Fotó: Beliczay László
Az 1980-as évekhez viszonyítva szinte megháromszorozódott a nemzetközi migránsok, azaz a bejegyzett módon több mint egy éve külföldön tartózkodók száma. A migrációs trendek Romániát sem kerülik el, az erdélyi magyarok jelentős része is külföldön él, vagy oda vágyik.
2023. április 19., 21:222023. április 19., 21:22
2023. április 19., 21:302023. április 19., 21:30
A migráció igencsak ambivalens témája állt a középpontjában annak az előadásnak, mely megnyitotta a kolozsvári Valláskutató Intézet Forrpont-műhely című, az erdélyi társadalom változásait, és ezeknek az egyházakat és vallási életet érintő hatásait körüljáró előadássorozatát. Horváth István szociológus a kincses városi Vallásszabadság Házában ismertette kedden este a romániai migráció alakulását, az elmúlt harminc-negyven évben végbement migrációs trendeket. Előadását a kontextus bemutatásával kezdte, ismertetve, hogy a második globalizációs hullám hullámhegyén vagyunk, a gazdasági migráció egy újabb csúcsot ér el.
Álmok és tervek
Friss felmérések szerint
Ugyanakkor közel 30 millió ember jelenleg is konkrétan azon dolgozik, hogy miként valósíthatja meg ilyen jellegű elképzeléseit. Ennek kapcsán arra is léteznek számadatok, hogy mi történne, ha mindenki, aki tervezi a kivándorlást, rá is szánná magát erre.
A számok jól mutatják, hogy vannak centrumországok, ahol jó élni az emberek szerint, és olyanok, ahol nem annyira.
a szociológus számára az a kérdés, hogy miért nem intenzívebb a migráció, miért stabilak a mostani társadalmak és miért nincs több elmozdulás.
Horváth István szociológus
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Horváth István arra is rávilágított, hogy a napjainkban tapasztalt migrációs folyamatok nem újak, a 19. század végén, a huszadik század elején, a globalizáció első hullámában is hasonlóak zajlottak: Európa népességének több mint tíz százaléka hagyta el a kontinenst, a Brit-szigetek majdnem ötven százaléka kivándorolt, Olaszország lakosságának húsz százaléka hagyta el hazáját, a történelmi Magyarországénak körülbelül 18 százaléka keresett, választott új otthont magának.
Az első migrációs csúcs lecsengésével nem ért véget a kivándorlás, a két világháború közötti időszak, illetve a második világégést megelőző évek ismét okot és keretet adtak: Erdélyből többszázezer magyar, szász, sváb és zsidó vándorolt ki.
Tíz román közül kettő külföldön vállalna munkát, illetve gyermekeit más európai uniós országba küldené tanulni – írta szerdán a G4Media hírportál egy friss felmérés eredményeit ismertetve.
Az 1989-es rendszerváltás követő néhány évben a legtöbben menedékjogot kérve mentek ki nyugatra, amire a legtöbb állam hamar szigorú vízumrendszerrel válaszolt. Ennek hatására a 90-es évek második felétől megélénkült a feketemunka, sokan turistát „játszva” jártak a szomszédos országokba dolgozni. A 2000-es években megindult a törekvés a feketemunka „kifehérítésére”, a munkaerőhiánnyal küzdő „nyugati” országok elkezdték hivatalosan (is) fogadni az eperszedőknek (román kifejezéssel căpșunari) is nevezett, többnyire gúnyolt vendégmunkásokat.
Az előadást kerekasztal-beszélgetés követte, melynek résztvevői Molnár Lehel piarista szerzetes, Vitus-Bulbuk István, az ajtoni református egyházközség lelkésze, a kolozsvári Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium lelkész igazgatója, Tódor Csaba, a Protestáns Teológiai Intézet unitárius tanszékének tanára, Fehér Attila evangélikus esperes, valamint Kiss Dénes szociológus, a Valláskutatási Intézet igazgatója voltak.
Mint kiderült, az egyházak is megérzik a migráció hatásait. Bár általában a közösségek vezetői csak „hallomásból” értesülnek arról, ha híveik elhagyják szülőfalujukat, városukat, szinte sosem maguk a hívek jelentik ezt be. Külföldön sokan nem tartoznak egyházközösséghez – főleg azért, hogy elkerüljék a gyakran magas egyházadó kifizetését –, így például kereszteltetni hazajárnak Erdélybe, Romániába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás