Név szerinti beállók a lóistállóban. Itt a vendégek is otthonosan mozognak
Fotó: Makkay József
A takarmányozási költségek és a tenyészállatok drágulása a lovassportok iránt érdeklődőket is többletkiadásra kényszeríti. A lovardákat, lovastanyákat működtető vállalkozók egyre színesebb szolgáltatásokkal igyekeznek ügyfeleik kedvébe járni, hogy fedezzék a növekvő kiadásokat. Tunyogi Béla, a Kolozsvár határában működő Szilaj lovastanya tulajdonosa szerint még mindig kevesen tulajdonítanak kiemelt jelentőséget annak, hogy történelmileg lovasnemzet volt a magyar.
2023. február 28., 09:012023. február 28., 09:01
A Szilaj lovastanyán az istálló jászlai előtt legalább tíz hátaslónak van kijelölt helye. A falra felírták az állatok nevét, hogy ne csak a tulajdonos és a gyerekei tudják megkülönböztetni őket, hanem a lovagolni érkezők is, akik közül a rendszeresen járók visszatérnek ,,saját” paripájukhoz. Az egy-két órás lovaglásra a kolozsvári Lomb negyed még be nem épített kaszálóin és legelőin kerül sor. Téli szezonban kevesebb a jelentkező, de tavasztól késő őszig jóval többen érdeklődnek a lovaglás iránt.
A Tunyogi Béláé jellegzetes lovastanya a Lombon felépült tömbháznegyed utolsó lakóházai fölötti dombon. Kolozsvár belterülete állítólag a tanya határáig tart, és a fentebbi részekre már nem adnak építkezési engedélyt, de ez nyilván csak elmélet. A tíz hektárnyi bérelt területen működő lovastanya egyelőre biztonságban van, és a tulajdonosa további fejlesztésekben gondolkodik. Nyárára szeretné felállítani fedett lovardáját, ami a Kolozsvár környéki kínálathoz hasonlóan minőségi ugrást jelentene a lovagolni vágyó fiatalok számára: időjárástól függetlenül a lombi fedett pályán is lehet majd ügetni.
Tunyogi Béla élete másfél évtizede a lovakról szól
Fotó: Makkay József
Tunyogi Béla a ,,meglátni és megszeretni” szinonimájával jellemzi a lovaglást. Ő maga is egy ifjúsági táborban ült először lóra. Azt mondja, azt az érzést soha nem felejti el. Habár a ló semmiféle biztonságot nem nyújt egy kezdő számára, aki ezen a kihíváson túlteszi magát, egy életre elköteleződik az ember ősi barátja mellett.
Az első lovaglást újabbak követték, és többé nem hagyta nyugton a gondolat, amíg meg nem vásárolta első hátasát. Mivel nem volt hol tartania, a Kolozsvártól hatvan kilométerre fekvő Kalota lovasfarmjára bízta bértartásban, de ez nem bizonyult hosszú távú megoldásnak, hiszen sokkal jobban ragaszkodott a lovához, hogy hetente vagy kéthetente keresse fel. Így lett a lovaglásból Kolozsvár környéki telekkeresgélés, hogy hol talál leendő lovastanyájának kiépítéséhez alkalmas területet.
Kezdetben katonasátrat állított fel a tanyára – az volt az új farm főhadiszállása –, de ahogy újabb lovakat vásárolt, felépült az istálló, a raktár és egy kisebb családi ház is, hogy mindig a lovak mellett lehessen.
Kétnyelvű felirat várja a lovastanyára érkező kolozsvári fiatalokat
Fotó: Makkay József
Vendéglátóm is osztja a lovasok közismert véleményét, miszerint lovászatból akkor lehet kisebb vagyonra szert tenni, ha az ember ráköltött már egy nagyobbat. A valóságban ez azt jelenti, hogy
A lovak sokat esznek, a tavalyi szárazság miatt pedig nem csak a gabona, hanem a széna ára is az egekbe ugrott. Ez még akkor is igaz, ha a gazda a teljes eleséget megtermeli, hiszen fogyóanyag, jármű, munkaerő kell a mezőgazdasághoz, ami sok pénzbe kerül. A legtöbb lovastanya hasonló gondokkal küszködik. A lovaglás egyféle ,,úri szenvedélynek” számít, ami távolról sincs annyira beivódva a köztudatba, mint más népszerű sportok.
