Fotó: Beliczay László
Az 1980-as évekhez viszonyítva szinte megháromszorozódott a nemzetközi migránsok, azaz a bejegyzett módon több mint egy éve külföldön tartózkodók száma. A migrációs trendek Romániát sem kerülik el, az erdélyi magyarok jelentős része is külföldön él, vagy oda vágyik.
2023. április 19., 21:222023. április 19., 21:22
2023. április 19., 21:302023. április 19., 21:30
A migráció igencsak ambivalens témája állt a középpontjában annak az előadásnak, mely megnyitotta a kolozsvári Valláskutató Intézet Forrpont-műhely című, az erdélyi társadalom változásait, és ezeknek az egyházakat és vallási életet érintő hatásait körüljáró előadássorozatát. Horváth István szociológus a kincses városi Vallásszabadság Házában ismertette kedden este a romániai migráció alakulását, az elmúlt harminc-negyven évben végbement migrációs trendeket. Előadását a kontextus bemutatásával kezdte, ismertetve, hogy a második globalizációs hullám hullámhegyén vagyunk, a gazdasági migráció egy újabb csúcsot ér el.
Álmok és tervek
Friss felmérések szerint
Ugyanakkor közel 30 millió ember jelenleg is konkrétan azon dolgozik, hogy miként valósíthatja meg ilyen jellegű elképzeléseit. Ennek kapcsán arra is léteznek számadatok, hogy mi történne, ha mindenki, aki tervezi a kivándorlást, rá is szánná magát erre.
A számok jól mutatják, hogy vannak centrumországok, ahol jó élni az emberek szerint, és olyanok, ahol nem annyira.
a szociológus számára az a kérdés, hogy miért nem intenzívebb a migráció, miért stabilak a mostani társadalmak és miért nincs több elmozdulás.
Horváth István szociológus
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Horváth István arra is rávilágított, hogy a napjainkban tapasztalt migrációs folyamatok nem újak, a 19. század végén, a huszadik század elején, a globalizáció első hullámában is hasonlóak zajlottak: Európa népességének több mint tíz százaléka hagyta el a kontinenst, a Brit-szigetek majdnem ötven százaléka kivándorolt, Olaszország lakosságának húsz százaléka hagyta el hazáját, a történelmi Magyarországénak körülbelül 18 százaléka keresett, választott új otthont magának.
Az első migrációs csúcs lecsengésével nem ért véget a kivándorlás, a két világháború közötti időszak, illetve a második világégést megelőző évek ismét okot és keretet adtak: Erdélyből többszázezer magyar, szász, sváb és zsidó vándorolt ki.
Tíz román közül kettő külföldön vállalna munkát, illetve gyermekeit más európai uniós országba küldené tanulni – írta szerdán a G4Media hírportál egy friss felmérés eredményeit ismertetve.
Az 1989-es rendszerváltás követő néhány évben a legtöbben menedékjogot kérve mentek ki nyugatra, amire a legtöbb állam hamar szigorú vízumrendszerrel válaszolt. Ennek hatására a 90-es évek második felétől megélénkült a feketemunka, sokan turistát „játszva” jártak a szomszédos országokba dolgozni. A 2000-es években megindult a törekvés a feketemunka „kifehérítésére”, a munkaerőhiánnyal küzdő „nyugati” országok elkezdték hivatalosan (is) fogadni az eperszedőknek (román kifejezéssel căpșunari) is nevezett, többnyire gúnyolt vendégmunkásokat.
Az előadást kerekasztal-beszélgetés követte, melynek résztvevői Molnár Lehel piarista szerzetes, Vitus-Bulbuk István, az ajtoni református egyházközség lelkésze, a kolozsvári Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium lelkész igazgatója, Tódor Csaba, a Protestáns Teológiai Intézet unitárius tanszékének tanára, Fehér Attila evangélikus esperes, valamint Kiss Dénes szociológus, a Valláskutatási Intézet igazgatója voltak.
Mint kiderült, az egyházak is megérzik a migráció hatásait. Bár általában a közösségek vezetői csak „hallomásból” értesülnek arról, ha híveik elhagyják szülőfalujukat, városukat, szinte sosem maguk a hívek jelentik ezt be. Külföldön sokan nem tartoznak egyházközösséghez – főleg azért, hogy elkerüljék a gyakran magas egyházadó kifizetését –, így például kereszteltetni hazajárnak Erdélybe, Romániába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás