Hirdetés

A magyar lovasnemzet volt, erre alapoznak az erdélyi lovardák

Név szerinti beállók a lóistállóban. Itt a vendégek is otthonosan mozognak •  Fotó: Makkay József

Név szerinti beállók a lóistállóban. Itt a vendégek is otthonosan mozognak

Fotó: Makkay József

A takarmányozási költségek és a tenyészállatok drágulása a lovassportok iránt érdeklődőket is többletkiadásra kényszeríti. A lovardákat, lovastanyákat működtető vállalkozók egyre színesebb szolgáltatásokkal igyekeznek ügyfeleik kedvébe járni, hogy fedezzék a növekvő kiadásokat. Tunyogi Béla, a Kolozsvár határában működő Szilaj lovastanya tulajdonosa szerint még mindig kevesen tulajdonítanak kiemelt jelentőséget annak, hogy történelmileg lovasnemzet volt a magyar.

Makkay József

2023. február 28., 09:012023. február 28., 09:01

A Szilaj lovastanyán az istálló jászlai előtt legalább tíz hátaslónak van kijelölt helye. A falra felírták az állatok nevét, hogy ne csak a tulajdonos és a gyerekei tudják megkülönböztetni őket, hanem a lovagolni érkezők is, akik közül a rendszeresen járók visszatérnek ,,saját” paripájukhoz. Az egy-két órás lovaglásra a kolozsvári Lomb negyed még be nem épített kaszálóin és legelőin kerül sor. Téli szezonban kevesebb a jelentkező, de tavasztól késő őszig jóval többen érdeklődnek a lovaglás iránt.

A kincses város környékén 5-6, kisebb-nagyobb lovasfarm működik.

Hirdetés

A Tunyogi Béláé jellegzetes lovastanya a Lombon felépült tömbháznegyed utolsó lakóházai fölötti dombon. Kolozsvár belterülete állítólag a tanya határáig tart, és a fentebbi részekre már nem adnak építkezési engedélyt, de ez nyilván csak elmélet. A tíz hektárnyi bérelt területen működő lovastanya egyelőre biztonságban van, és a tulajdonosa további fejlesztésekben gondolkodik. Nyárára szeretné felállítani fedett lovardáját, ami a Kolozsvár környéki kínálathoz hasonlóan minőségi ugrást jelentene a lovagolni vágyó fiatalok számára: időjárástól függetlenül a lombi fedett pályán is lehet majd ügetni.

Tunyogi Béla élete másfél évtizede a lovakról szól •  Fotó: Makkay József Galéria

Tunyogi Béla élete másfél évtizede a lovakról szól

Fotó: Makkay József

Úri szenvedély?

Tunyogi Béla a ,,meglátni és megszeretni” szinonimájával jellemzi a lovaglást. Ő maga is egy ifjúsági táborban ült először lóra. Azt mondja, azt az érzést soha nem felejti el. Habár a ló semmiféle biztonságot nem nyújt egy kezdő számára, aki ezen a kihíváson túlteszi magát, egy életre elköteleződik az ember ősi barátja mellett.

Az első lovaglást újabbak követték, és többé nem hagyta nyugton a gondolat, amíg meg nem vásárolta első hátasát. Mivel nem volt hol tartania, a Kolozsvártól hatvan kilométerre fekvő Kalota lovasfarmjára bízta bértartásban, de ez nem bizonyult hosszú távú megoldásnak, hiszen sokkal jobban ragaszkodott a lovához, hogy hetente vagy kéthetente keresse fel. Így lett a lovaglásból Kolozsvár környéki telekkeresgélés, hogy hol talál leendő lovastanyájának kiépítéséhez alkalmas területet.

Több tulajdonostól béreli a lovastanya alatti területet, és további tíz hektárt a takarmányok megtermelésére.

Kezdetben katonasátrat állított fel a tanyára – az volt az új farm főhadiszállása –, de ahogy újabb lovakat vásárolt, felépült az istálló, a raktár és egy kisebb családi ház is, hogy mindig a lovak mellett lehessen.

Kétnyelvű felirat várja a lovastanyára érkező kolozsvári fiatalokat •  Fotó: Makkay József Galéria

Kétnyelvű felirat várja a lovastanyára érkező kolozsvári fiatalokat

Fotó: Makkay József

Vendéglátóm is osztja a lovasok közismert véleményét, miszerint lovászatból akkor lehet kisebb vagyonra szert tenni, ha az ember ráköltött már egy nagyobbat. A valóságban ez azt jelenti, hogy

a lovas vállalkozás hosszú ideig viszi a pénzt, és kérdéses, mikorra térül meg a befektetés.

A lovak sokat esznek, a tavalyi szárazság miatt pedig nem csak a gabona, hanem a széna ára is az egekbe ugrott. Ez még akkor is igaz, ha a gazda a teljes eleséget megtermeli, hiszen fogyóanyag, jármű, munkaerő kell a mezőgazdasághoz, ami sok pénzbe kerül. A legtöbb lovastanya hasonló gondokkal küszködik. A lovaglás egyféle ,,úri szenvedélynek” számít, ami távolról sincs annyira beivódva a köztudatba, mint más népszerű sportok.

A legkisebbek kedvence, a póniló •  Fotó: Makkay József Galéria

A legkisebbek kedvence, a póniló

Fotó: Makkay József

Nyári táborokban szerettetik meg a lovaglást

Mennyire lovasnemzet a magyar? – kérdezem a Szilaj lovastanya tulajdonosától, aki válaszként a fejét ingatja. Lovaséletben, lovaglásban gazdag történelmünk ellenére a mai nemzedékek csak kis mértékben kötődnek a lóhoz, véli vendéglátóm. Vannak persze szerencsés kivételek, de az erdélyi magyarok részéről nem beszélhetünk tömeges érdeklődésről. Tunyogi Béla szerint inkább kényelemről, mint pénzről van szó.

Ha szemerkél az eső, vagy borús az idő, lemondják a lovaglást, noha nincs annál szebb dolog, mint kiügetni a természetbe egy ló hátán.

„Ezért is akarok fedett lovardát edzővel, hogy kiiktassam az időjárás szeszélyeit” – magyarázza vendéglátóm.

Miközben beszélgetünk, kiengedi a lovakat a villanypásztorral körbekerített telepre. Az elmúlt időszak csapadékos időjárása miatt a lovak patái sártengerré változtatták a jókora udvart, de a pacik nem érzik magukat rosszul, élvezik a Kolozsvár fölött húzódó csendet és szabadságot.

Tunyogi szerint a nyugat-európai országoktól eltérően nálunk nincs nagy kultúrája a lovaglásnak. Mivel a ló iránt érdeklődök közül legtöbben televízióban látnak lovaglást, elsősorban az ugratás és a díjlovaglás rögzül az emberekben, a szabadban megejtett sétalovaglásnak ezért nincs akkora vonzereje.

Kolozsvár utolsó házai. A gyorsütemű ingatlanfejlesztás ma már nem ismer határokat •  Fotó: Makkay József Galéria

Kolozsvár utolsó házai. A gyorsütemű ingatlanfejlesztás ma már nem ismer határokat

Fotó: Makkay József

A lovas vállalkozó azt is gondnak tartja, hogy a lovardákat működtetők egy része csupán üzletet lát a lóban, és nem társat, így mindent a profitnak rendelnek alá, ami ebben a szakmában nem túl szerencsés.

Tunyogi inkább arra törekszik, hogy nyári táborokkal, közösségi foglalkozásokkal szerettesse meg a gyerekekkel a lovat, az íjazást, a szabadban történő tartózkodást.

Aki ilyen formán köteleződik el, annak tartósabb, hoszabb kapcsolata lesz a lóval.

A tanya kerítésén túl húzódó város szinte karnyújtásnyira fekszik •  Fotó: Makkay József Galéria

A tanya kerítésén túl húzódó város szinte karnyújtásnyira fekszik

Fotó: Makkay József

Visszatérni a gyökerekhez

A Szilaj tanyán nem szaporítanak, a gazda mindig felnőtt lovat vásárol. Azt tartja, a tenyésztés külön szakma, a megfelelő egyedek kiválogatása még inkább. A csikóról csak évek múltán derül ki, jó-e hátaslónak, eléggé nyugodt, megbízható, hogy kezdők is igénybe vegyék. ,,Úgy alakult, hogy nem én kerestem a lovakat, hanem engem kerestek fel a lovak gazdái, így volt alkalmam a megfelelő egyedeket kiválasztani. Nem olcsó mulatság manapság lovat vásárolni, így nagyon meg kell nézni, mibe fekteti az ember a pénzét” – magyazárra a vállalkozó, aki éppen egy gyönyörű lipicai kancát vezet ki az istállóból. Több fajtát is tart, de nem ragaszkodik egy-egy drágább típushoz. A tanyáján az állatok megbízhatósága a fő szempont, mert aki első lovaglásai alkalmából lerepül a nyeregből, az nem biztos, hogy hamar vissza fog szokni a lóhoz.

A lovastanyákon ma már többféle lovaglásra van lehetőség. Van, aki havi bérletet vásárol, mint az uszodában, mások kifizetik az alkalmankénti száz lejes lovaglás díját. A gyerekek számára szervezett nyári táborokra a Bethlen Gábor Alaptól pályázik, így ez a szolgáltatás szélesebb kör számára elérhető.

Idézet
Magyar iskoláink jóval többet kellene foglalkozzanak a lovaglás népszerűsítésével.

Székelyföldön látok nyitást: versenyeket szerveznek, amivel egyre több fiatalt vonnak be ebbe az értékes szabadidős foglalkozásba és sportba. Vissza kell térnünk a gyökereinkhez, hiszen a magyar nemzet nem csak a legendák szerint volt lovasnemzet, hanem a valóságban is. Ha szeretjük a történelmünket, akkor a lovaglást is meg kell szerettetni a fiatalabb nemzedékekkel. Test és lélek számára egyaránt kiváló sport ez” – foglalja össze a lovaglás pozitív üzenetét a kolozsvári Szilaj lovastanya tulajdonosa, Tunyogi Béla.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 16., csütörtök

Vádalku keretében felfüggesztett börtönbüntetést kapott egy korábbi aradi alpolgármester

A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.

Vádalku keretében felfüggesztett börtönbüntetést kapott egy korábbi aradi alpolgármester
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

EMSZ: bízunk abban, hogy az új magyar kormány kiemelt figyelemmel illeti a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit

Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.

EMSZ: bízunk abban, hogy az új magyar kormány kiemelt figyelemmel illeti a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit
2026. április 16., csütörtök

Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Székelyföld határán épülő új vízerőmű

Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.

Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Székelyföld határán épülő új vízerőmű
2026. április 15., szerda

Óriási sebességgel száguldozó fiatal sofőrt kapcsoltak le a dél-erdélyi sztrádaszakaszon

Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.

Óriási sebességgel száguldozó fiatal sofőrt kapcsoltak le a dél-erdélyi sztrádaszakaszon
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Szexuálisan zaklatta két éven át a nevelt lányát egy férfi az anya tudtával

Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.

Szexuálisan zaklatta két éven át a nevelt lányát egy férfi az anya tudtával
2026. április 15., szerda

Izrael bukaresti nagykövetsége elítélte a szászrégeni zsidó temetőben történt sírgyalázást

Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.

Izrael bukaresti nagykövetsége elítélte a szászrégeni zsidó temetőben történt sírgyalázást
2026. április 15., szerda

Tűz ütött ki egy nagyszebeni garzonlakásban, három személyt kórházba szállítottak

Tűz ütött ki szerdán egy nagyszebeni garzonlakásban. Huszonhat személynek kellett elhagynia a tömbházat, hárman kórházba kerültek.

Tűz ütött ki egy nagyszebeni garzonlakásban, három személyt kórházba szállítottak
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Megkezdődött a Szabadság-szobor parkja melletti épületek bontása

Az aradi önkormányzat célja, hogy a jelenleg rendezetlen telek helyén egy új, nagy kapacitású parkoló szolgálja majd a környéket és a Szabadság-szoborhoz látogató turistákat.

Megkezdődött a Szabadság-szobor parkja melletti épületek bontása
2026. április 14., kedd

Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarokat senki sem tudja manipulálni

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.

Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarokat senki sem tudja manipulálni
2026. április 14., kedd

Markó Béla nekiment Kelemen Hunoréknak, változást sürget az RMDSZ-ben

Bírálja az RMDSZ-nek a magyarországi választásokkal kapcsolatos álláspontját, a Fidesz támogatását a szövetség volt elnöke. Markó Béla szerint az RMDSZ jelenlegi vezetősége hibázott, ezért változásra van szükség az alakulat háza táján.

Markó Béla nekiment Kelemen Hunoréknak, változást sürget az RMDSZ-ben
Hirdetés
Hirdetés