szervezőknek, hogy ez szép és jó, mi tudjuk, mennyi mindent alkottak az eleink Aradon, de ezt el kellene magyarázni a többségieknek is, éppen azért, hogy megőrizzük a városnak ezt a multikulturális spiritualitását. A román értelmiségi réteg nyitott ez iránt, és pozitívan viszonyul ahhoz, ami a monarchia idején itt történt.

Az jelentette Arad fénykorát, amikor Salacz Gyula volt a polgármester 1875 és 1901 között – azóta se volt senki 26 évig a város elöljárója –, és ez idő alatt Aradból egy nagyváros csinált.

Abban a szerencsében volt részem, hogy tavaly felkeresett Salacz Gyula egy leszármazottja, egy Spanyolországban élő hölgy a brit férje és két lánya társaságában. A hölgy már nem beszél magyarul, csak spanyolul és angolul, de így is tartottunk Puskel Péterrel közösen egy városnézést a számukra. Sajnos Salacz Gyula sírhelye már nincs meg, de szerencsére 2012-ben (Bognár Levente akkori alpolgármester kezdeményezésére – szerk. megj.) szobrot állítottak az emlékére Aradon, így azt felkereshették.

– Folytatni fogja-e a magyar helytörténeti monográfiák fordítását románra?

– Az első kötet után mondtam, hogy egyedül biztos nem. Szerencsére találtam segítőket Gabriel Constantinescu könyvtáros kollégám, Molnár-Sólya Emília, a városháza és Wittman Anikó, a múzeum munkatársa személyében, és velük készítettem a második kötet fordítását. Szeretném, ha közösen dolgozhatnánk a folytatáson is. Ezeknek a könyveknek jó fogadtatásuk volt Aradon, és utóbbit, az Arad, a név marad című kötet román fordítását bemutattuk tavaly Gyulán az Ünnepi Könyvhéten a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. Tovább gondolva Arad népszerűsítésének az ötletét, s tekintve, hogy a 21. században élünk, kitaláltam, hogy ez utóbbit lefordítom angol nyelvre is.

Bár a szerzők eleinte vonakodtak ettől, végül belátták, hogy ha meg akarjuk magunkat ismertetni, világnyelve is le kell fordítani.

Az aradi Europeanul Egyesület fantáziát látott benne, és segített, hogy benyújtsuk a pályázatot a kiadásra, és így sikerült megjelentetni s bemutatni tavaly a városnapok alkalmával. Minden olyan iskolának, amelyben angol nyelvet tanítanak, ingyen adományoztunk belőle, természetesen a két aradi egyetemnek is, szóval próbáltuk Arad népszerűsítését folytatni, és remélem, hogy jó irányba tettünk néhány lépést.

A következő címen ingyenesen elérhetők és letölthetők az aradi magyarság történetéről szóló, román és angol nyelvre lefordított könyvek: https://www.aradvaros.com/biblioteca-digitala/biblioteca-digitala-copy

korábban írtuk

Nem csak megismerni, megismertetni is kell a múltat. Magyar helytörténeti könyv román fordítását mutatták be Aradon
Nem csak megismerni, megismertetni is kell a múltat. Magyar helytörténeti könyv román fordítását mutatták be Aradon

Az aradi Szabadság-szobor Egyesület 2016 és 2021 között négyrészes monográfia-sorozatban foglalta össze a város magyarságtörténetét, helyi történészek írásai alapján. Ez felkeltette a román értelmiségiek figyelmét is.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 17., péntek

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában

Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában
2025. október 17., péntek

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában

Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában
2025. október 17., péntek

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján

Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján
2025. október 17., péntek

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld
2025. október 16., csütörtök

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak

A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak
2025. október 16., csütörtök

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen

Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen
2025. október 16., csütörtök

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek

Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek
2025. október 16., csütörtök

Halálra késelte egy férfi az élettársát az egyik erdélyi városban

Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.

Halálra késelte egy férfi az élettársát az egyik erdélyi városban
2025. október 16., csütörtök

Fuvarmegosztó cégek vezetőit vette őrizetbe a DNA

Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.

Fuvarmegosztó cégek vezetőit vette őrizetbe a DNA
2025. október 16., csütörtök

Mi a jó kenyér titka? Egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi kézműves kenyerek iránt

Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.

Mi a jó kenyér titka? Egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi kézműves kenyerek iránt