A legkisebbek kedvence, a póniló
Fotó: Makkay József
Mennyire lovasnemzet a magyar? – kérdezem a Szilaj lovastanya tulajdonosától, aki válaszként a fejét ingatja. Lovaséletben, lovaglásban gazdag történelmünk ellenére a mai nemzedékek csak kis mértékben kötődnek a lóhoz, véli vendéglátóm. Vannak persze szerencsés kivételek, de az erdélyi magyarok részéről nem beszélhetünk tömeges érdeklődésről. Tunyogi Béla szerint inkább kényelemről, mint pénzről van szó.
„Ezért is akarok fedett lovardát edzővel, hogy kiiktassam az időjárás szeszélyeit” – magyarázza vendéglátóm.
Miközben beszélgetünk, kiengedi a lovakat a villanypásztorral körbekerített telepre. Az elmúlt időszak csapadékos időjárása miatt a lovak patái sártengerré változtatták a jókora udvart, de a pacik nem érzik magukat rosszul, élvezik a Kolozsvár fölött húzódó csendet és szabadságot.
Tunyogi szerint a nyugat-európai országoktól eltérően nálunk nincs nagy kultúrája a lovaglásnak. Mivel a ló iránt érdeklődök közül legtöbben televízióban látnak lovaglást, elsősorban az ugratás és a díjlovaglás rögzül az emberekben, a szabadban megejtett sétalovaglásnak ezért nincs akkora vonzereje.
Kolozsvár utolsó házai. A gyorsütemű ingatlanfejlesztás ma már nem ismer határokat
Fotó: Makkay József
A lovas vállalkozó azt is gondnak tartja, hogy a lovardákat működtetők egy része csupán üzletet lát a lóban, és nem társat, így mindent a profitnak rendelnek alá, ami ebben a szakmában nem túl szerencsés.
Aki ilyen formán köteleződik el, annak tartósabb, hoszabb kapcsolata lesz a lóval.
A tanya kerítésén túl húzódó város szinte karnyújtásnyira fekszik
Fotó: Makkay József
A Szilaj tanyán nem szaporítanak, a gazda mindig felnőtt lovat vásárol. Azt tartja, a tenyésztés külön szakma, a megfelelő egyedek kiválogatása még inkább. A csikóról csak évek múltán derül ki, jó-e hátaslónak, eléggé nyugodt, megbízható, hogy kezdők is igénybe vegyék. ,,Úgy alakult, hogy nem én kerestem a lovakat, hanem engem kerestek fel a lovak gazdái, így volt alkalmam a megfelelő egyedeket kiválasztani. Nem olcsó mulatság manapság lovat vásárolni, így nagyon meg kell nézni, mibe fekteti az ember a pénzét” – magyazárra a vállalkozó, aki éppen egy gyönyörű lipicai kancát vezet ki az istállóból. Több fajtát is tart, de nem ragaszkodik egy-egy drágább típushoz. A tanyáján az állatok megbízhatósága a fő szempont, mert aki első lovaglásai alkalmából lerepül a nyeregből, az nem biztos, hogy hamar vissza fog szokni a lóhoz.
A lovastanyákon ma már többféle lovaglásra van lehetőség. Van, aki havi bérletet vásárol, mint az uszodában, mások kifizetik az alkalmankénti száz lejes lovaglás díját. A gyerekek számára szervezett nyári táborokra a Bethlen Gábor Alaptól pályázik, így ez a szolgáltatás szélesebb kör számára elérhető.
Székelyföldön látok nyitást: versenyeket szerveznek, amivel egyre több fiatalt vonnak be ebbe az értékes szabadidős foglalkozásba és sportba. Vissza kell térnünk a gyökereinkhez, hiszen a magyar nemzet nem csak a legendák szerint volt lovasnemzet, hanem a valóságban is. Ha szeretjük a történelmünket, akkor a lovaglást is meg kell szerettetni a fiatalabb nemzedékekkel. Test és lélek számára egyaránt kiváló sport ez” – foglalja össze a lovaglás pozitív üzenetét a kolozsvári Szilaj lovastanya tulajdonosa, Tunyogi Béla.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás