Fotó: Beliczay László
Az 1980-as évekhez viszonyítva szinte megháromszorozódott a nemzetközi migránsok, azaz a bejegyzett módon több mint egy éve külföldön tartózkodók száma. A migrációs trendek Romániát sem kerülik el, az erdélyi magyarok jelentős része is külföldön él, vagy oda vágyik.
2023. április 19., 21:222023. április 19., 21:22
2023. április 19., 21:302023. április 19., 21:30
A migráció igencsak ambivalens témája állt a középpontjában annak az előadásnak, mely megnyitotta a kolozsvári Valláskutató Intézet Forrpont-műhely című, az erdélyi társadalom változásait, és ezeknek az egyházakat és vallási életet érintő hatásait körüljáró előadássorozatát. Horváth István szociológus a kincses városi Vallásszabadság Házában ismertette kedden este a romániai migráció alakulását, az elmúlt harminc-negyven évben végbement migrációs trendeket. Előadását a kontextus bemutatásával kezdte, ismertetve, hogy a második globalizációs hullám hullámhegyén vagyunk, a gazdasági migráció egy újabb csúcsot ér el.
Álmok és tervek
Friss felmérések szerint
Ugyanakkor közel 30 millió ember jelenleg is konkrétan azon dolgozik, hogy miként valósíthatja meg ilyen jellegű elképzeléseit. Ennek kapcsán arra is léteznek számadatok, hogy mi történne, ha mindenki, aki tervezi a kivándorlást, rá is szánná magát erre.
A számok jól mutatják, hogy vannak centrumországok, ahol jó élni az emberek szerint, és olyanok, ahol nem annyira.
a szociológus számára az a kérdés, hogy miért nem intenzívebb a migráció, miért stabilak a mostani társadalmak és miért nincs több elmozdulás.
Horváth István szociológus
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Horváth István arra is rávilágított, hogy a napjainkban tapasztalt migrációs folyamatok nem újak, a 19. század végén, a huszadik század elején, a globalizáció első hullámában is hasonlóak zajlottak: Európa népességének több mint tíz százaléka hagyta el a kontinenst, a Brit-szigetek majdnem ötven százaléka kivándorolt, Olaszország lakosságának húsz százaléka hagyta el hazáját, a történelmi Magyarországénak körülbelül 18 százaléka keresett, választott új otthont magának.
Az első migrációs csúcs lecsengésével nem ért véget a kivándorlás, a két világháború közötti időszak, illetve a második világégést megelőző évek ismét okot és keretet adtak: Erdélyből többszázezer magyar, szász, sváb és zsidó vándorolt ki.
Tíz román közül kettő külföldön vállalna munkát, illetve gyermekeit más európai uniós országba küldené tanulni – írta szerdán a G4Media hírportál egy friss felmérés eredményeit ismertetve.
Az 1989-es rendszerváltás követő néhány évben a legtöbben menedékjogot kérve mentek ki nyugatra, amire a legtöbb állam hamar szigorú vízumrendszerrel válaszolt. Ennek hatására a 90-es évek második felétől megélénkült a feketemunka, sokan turistát „játszva” jártak a szomszédos országokba dolgozni. A 2000-es években megindult a törekvés a feketemunka „kifehérítésére”, a munkaerőhiánnyal küzdő „nyugati” országok elkezdték hivatalosan (is) fogadni az eperszedőknek (román kifejezéssel căpșunari) is nevezett, többnyire gúnyolt vendégmunkásokat.
Az előadást kerekasztal-beszélgetés követte, melynek résztvevői Molnár Lehel piarista szerzetes, Vitus-Bulbuk István, az ajtoni református egyházközség lelkésze, a kolozsvári Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium lelkész igazgatója, Tódor Csaba, a Protestáns Teológiai Intézet unitárius tanszékének tanára, Fehér Attila evangélikus esperes, valamint Kiss Dénes szociológus, a Valláskutatási Intézet igazgatója voltak.
Mint kiderült, az egyházak is megérzik a migráció hatásait. Bár általában a közösségek vezetői csak „hallomásból” értesülnek arról, ha híveik elhagyják szülőfalujukat, városukat, szinte sosem maguk a hívek jelentik ezt be. Külföldön sokan nem tartoznak egyházközösséghez – főleg azért, hogy elkerüljék a gyakran magas egyházadó kifizetését –, így például kereszteltetni hazajárnak Erdélybe, Romániába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kórházba kellett szállítani egy hároméves kisgyermeket, akire vasárnap rádőlt egy síremlék a temesvári Sági úti temetőben.
A hegyimentők kimentettek három eltévedt ukrán állampolgárt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak át az ukrán–román határon.
Novembertől új, lila színű nyugdíjszelvényeket kapnak azok a Beszterce-Naszód, Kovászna, Hargita és Ialomița megyei nyugdíjasok, akik bankszámlára vagy bankkártyára kapják a juttatást.
Kivihetik az utasokat a brassói repülőtérre, de az érkezőket már nem vehetik fel az Uber és a Bolt brassói partnerei, mert a légikikötő Vidombák területén található.
A halloweenes borzongás segíthet a félelmek leküzdésében, de meg is terhelheti a gyereket. Sulyok Kármen pszichológussal az ijesztgetés határairól, a halálról való őszinte beszélgetésről és a családi emlékezésbe való bevonásról beszélgettünk.
Miközben számos európai állam az elmúlt 10-15 évben gyökeresen átalakította a matematika és a természettudományok oktatását, Románia megrekedt az elméleti ismeretek puszta átadásánál.
Erdély turisztikai népszerűsítésének „autonómiáját” javasolják Nagyszebenben, felróva, hogy Románia nemzetközi promóciós erőfeszítései nem következetesek és nem koherensek.
A Temesvári Műszaki Egyetem (UPT) pénteken emlékezett meg az 1956. októberi helyi antikommunista diáklázadás 70. évfordulójáról, felidézve az intézmény és a város történetének egyik legbátrabb pillanatát.
Örményországi utunk harmadik napján, Goriszban egy hegyi-karabahi újságíróval hozott össze a véletlen, aki a legnehezebb időszakban a BBC-t és az Al Jazeerát is tájékoztatta arról, mi történik a szülőföldjén.
Aradon kritikus helyzet alakult ki a Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház gyermekrészlegének fertőző osztályán: minden ágyat elfoglalták a hepatitis A‑val kezelt betegek, és csütörtök délelőtt már hat olyan ágy volt, amelyen két gyerek osztozott.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás